Több és súlyosabb hegyi baleset történik? – Mentők: „Augusztus a csúcshónap”

Az elmúlt hetekben olyan napok is voltak, amikor a hegyimentők országos összesítésben 35 embert is megmentettek és lehoztak a hegyekből, közülük pedig hat-hetet mentőautóval vagy mentőhelikopterrel kellett kórházba szállítani. Több haláleset is történt a hegyekben, a legsúlyosabb szombaton, amikor négy fiatal vesztette életét Argeș megyében a Iezer-Păpușa-hegységben, ahol szakadékba borultak egy off-road járművel. Simon Lászlót, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetőjét kérdeztük arról, mi az oka a sok balesetnek.

„Augusztus a túrázás meg ebből következően a hegyimentés szempontjából is a csúcshónap – nem számítva a téli síszezont –, ilyenkor robbanásszerűen megnő a látogatók száma, és ezzel párhuzamosan a balesetek száma is, így valóban több a baleset az előző hónapokhoz képest” – szögezte le rögtön az elején kérdésünkre Simon László, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetője.

Ficam és törés a leggyakoribb sérülés. | Fotó forrása: Hargita Megye Tanácsa

„Pontos számot, százalékot nem tudnék mondani, de robbanásszerű emelkedés látszik a látogatók számában egész augusztusban. A Kis-Cohárdnál, a Gyilkos-tó közelében vagyunk épp a kollégákkal, és azt látjuk, hogy egész délelőtt érkeznek, túrázni mennek az emberek most, hétköznap is. Hétvégén, ezeken a népszerű túraútvonalakon, mint a Kis-Cohárd, a Mária-kő, vagy a gyilkos-tói kilátók 300-400 ember is eljár egy nap alatt” – szemléltette.

Rosszul megválasztott felszerelés, kimerülés 

„A nagyon látogatott turisztikai desztinációkban, mint a Vargyas-szoros, a Gyilkos-tó, a Békás-szoros – utóbbi Neamț megye része, de mivel a Gyilkos-tó hozzánk tartozik, közel vagyunk a szoroshoz, így a mentéseket, mi kell elvégezzük ott –, az Egyeskő a Nagyhagymás hegységben, Tusnádfürdő, Hargitafürdő, valamint a Madarasi Hargita gyakoriak a balesetek: többnyire ficamok és törések, és ezek főként a rosszul megválasztott felszerelés miatt következnek be. A másik gyakori gond a kimerülés, ami amiatt fordul elő, hogy nem jól, nem a fizikai félkészültségük szerint választották ki a túrázók a bejárandó ösvényt, és ilyenkor előfordul, hogy segítségre szorulnak, viszont utóbbiakat kórházba csak akkor kell szállítani, ha kómás állapotba kerülnek, egyébként, ha elkezdenek táplálkozni, a gyorsan felszívódó cukrok segítenek. Viszonylag hamar helyrejön” – számolt be a hegyimentő.

Jelenleg le tudják fedni a segélykéréseket a megyében. | Fotó forrása: Hargita Megye Tanácsa

Gondot az okozhat – főként a Vargyas- és a Békás-szorosban, a Gyilkos-tónál, Egyeskőnél, hogy ott a túraútvonalakon jelentős a szintkülönbség és a távolság is. „Így elfordulhat, hogy a turista kimerül, már nem lépik annyira biztonságosan, ilyenkor következhetnek be bokaficamok, törések” – magyarázta. Letérni a jelzett útvonalról is veszélyes, hiszen a lezuhanás kockázata is fennáll, ha olyan helyre téved a túrázó.

A balesetek száma sajnos nem mutat csökkenő tendenciát, jegyezte meg a hegyimentő, mint mondta idén eddig a sokéves átlagot hozza az esetek száma. Éppen ezért javasolja, hogy a túrázás tervezéskor érdeklődjenek tőlük egyrészt az ösvények állapotáról, sőt ha nem jártasak, kérjenek tanácsot: „A bejárásra szánt idő függvényében tudunk ajánlani nekik túraösvényeket” – jegyezte meg.

Az off-roadozók nem kérnek segítséget

Annak kapcsán, hogy az off-roadozás jellemző-e, mennyire veszélyes a hozzájuk tartozó területeken, a hegyimentő hangsúlyozta, a veszélyek ugyanúgy megvannak, de az autósok tapasztaltabbak – mondta utalva arra, hogy a hírek szerint csak három napja vezette azt az autót a fiatal sofőr, amivel Argeș megyében szombaton baleseteztek a hegyen.

Négyen életüket vesztették, a SMURD helikoptere vitte kórházba az egyetlen túlélőt szombaton. | Fotó forrása: Arges megyei hegyimentő-szolgálat

„Ezek szerint nem volt tapasztalata a sofőrnek. Akiket mi látunk a hegyekben, azok már »ősterepjározók«, ismerjük név szerint vagy az autóról mindegyiket. Nem bátorítjuk a terepjárózást egyáltalán, főleg azért, mert Hargita megyében rengeteg védett terület van – a Natura 2000-es területek, nemzeti park többek között – és ezeken a területeken nem szabad off-roadozni. Ennek ellenére megteszik, de mivel már sok tapasztalatuk van, így abban is jártasak, hogy ha kisebb balesetük lenne, nem kérnek segítséget, hanem megoldják maguk” – számolt be Simon László, mi a helyzet e téren a megyében.

Az off-roadozás ellen egyébként a területek adminisztrátorai, parkőrök léphetnek fel, de ők is csak csendőri segítséggel tudnak hatékonyak lenni, jegyezte meg.  

Elmondta azt is, jelenleg sikerül lefedniük a segélykéréseket, bár Hargita megyének kevés alkalmazott hegyimentője van, viszont nagyon sok önkéntes is van, akik szolgálatot vállalnak. „A Gyilkos-tónál van hegyimentő-bázisunk, ahol 4-6 minősített hegyimentő van jelen, hasonlóképpen a Vargyas-szorosban, Hargiatfürdőn és a Madarasi Hargitán, valamint az Egyeskőnél is, így viszonylag gyorsan oda tudunk érni a sérülthöz” – mutatta be. Hozzátette, több alkalmazott is elkelne, de jelenleg örülnek annak, ha a kormány megszorító intézkedéseitől mentesülnek.

Felelősebben a hegyen?

A felelősségteljes hegyi túrázásra biztató Felelősen a hegyen (Luna responsabiliății pe munte) nevű kampány is zajlik, augusztus ennek a kijelölt hónapja a hegyimentők Facebook-oldalán megjelenő kampányplakátja szerint. Ez egész évre érvényes valójában, jegyezte meg a hegyimentő. Kérdésünkre elmondta, van hatása, nemcsak ennek, hanem az egyéb akcióiknak is.

„Ha az elmúlt 10 évet nézzük, az a tapasztalatunk, hogy az emberek egyre inkább kezdenek odafigyelni a felszerelésvásárlásra, és arra, hogyan túráznak” – állapította meg. Elmondta, egész évben látogatnak gyerektáborokat oktatni és népszerűsíteni a tevékenységüket, részt vesznek az Iskola másként és a Zöld hét iskolai programban is.

„Látjuk a gyerekeken a pozitív változást, sokszor a gyermek neveli a szülőt ezen a téren. Barlangásztáborokat szerveztünk évekig, sok szülő állított meg az utcán, hogy elmondják, milyen jó, hogy foglalkozunk ezekkel a témákkal a túrázáshoz megfelelő öltözettől a szelektív hulladékgyűjtés kérdéséig, mert így már a vásárlás pillanatában odafigyel a gyermek, hogy ne olyan dolgokat vásároljon, amivel aztán nehezen tud a terepen bánni” – sorolta a hegyimentő.

Legjobb tapasztalt túrázóval kezdeni

Mit tanácsos tenni a balesetek megelőzésére? – erre a kérdésre Simon László azt hangsúlyozta: „jó lenne, ha ismernék magukat az emberek, hiszen például sokan nem tudják, mennyit képesek gyalogolni egyszeri evéssel, hogy mire van szükségük az energia pótlásához: étel kell vagy elég pár müzliszelet. „Amennyiben ezt nem tudja magáról egy járatlan túrázó, akkor egy félnapos túrából is lehet olyen probléma, hogy túlságosan kimerül. Ezért fontos lenne, hogy felmérje a szervezete igényeit: mennyi vízre, élelemre van szükséges egy fél napra terhelés alatt, és ezt figyelembe véve szervezze a túrát és csomagoljon a hátizsákba. Ha sok vízre van szüksége, előre nézze meg, hol lesznek források, hogy ne kelljen sok vizet cipelnie” – sorolta a hegyimentő.

Az öltözet kapcsán azt ajánlja: mindenképp bakancsban túrázzunk, lehetőleg hosszú nadrágban, ami megvéd a kígyómarástól, darázscsípéstől, hasznos a hosszujjú felső is, hogy ne égessen a nap. A kalap vagy sapka napszúrás ellen és a napszemüveg is fontos.

„Mindig legyen egy viharkabát a hátizsákban vagy egy esőkabát azért, ha az idő lehűlne, akkor ne kerüljön hipotérmiás állapotba, hiszen eső után mindig lehűl az idő, így kell a meleg ruha, főleg ha megverte a zápor” – tette hozzá.  

Mindezeket a tanácsokat, alapszabályokat rutinszerűen alkalmazzák, akik rendszeresen túráznak, jegyezte meg a hegyimentő, aki éppen ezért azt javasolja, tapasztalt túrázóval kezdje el a természetjárást, aki erre vágyik, és így könnyen megtanulja, hogyan készüljön, mi kerüljön a hátizsákba egy-egy túra előtt.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?