banner_kahA4IWq_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-02.png
banner_3NdkJGmT_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-03.png
banner_E868yDDL_WEB maszol_allj meg_2026_09_24-01.png

Szaktárcavezető: 11 milliárd lejre is szüksége lehet az egészségügynek az év végéig

A romániai egészségügyi rendszernek 10,5–11 milliárd lejre lenne szüksége ahhoz, hogy az év végéig biztosítani tudja működését – jelentette ki hétfő este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. Hozzátette, a költségvetés-kiigazítást várhatóan jövő hét végéig eldöntik.

A tárcavezető a TVR 1 televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a szükséges összeg egy része az egészségügyi minisztériumhoz kerülne, és többek között az országos egészségügyi programokat, valamint az ellátás szempontjából kiemelten fontos részlegeket finanszíroznák belőle. Ide tartoznak a sürgősségi betegellátó osztályok (UPU), az aneszteziológiai és intenzív terápiás részlegek, illetve az újszülöttosztályok is.Rogobete a fölösleges kórházi bennfekvéseket is megszűntetné | Fotó: Alexandru Rogobete Facebook-oldala

A fennmaradó, hozzávetőleg 9 milliárd lejt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) kapná. Rogobete szerint az összeg felét az egészségügyi programok, a gyógyszerek, a gyógyszertári kifizetések és más egészségügyi szolgáltatások fedezésére fordítanák, a másik fele pedig a betegszabadságokkal kapcsolatos kifizetésekre lenne szükséges.

A miniszter közölte, a költségvetés-kiigazításról még egyeztetések zajlanak, de a tervek szerint jövő hét végéig elfogadnák.

Rogobete arra is kitért, hogy szerinte az egészségügyi kiadások jelentős csökkentése a rendszer működésének kellő ismerete nélkül történik. Példaként olyan beruházásokat említett, amelyek szerinte későbbre halaszthatók lennének, például a nagyváradi és a brassói stadion építését.

„Ez a jövőkép hiányát és valójában az egyensúly hiányát jelenti” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy nem kíván senkit személyesen támadni, csupán példákat hozott fel az általa kifogásolt költségvetési döntésekre.

A miniszter azt is elmondta a televízióban, hogy nem zárnának be kórházakat, ehelyett a szakorvosi járóbeteg-rendelők és a nappali kórházi ellátás fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A tárcavezető szerint a kórházakba érkező betegek mintegy 80 százalékának nincs szüksége többnapos bennfekvésre, csupán vizsgálatokra, a kezelés módosítására vagy egy egyszerű orvosi konzultációra.

A miniszter elmondta, hogy az egészségügyi tárca már korábban is a szakorvosi járóbeteg-ellátás és a nappali kórházi szolgáltatások fejlesztését szorgalmazta, és ezt a hozzáállását a jövőben is fenntartja. Hozzátette, hogy európai uniós és állami költségvetési forrásokból számos helyen sikerült bővíteni a járóbeteg-rendelők ellátási kapacitását.

Rogobete a gyógyításban bekövetkezett technológiai fejlődéssel is indokolta az ellátási forma átalakításának szükségességét. Mint rámutatott, mintegy húsz évvel ezelőtt bizonyos műtétek után a betegeknek még három-öt napot kellett kórházban tölteniük a felépülés érdekében. Ma azonban számos ilyen beavatkozás után már másnap hazaengedhetik őket, köszönhetően a korszerűbb orvosi technológiáknak és eljárásoknak.

A miniszter szerint a krónikus betegségekkel kórházba érkezők jelentős részének valójában nem kórházi kezelésre, hanem állapotának rendszeres ellenőrzésére van szüksége. A betegeknek gyakran elegendő a gyógyszeres kezelés módosítása, laborvizsgálat, képalkotó vizsgálat vagy egy egyszerű orvosi konzultáció.

„Ezekhez nem kell két-három napra kórházba fektetni a beteget, ahogyan korábban szokás volt. Nem fenntartható, hogy valakit két-három napra beutaljunk pusztán azért, hogy elvégezzük a szükséges vizsgálatokat” – hangsúlyozta Alexandru Rogobete.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?