A Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség összesen 214 ellenőrzést végzett 2026 első felében, és több mint 1,06 millió lej értékben szabott ki bírságokat. Az intézmény súlyos munkaerőhiánnyal küzd: a 12 tervezett álláshelyből jelenleg mindössze egyet töltenek be, a többi 11 betöltetlen, az alkalmazási versenyvizsgák pedig szünetelnek.

Liviu Mocrei főfelügyelő-helyettes a hétfői prefektusi kollégium ülésén ismertette az intézmény január és június közötti tevékenységének eredményeit. Elmondása szerint az ellenőrök 147 szabálysértési jegyzőkönyvet állítottak ki, és összesen 321 szankciót szabtak ki: 189 pénzbírságot és 132 figyelmeztetést.

A kiszabott, összesen 1,06 millió lejes bírságösszegből június végéig 198 250 lej folyt be az államkasszába. A különbség részben azzal magyarázható, hogy a jogszabályok lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy a bírság kiszabásától számított 15 napon belül annak minimális összegéből csak a felét fizessék be. A ki nem fizetett bírságok 9 százalékánál már elindították a kényszerbehajtási eljárást.

Az ellenőrzések elsősorban az élelmiszerekre, a nem élelmiszer jellegű szolgáltatásokra és a nem élelmiszertermékekre terjedtek ki. Az első kategóriában 88, a szolgáltatások területén 67, a nem élelmiszertermékeknél pedig 44 ellenőrzést végeztek.

A minőség ellenőrzésére vett kilenc mintából hat nem felelt meg az előírásoknak. A felügyelőség emellett 18 158 lej értékű veszélyes árut vont ki véglegesen a forgalomból, két egységben pedig ideiglenesen felfüggesztette a szolgáltatást, amíg az észlelt hiányosságokat nem orvosolják.

Az ellenőrök többek között lejárt szavatosságú termékeket, helytelen tárolási körülményeket, valamint a szálláshelyek engedélyezésével és besorolásával kapcsolatos szabálytalanságokat is feltártak.

Idén, az év első felében a Hargita megyei fogyasztóvédelem 222 panaszt vett nyilvántartásba és bírált el. Ezek közül 66 esetben a felek békés úton megegyeztek, 49 panaszt megalapozottnak, 83-at pedig megalapozatlannak minősítettek. A legtöbb bejelentés szolgáltatásokkal (122), illetve nem élelmiszertermékekkel (69) kapcsolatos volt.

Liviu Mocrei szerint egyre gyakoribb, hogy a panaszosok mesterséges intelligencia segítségével fogalmazzák meg beadványaikat, és olyan jogszabályokra hivatkoznak, amelyek valójában nem alkalmazhatók az adott ügyre. A főfelügyelő-helyettes szerint még a pontos törvényi rendelkezések ismertetése sem mindig győzi meg a panaszosokat.

Bár az ilyen beadványok miatt nem szabhatnak ki szankciót, kivizsgálásuk helyszíni kiszállásokat és jelentős időráfordítást igényel, amit az alig egyszemélyesre csökkent létszámú csapat nehezen tud biztosítani. Mocrei azt is elmondta, hogy az ügyintézés késedelme miatt az országos fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) vezetőségéhez továbbított panaszok további ellenőrzéseket és dokumentációs feladatokat vonnak maguk után, noha az országos ellenőrző testület is tisztában van a megyei munkaerőhiánnyal.

Egyes panaszokat azért sem tudnak érdemben kivizsgálni, mert a szabálytalanságot már nem lehet közvetlenül ellenőrizni a helyszínen. Ha például valaki csak napokkal egy rendezvény befejezése után tesz bejelentést, az ellenőrök már nem tudják a helyszínen megállapítani a történteket. Mocrei szerint a fogyasztók által beküldött fényképes bizonyítékokat a bíróság gyakran nem fogadja el.

A főfelügyelő-helyettes korábbi eseteket is felidézett: egyes importált textilszállítmányok ellenőrzése során felmerült a gyanú, hogy nem megfelelően lezárt hulladékot szállítanak, ami korábban akár büntetőeljárás kezdeményezéséhez is vezetett.

Az igazgató jelentése szerint a felügyelőség súlyos személyzethiánya az ellenőrzések számában is megmutatkozik. A 12 álláshelyből mindössze egyet töltenek be, a fennmaradó 11 üres, az alkalmazási versenyvizsgákat pedig felfüggesztették.

Ennek következtében 2026 első felében 13,7 százalékkal kevesebb ellenőrzést végeztek, mint 2025 azonos időszakában. A kezelt panaszok száma 43,3 százalékkal csökkent, részben azért, mert a felügyelőség már nem vesz át kivizsgálásra más megyékből érkező ügyeket.