Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszélgetett a moderátor szerepét ellátó Deák Dániellel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjével pénteken kora délután Tusnádfürdőn. A Brüsszeli tájkép csata után című beszélgetést eredetileg pénteken délelőtt kellett volna megtartani, de az RMDSZ elnöke ekkor nem tudott jelen lenni, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök társaságában éppen Marcel Ciolacu román kormányfővel találkozott Bukarestben.

Kelemen Hunor pozitívan értékelte a Marcel Ciolacu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közötti pénteki megbeszélést. Véleménye szerint nem mindegy az, hogy milyenek a kormányközi kapcsolatok, és hogy miképpen alakulnak a választások 2024 őszén, hogy milyenek lesznek az erőviszonyok, noha – az RMDSZ-elnök meglátása szerint – a parlamenti választás esetében most könnyebb a latolgatás, míg az államfőválasztás kapcsán sokkal nehezebb becslésekbe bocsátkozni.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese kijelentette: mind a románságnak, mind a magyarságnak érdeke az, hogy szoros kapcsolat legyen a két nemzet között, „van egy közös egymásra utaltság a két nép között”. Mint mondta, „ha Milosevics után Szerbiával sikerült stratégiai partnerségre lépni, akkor Romániával is sikerülnie kell”. Ugyanakkor elhangzott, „disznóság” az, hogy Romániát szárazföldi úton még mindig nem engedték csatlakozni a schengeni övezethez.

Semjén a romániai politikai helyzetről szólva fontosnak tartja, hogy az RMDSZ kormányzati tényező legyen, és felhívta a figyelmet arra, hogy a szociálliberális nagykoalíciónak megvan az a politikai kockázata, hogy a kormánypártokkal szemben a szélsőségesen nacionalista AUR lesz a váltópárt.

Az MTI beszámolója alapján a kereszténydemokrata politikus elmondta: az európai parlamenti választásokat követően érzelmileg is nehéz döntés volt számára az Európai Néppártból (EPP) történt kilépés, amelynek a KDNP 34 évig tagja volt. Úgy értékelte: a néppárt eltávolodott az alapítók konzervatív, kereszténydemokrata értékeitől és az utóbbi időben egy sor liberális pártot is soraiba fogadott csak azért, hogy a legnagyobb frakció maradhasson az EP-ben. Mint mondta: politikai és elvi okai is voltak annak, hogy a KDNP-nek már nem volt maradása az EPP-ben. A politikai ok az, hogy Magyar Pétert felvették a néppárti frakcióba. Az elvi ok az, hogy a KDNP nem tud azonosulni azzal a néppárti állásponttal, amely feltétlen és teljes támogatást nyújt a háborút is beleértve Ukrajnának – magyarázta Semjén Zsolt.

Felidézte: a KDNP tagja volt annak az Antall József-vezette kormányának, amely a világon elsőként ismerte el Ukrajna szuverenitását. Hozzátette: aligha vádolhatják ukránellenességgel, hiszen annak idején személyesen vállalt szerepet abban, hogy az 1932-33-as nagy ukrajnai éhínséget, a holodomort a magyar országgyűlés elismerje népirtásnak, amelyet a Szovjetunió követett el az ukrán néppel szemben.

Leszögezte: amíg a magyar kisebbség totális – nyelvi, oktatási, állampolgársági – jogfosztásának Ukrajnában nem vetnek véget, addig Magyarországnak nincs más eszköze, mint Ukrajna EU-s és NATO csatlakozásának az akadályozása, másképp nem tudja megvédeni a kárpátaljai magyar kisebbséget. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna garanciális elemekkel biztosítsa a magyar kisebbség jogait.

Ukrajna uniós integrációja kapcsán azt is megfontolandónak nevezte, hogy jelenleg senki nem tudja: a valóságban hol vannak és hol lesznek ennek az államnak a határa, kik lesznek az európai uniós polgárok. Például a krími oroszok is?

Magyarországot bírálják azért, mert Ukrajna NATO-csatlakozását ellenzi a kárpátaljai magyar kisebbség miatt, de Semjén Zsolt szerint az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna NATO-tagsága a harmadik világháborút jelentené. „A józan ész és a normális erkölcsi érzék szerint el kell kerülni a legfőbb rosszat, el kell kerülni, hogy egy orosz-NATO háború legyen, annak a vége könnyen egy harmadik világháború lehet, annak a vége pedig egy atomháború, ami az emberiség végét jelentheti. Tehát ezért vagyunk békapártiak” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Kelemen Hunor is bírálta az EPP-t, amiért a baloldal követésével, a liberálisok vagy a zöldek majmolásával feladja identitását, de azt mondta, az RMDSZ nem lép ki a néppártból, belülről próbálja visszatéríteni középjobboldali értékeihez. A balra tolódott az EPP szerinte „még javítható” és rámutatott: a kisebbégvédelemben az RMDSZ támogatókra lelt a néppártban és úgy látja, hogy most ott tudja leghatékonyabban érvényesíteni az erdélyi magyar közösség érdekeit.