Az Európai Bizottság azt várja el, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságai – Németország, Franciaország és Olaszország – vállalják a főszerepet abban a garanciavállalási rendszerben, amely lehetővé tenné egy 210 milliárd eurós sürgősségi hitel folyósítását Ukrajna számára. A súlyos költségvetési hiánnyal küzdő és megszorításokat bevezető Románia is eurómilliárdokat ajánlhat fel Kijev támogatására.   

A Kárpáthír kárpátaljai portál által idézett Politico azt írta, olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek szerint a brüsszeli testület a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján osztaná szét a terheket a tagállamok között. A hitel célja az ukrán gazdaság stabilizálása lenne a 2026–2027-es időszakban. A tervezet értelmében a tagállamoknak egyenként kellene garanciát vállalniuk a hitelkeret biztosításához. A kiszivárgott számok alapján a legnagyobb tétet Németországnak kellene letennie az asztalra: Berlintől mintegy 51,3 milliárd eurós garanciavállalást várnak. Franciaországra 34 milliárd, Olaszországra pedig 25,1 milliárd euró hárulna.

A biztosítékok elosztása arányosan történik a tagállamok között, azonban a számítások növekedhetnek, ha egyes országok - például Magyarország - megtagadják a akcióban való részvételt. Románia várható hozzájárulása 4,4 milliárd euró lesz, amivel Írország, Dánia vagy Ausztria mellett az uniós tagok második harmadban helyezkedik el. Bukarest egyelőre nem nyilatkozott e kérdésben, de biztosra vehető a rábólintás, annak ellenére, hogy az ország rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben van, s a kormány megszorítások sorával igyekszik enyhíteni a rendkívül magas költségvetési deficitet.    

Az Európai Bizottság által sürgetett garanciavállalásra elsősorban azért van szükség, hogy megnyerjék Bart De Wever belga miniszterelnök jóváhagyását. Jelenleg ugyanis az EU-ban befagyasztott, mintegy 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyon oroszlánrésze – 185 milliárd euró – a belgiumi székhelyű Euroclear letétkezelőnél pihen. A maradék 25 milliárd euró hollétét hivatalosan nem közölték. Belgium kormánya nem ellenzi az eszközök felhasználását, de ragaszkodik a kockázatmegosztáshoz, nem akarják egyedül viselni a pénzügyi felelősséget.

Bart De Wever belga miniszterelnök volt az, ki pár nappal ezelőtt egy gazdasági fórumon feltette a kérdést: ki hiszi el igazán, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? “Ez egy mese, egy teljes illúzió” - tette hozzá a kormányfő, aki közölte, „hihetetlen nyomás nehezedik" kormányára az orosz vagyon lefoglalásának kérdésével kapcsolatban. Hozzátette: a befagyasztott vagyon „ellopása” egy másik országtól, annak állami vagyonalapjaitól még soha nem történt meg, a második világháború alatt sem kobozták el Németország pénzét.