Az egyik legnagyobb romániai gyógyszergyártó, a kolozsvári Terapia vezérigazgatója, Dragoș Damian javaslattal fordult az államfőhöz a politikai patthelyzet és az új kormány megalakításának nehézségei közepette.

A cégvezető hangsúlyozza, hogy politikai kívülállóként, „egy naiv erdélyi” szemszögéből nézi az eseményeket, és a parlamenti többség kialakításának újabb kudarcára reagálva felveti: Kelemen Hunor ideális jelölt lehetne a miniszterelnöki tisztségre.

„Mivel a parlamentben ismét nem jött ki a matematika az új kormány megalakításához, talán Kelemen Hunor lenne a megfelelő javaslat miniszterelnöknek. Politikus – én egyáltalán nem hiszek a szakértői kormányfő opcióban –, jól megérti magát a volt koalíció mindkét oldalával, ráadásul művelt, felkészült, komoly és munkabíró értelmiségi. A kormányainkban tisztséget betöltő magyar miniszterek pedig sosem vallottak szégyent” – idézi Damian felvetését a MonitorulCluj.

Dragoș Damian a javaslatát gazdasági mutatókkal is alátámasztja, rámutatva, hogy a szomszédos Magyarország teljesítménye mintaként szolgálhatna Románia számára. 2024-ben a két ország közötti kétoldalú kereskedelem elérte a 13,3 milliárd eurót, ám ez jelentős, 3,46 milliárd eurós hiányt halmozott fel Románia oldalán (8,38 milliárd euró import a 4,92 milliárd euró export ellenében). Ez az egyenlegfelborulás Románia teljes kereskedelmi hiányának 10%-át teszi ki.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: Kizárt a PSD–AUR kormány támogatása – Új megoldást javasol az RMDSZ elnöke

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán határozottan kizárta, hogy a szövetség támogatna egy esetleges PSD–AUR koalíciós kormányt, miután a parlament elutasította a Siegfried Mureșan által javasolt kabinetet.

kormányalakítás politikai válság Siegfried Mureşan Nicușor Dan Kelemen Hunor

Míg Magyarország 2024-ben mintegy 11 milliárd eurós kereskedelmi többletet ért el, addig Románia közel 34 milliárd eurós hiánnyal zárta az évet. A cégvezető kiemeli Magyarország tőkevonzó képességét is: az elmúlt öt évben olyan gigaberuházások érkeztek az országba, mint a kínai CATL (7 milliárd euró), a német BMW (2 milliárd euró), a kínai BYD (250 millió euró) és a dán Lego (140 millió euró).

Ezzel párhuzamosan a magyar vállalatok komoly stratégiai befektetéseket hajtottak végre Romániában az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az építőipar és a bányászat területén, miközben a román cégek magyarországi jelenléte elhanyagolható.

Szakítani kellene a régi beidegződésekkel

A cégvezető tisztában van vele, hogy felvetése nemzeti alapon ellenállásba ütközhet, mégis a megbékélésre és a pragmatizmusra int.

„Természetesen van egy ellenérv is, ahogy egyesek mondanák: Kelemen Hunor magyar. Egy kozmopolita Európában végre el kellene fogadnunk egy román–magyar vagy magyar–román miniszterelnököt is. Lépjünk túl az olyan nevetséges beidegződéseken, mint hogy »a magyarok ellopják Erdélyt« – ezek a gondolatok két évszázaddal ezelőttről valók” – hangsúlyozza Damian.

Zárásként megjegyzi, hogy személyesen alig ismeri az RMDSZ elnökét, korábban csupán egyetlen alkalommal beszéltek telefonon a parajdi katasztrófa után, hogy egyeztessenek a helyi közösség megsegítéséről. Felvetését a józan ész és a jobbító szándék vezérelte, függetlenül az esetleges politikai visszhangoktól.