„Míg mi karácsonyt ünnepeltük”, az RMDSZ kemény eredményeket ért el – magyarázza egy román influenszer a TikTokon a hírt, amit „sehol máshol nem találsz meg” arról, hogy a román orvosoknak és asszisztenseknek meg kell tanulniuk magyarul. A Național nevű lap ennél bővebben fejtegeti, hogy az új kormányprogram szerint az egészségügyi alkalmazottaknak meg kell tanulniuk magyarul, ráadásul a román nyelv oktatását is egyszerűsítik a kisebbségieknek az RMDSZ nyomására. Az említett intézkedések azonban nem újak, vagy épp nem is igazak. Mindeközben valóban sikerült a kisebbségek számára újdonságot is beiktatni a kormányprogramba, amire viszont nem figyelt fel a román sajtó.

„Az RMDSZ elért még valamit. A román orvosok kénytelenek megtanulni magyarul ” – írta a Național című napilap még év végén az új kormányprogram kapcsán. A cikk szerzője szerint az RMDSZ kihasználta „az új kormány törékeny helyzetét, és szerzett még néhány kisebbségi jogot, amelyek között szerepel az anyanyelvhasználat joga a romániai egészségügyi egészségekben”, ami következtetése szerint azt jelenti, hogy „a járóbeteg-rendelőkben, a sürgősségi ellátásban és a kórházakban dolgozó orvosoknak, valamint az egyéb egészségügyi dolgozóknak kötelező lesz megtanulniuk magyarul”. Nemcsak a Național kapta fel a témát, egy influenszer is ugyanezt magyarázza egy videójában a TikTokon.

Az új kormányprogramon dolgozó Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő emlékeztetett, valójában nem újdonság az anyanyelv-használati jog az egészségügyben, erre létezett már törvény korábban. Azzal, hogy bekerült a kormányprogramba, a gyakorlatba ültetését szeretnék elősegíteni. „Az anyanyelv-használati jog az egészségügyben rendelkezésre álló törvénykeret. Az alkalmazással van gond. Nem feltétlenül azt jelenti, ahogy egyesek próbálják félremagyarázni, hogy meg kellene tanulni magyarul, hanem azt, hogy az orvosnak a beteg nyelvén és a beteggel a saját anyanyelvén kellene tudni kommunikálni. Ez történhet egy asszisztensnőn keresztül, elvégezheti a kórház egy másik alkalmazottján keresztül” – reagált Szabó Ödön a Maszolnak az említett cikkre és videóra.  

Kapcsolódó

A PSD-PNL-RMDSZ koalíció kormányprogramja: költségvetési konszolidáció és bürokráciacsökkentés

kormányprogram RMDSZ PNL PSD

Mint emlékeztetett, az anyanyelvi jogokat a közigazgatásban ott kell biztosítani, ahol a kisebbségi közösség számaránya 20 százalék feletti, és úgy véli „nehéz elképzelni azt, hogy ott, ahol jelentős kisebbségi közösség él, egy kórházban ne legyen olyan ember, aki beszél magyarul”. Kiemelte, azt szeretnék, hogy a már létező törvényi szabályozás „végrehajtását is végezze el a minisztérium, a biztosító és minden olyan intézmény, amely az egészségügyi törvény alapján kell hogy működjön”.

Mint kifejtette, a jogszabály alkalmazásához először is pontosítani kellene, hogy mely intézmények esnek a törvény hatálya alá, utána pedig meg kellene határozni egy normarendszert. Személyes véleménye szerint pedig a biztosítónak a finanszírozásba kellene belefoglalnia az anyanyelvi szolgáltatás költségeit, és ez elősegítené a jogok biztosítását. Magasabb fejpénzt kellene szerinte kapniuk ezeknek a kórházaknak, azon oktatási intézményekhez hasonlóan, amelyekben kisebbségi anyanyelvi oktatás zajlik, ami pluszórákat és több pedagógus alkalmazását jelenti.

„Az egészségbiztosítási pénztárnak magasabb normatívát kellene megszabnia, hogy ezek a költségek biztosítva legyenek a finanszírozás által. Innentől kezdve sokkal könnyebben működne ez a történet” – részletezte Szabó Ödön.

Újdonság: elkülönített helyek a kisebbségieknek

Míg az anyanyelv-használati törvény nem új, az igazságszolgálatás terén viszont valóban sikerült újat elérni. Mint Szabó Ödön elmondta, arra számított, „ez lesz a nagyobb hír”, ugyanis bekerült a kormányprogramba, hogy a bírókat és ügyészeket képző országos intézetben (Institutul National al Magistraturii) legyenek elkülönített helyek a kisebbségek számára, ugyanúgy, ahogy a Rendőrakadémián már léteznek.

„Ha megnézzük az államigazgatásban szereplő kisebbségek jelenlétét, akkor azt látjuk, hogy például az ügyészségen, bíróságon arányaiban a legkevesebb a magyar közösséghez tartozó személyek száma” – mutatott rá. „Az anyanyelv-használati jogot például a bíróságon sokkal egyszerűbb olyan személyeken keresztül biztosítani, akik a közösség részei, de ahhoz képezni kell őket, és egyfajta pozitív megerősítés kell irányukba, például a felvételi helyekkel. Az önálló, elkülönített helyek rendszerét írtuk be a kormányprogramba, hogy az igazságszolgáltatás képzőintézetében is alkalmazni kellene” – fejtette ki.

Erről elvi megállapodás született, egyelőre a helyek számáról nem volt szó. „Nyilván az elvet kell elfogadtatni, az önmagában is nagyon nehéz terület. A kormányprogramba való beépítés már óriási dolog. Az első lépés megtörtént, ami ebből a szempontból mindig a diagnózis, hogy elfogadta a többség az érvrendszerünket ebben a kérdésben” – magyarázta.

Az oktatásban nem egyszerűsítés lesz

A fent említett cikk szerint nem elég, hogy további nyelvi jogokat harcolt ki az RMDSZ, ráadásul az iskolai románnyelvoktatást „egyszerűsítik” a kisebbségeknek és „az igényeikhez igazítják, a tanárokat pedig átképzésre küldik” – írja a Național, közben idézi is a kormányprogram szövegét, ahol hatékonyabbá tételről van szó, egyszerűsítésről nincs.

„Azt érzékelem, hogy hirtelen felfedezi sok román nacionalista, hogy van egy országnyi magyarság az országukon belül, és nem értik a problémájukat” – reagált erre Szabó Ödön képviselő. Kiemelte, nem egyszerűsítés, hanem „pontosan ellentétes dolog van a kormányprogramban. A román nyelv oktatására vonatkozóan plusz feladatköröket róttunk az államra, hogy többletforrással és többletmunkával segítsék a magyar gyerekek románnyelvoktatását”. Hozzátette, az, hogy a magyar diákok speciális tanterv szerint tanuljanak, már 11 éve érvényes törvény, azonban ez nem elégséges.

„Ennél többet kell tenni a román nyelv oktatásáért a kisebbségek esetében. Ezt szeretnénk – ez van beleírva a kormányprogramba –, hogy ehhez sokkal több digitális tartalom, cserediák programok, román nyelvi táborok jöjjenek létre. Ezek amúgy is benne vannak az oktatásügyi törvényben. Azt is beleírtuk a kormányprogramba, hogy a kisebbségre vonatkozó fejezetek maximum két éven belül lépjenek teljes egészében életbe” – fejtette ki Szabó Ödön parlamenti képviselő.

Kapcsolódó

Szabó Ödön: a tanóracsökkentéssel, iskolai étkeztetéssel és délutáni oktatással nőne a tanítás színvonala

Szabó Ödön képviselő szerint egy komplex elképzelésük van, ami magában foglalja a tanórák csökkentését, iskolai étkeztetést, délutáni oktatást. 

oktatás RMDSZ Kelemen Hunor Szabó Ödön román tankönyv gyermek