RMDSZ: ostoba és az erdélyi magyarságra veszélyes a megamegyés közigazgatási reformtervezet
Szakmaiatlan, ostoba, de az erdélyi magyarságra nézve rendkívül veszélyes a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közigazgatási reformcsomagja, amelynek első törvénytervezeteit már benyújtották a parlamentnek, és amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsítaná az államot, állapították meg a Maszol megkeresésére az RMDSZ politikusai.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szenátora a tervezet hibáira is rámutatott, de felhívták a figyelmet, hogy mekkora veszélyt jelent az erdélyi magyar közösségre, hiszen teljesen megváltoztatná az erdélyi közigazgatásban az etnikai arányokat.
A tervezet jelzi, milyen veszélyek leselkednek
„Erről beszélünk hetek-hónapok óta, hogy a 2025-ös év nagy kihívása, hogy lesz-e közigazgatási átszervezés, és ha lesz, milyen formában valósul meg” – emlékeztetett Antal Árpád. Rámutatott, éppen az USR-féle „rendkívül ostoba kezdeményezés” jelzi, hogy „milyen veszélyek leselkednek az erdélyi magyar világunkra”. 
Mint mondta, az USR azt a tervet húzta elő a fiókból, amit sok-sok évvel ezelőtt Traian Băsescu próbált átgyúrni, hogy a fejlesztési régiókat megamegyékké alakítsák át. Az akkori államfőnek az volt a kompromisszumos javaslata, hogy Hargita és Kovászna megyét ebből le lehetne választani. Akkor az RMDSZ-nek sikerült ezt megakadályoznia.
„Ha 2025-ben nem lesz ott a józan ész Bukarestben, az RMDSZ nem lesz olyan pozícióban, és nem lesz olyan ereje, hogy az ilyen buta kezdeményezéseket megakadályozza, egyszer csak felébredhetünk, hogy a központi fejlesztési régió hat megyéjét összevonják, és Gyulafehérváron lesz a központja. Jelenleg Hargita megyében 85, Kovászna megyében 75 százalékos a magyarság aránya, ám ha egy ilyen átszervezés megvalósul, olyan megamegyében találjuk magunkat, ahol a magyarok aránya 30 százalék alá csökkent” – fogalmazta meg Antal Árpád.
Hozzátette, ugyanez igaz az észak-nyugati régióban – Szatmár, Szilágy és Bihar megyére – ahol jelentős magyar közösségek élnek, és 20 százalék alá esne az arányuk.
Elhibázott a koncepció – az RMDSZ számára elfogadhatatlan
Szakmaiatlan, logikátlan és abszurd az USR közigazgatási reformtervezete, központosító, semmibe veszi a hatályos törvényeket, a helyi autonómia, a szubszidiaritás elvét, a döntéseket, az intézményrendszert távolabb viszi a polgároktól, az erdélyi magyar közösség számára pedig veszélyes, hiszen megváltoztatná az etnikai arányokat a közigazgatásban, sorolta kifogásait Cseke Attila.
A magyar közösség, az RMDSZ számára ez az átszervezés elfogadhatatlan, szögezte le az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, felidézve, hogy a drasztikusan központosító tervezet öt-hat jelenlegi megyét vonna össze.
Az egész tervezetnek elhibázott a koncepciója, olyan adatokra alapoz, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, teljesen figyelmen kívül hagyja a hatályos törvényeket, sőt ellentmond ezeknek, ami azt jelzi, hogy a kezdeményezők vagy nem ismerik a jogszabályokat, az uniós ajánlásokat, vagy nem veszik figyelembe, „továbbra is zajlik a nyomásgyakorlás és a demagógia”. A tervezetnek hosszú indoklása van ugyan, de annak minden pontját meg lehet cáfolni szakmai alapon. „Ez az egyik legrosszabb tervezet, ami ebben a témában az elmúlt években készült. Az erdélyi magyar közösség képviselete, az RMDSZ ezt elfogadhatatlannak tartja” – szögezte le Cseke Attila.
A kezdeményezés központosít, semmibe veszi a hatályos törvényeket
A Bihar megyei politikus rámutatott, az európai rendelkezésekre, ajánlásokra alapozó jelenlegi jogszabályok világosan kimondják, a közigazgatási határokat nem lehet átszervezni, átrajzolni, ha a helyi közösség ezzel nem ért egyet.
Ha két község egyesüléséről, összevonásáról, vagy a közigazgatási határaik módosításáról kell dönteni, akkor az eljárás a következő: helyi tanácsi döntést kell hozzon mindkét önkormányzat, majd népszavazást kell tartani mindkét község területén, és a a javaslatot a megjelent választópolgárok többségének támogatnia kell. Ha ez a feltétel mindkét közigazgatási egység esetében teljesül, akkor lehet felterjeszteni a parlamentben egy erre vonatkozó törvénytervezetet a közigazgatási átszervezésről. „Alulról építkezik a törvény, az uniós ajánlások alapján, ezt jelenti a helyi autonómia elve” – szögezte le a frakcióvezető.
Milyen reform az, amely az állampolgároktól távolabb viszi a z intézményi rendszereket, a döntéshozatalt? – tette fel a kérdést Cseke Attila. Kifejtette, ha az USR elképzelése megvalósulna, a Hargita megyei polgárok, intézmények, vállalkozók Gyulafehérvárra kellene utazzanak, ha a megyei önkormányzatnál kell ügyeket intézzenek. Hasonlóképpen a Szatmár megyében élők Kolozsvárra. „Ez egy központosító tervezet, nem az állami feladatokat, hatásköröket utalja le, hanem jelenlegi megyék hatásköreit tolja felfele” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa.
Arról is beszélt, azért is elfogadhatatlan a javaslat, mert megváltoztatja az etnikai arányokat, a magyar közösséget megfosztja a jelenlegi döntési jogaitól, lehetőségeitől.
Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós elveszítené városi rangját, Bihar megyében egyetlen város maradna
Abszurd és logikátlan közigazgatási átszervezés, amely alapján húszezer lakos alatt nem lehetnek városok, mutatott rá Cseke Attila. Ez azt jelenteni, hogy Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós, amelyek jelenleg megyei jogú városok, elveszítenék ezt a státusukat. Bihar megyében Nagyváradon kívül mind a kilenc jelenlegi város községgé alakulna, hiszen mindegyik lakossága húszezer fő alatt van. „Egy olyan megyében, ahol az egyik végétől a másikig három órát kell utazni autóval, Nagyváradon kívül nem lenne más város. Ez abszurd rendelkezés, mindenképpen el kell utasítani” – összegezte a szenátor. Hangsúlyozta: „a mi sorsunkról, mi kell döntsünk, először bennünket kell megkérdezzenek, ha egyetértünk, akkor kerülhet napirendre a bukaresti parlamentben” – tette hozzá Cseke Attila.
Mint megírtuk, az USR kedden kiadott közleménye szerint a párt szenátusi frakcióvezetőjének és két képviselőjének aláírásával beterjesztett tervezet fejlesztési régiónként összevonná a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradna. Az USR elképzelése szerint nem viselhetne városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, a községeket pedig (több faluból) legalább 3000 lakossal lehetne kialakítani.
Nyitókép illusztráció: Románia jelenlegi fejlesztési régiói
CSAK SAJÁT
.png)
