A Siegfried Mureșan által javasolt kormány parlamenti elutasításával hivatalosan is megnyílt a alkotmányos út az előrehozott választások kiírása előtt. Az alkotmányban előírt két alapvető feltétel jelenleg teljesült: több mint 60 nap telt el az első bizalmi szavazásra bocsátott kérelem óta, és a törvényhozás legalább két kormányalakítási kísérletet elutasított. Ennek ellenére a labda továbbra is Nicușor Dan államfő térfelén pattog.

Bár a feltételek adottak, az előrehozott választások megtartásáról az államfő dönthet, miután konzultált a Képviselőház és a Szenátus elnökeivel, valamint a parlamenti frakciók vezetőivel – számol be a Mediafax hírügynökség.

„A két ház elnökének és a parlamenti frakciók vezetőinek megkérdezése után Románia elnöke feloszlathatja a Parlamentet, ha az az első bizalmi kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem szavazott bizalmat a kormánynak, és csak legalább két bizalmi kérelem elutasítása után” – áll az alkotmány 89. cikkében. Az alaptörvény ugyanakkor nem kötelezi kifejezetten az államfőt a parlament feloszlatására és a rendkívüli választások kiírására.

Kapcsolódó

Nem kapott bizalmat a Mureșan-kormány – Kelemen Hunor: Az emberek elvesztették a türelmüket (VIDEÓ)

A Siegfried Mureșan által javasolt kormányról döntött a parlament, a beiktatásához szükséges 233 szavazat helyett csak 182 voksot kapott a tervezett kabinet.  

politikai válság Siegfried Mureşan PSD RMDSZ

Mivel a Mureșan-kabinet nem kapta meg a szükséges támogatást, Románia a politikai válság újabb szakaszába lépett. Ezúttal azonban – a korábbi sikertelen kormányalakítási kísérletekkel ellentétben – az elnök előtt már ott áll a törvényhozás feloszlatásának és az előrehozott választások elindításának lehetősége is.

Két elutasított kormány több mint 60 nap alatt

A jelenlegi válságban az alkotmány 89. cikkében szereplő mindkét küszöbértéket átlépték. Két kormány – a Mureșan- és a Veștea-kabinet – sem kapta meg a bizalmat, ráadásul már 100 nap telt el azóta, hogy a Parlament elutasította az Adrian Veștea által vezetett kabinetet.

Az első próbálkozás, amely ténylegesen a törvényhozás szavazási fázisáig jutott, az Adrian Veștea által javasolt kormány volt, amelyet június 22-én utasítottak el 189 támogató szavazattal, ami kevés volt a beiktatáshoz. Ezt megelőzően, június 4-én Nicușor Dan Eugen Tomacot jelölte miniszterelnöknek, ő azonban tíz nappal később visszaadta megbízatását, még mielőtt parlamenti szavazást kért volna. Így az ő jelölése nem számít bele a szavazással elutasított kísérletek közé.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Sorin Grindeanu: „felkészültünk”

Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook-oldalán reagált a parlamentben tartott bizalmi szavazás után.

politikai válság kormányalakítás PSD Sorin Grindeanu Siegfried Mureşan

A Mureșan-kabinet elutasításával viszont a Parlament már két kormányt utasított el: a Veștea és a Siegfried Mureșan által javasoltat. Ezzel párhuzamosan az első parlamenti szavazás óta jóval több idő telt el az alkotmányban megszabott 60 napnál. Alkotmányos szempontból tehát az elnök előtt nyitva áll a lehetőség a törvényhozás feloszlatására.

„Feloszlathatja”, de nem „köteles” feloszlatni

A román alkotmány 89. cikke nem fogalmazza meg elvárásként, hogy az elnök a feltételek teljesülése után köteles lenne feloszlatni a Parlamentet, csupán annyit rögzít, hogy „feloszlathatja” azt.

Kapcsolódó

Fritz: az USR előrehozott választásokat kér

Előrehozott választást szorgalmaz Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) országos elnöke, miután Siegfried Mureșan szerdán nem kapott elegendő szavazatot a parlamentben a kormányalakításhoz.

politikai válság kormányalakítás USR Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Siegfried Mureşan

A PNL a Mureșan-kabinetről szóló szavazás előtt másként értelmezte a helyzetet. Alexandru Muraru, a liberálisok alelnöke kijelentette: a párt fontolóra veszi az Alkotmánybíróság megkeresését, ha Nicușor Dan nem írja ki az előrehozott választásokat. A párt alkotmányjogászai szerint ugyanis a feltételek teljesülése után automatikusan következnie kellene a Parlament feloszlatásának.

Az alkotmány szövege azonban döntési mozgásteret hagy az államfőnek. A feloszlatás előtt Nicușor Dannak egyeztetnie kell a Házak elnökeivel és a frakcióvezetőkkel, ám az elnök már korábban egyértelművé tette álláspontját: „Az előrehozott választások nem jelentenek megoldást.”

„Az előrehozott választások nem jelentenek megoldást. Ellenkezőleg, a bizonytalanság, valamint a román állampolgárok és a pénzpiacok bizalmatlanságának folytatódását eredményeznék” – nyilatkozta keddi sajtótájékoztatóján az államfő. Az, hogy az elnök élhet a feloszlatás jogával, még nem jelenti azt, hogy élni is fog vele.

Újabb konzultációk következnek? 

Az államfő elmúlt napokban tett nyilatkozatai arra utalnak, hogy inkább egy újabb parlamenti többség kialakítását preferálja. Korábban, amikor erről kérdezték, Nicușor Dan a választások által okozott további instabilitási időszakra hivatkozott.

Kapcsolódó

A PNL az államfő döntésére vár

Nicușor Dan államfő döntésére vár a Nemzeti Liberális Párt (PNL), miután Siegfried Mureșan elbukta szerdán a parlamentben a bizalmi szavazást.

politikai válság kormányalakítás Nemzeti Liberális Párt (PNL) PNL

„A Parlament feloszlatása nem olyasmi, amit szeretnék, mert az további több hónapnyi bizonytalanságot jelentene” – fogalmazott az elnök szeptember 23-án, amikor arra kérte a pártokat, hogy tárgyalásos úton találjanak megoldást. Néhány nappal korábban úgy vélekedett, az előrehozott választások nem garantálják, hogy Romániának gyorsan új kormánya lenne, és a politikai stabilitás fontosságát hangsúlyozta.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a következő időszakban – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – újabb konzultációkra kerül sor, és az elnök új miniszterelnök-jelöltet nevez meg. Politikai források már a szavazás előtt jelezték: Nicușor Dan nem tervezi a Parlament feloszlatását a Mureșan-kabinet elutasítása esetén sem, hanem folytatja a kormányfőjelölési folyamatot.