Elsősorban méltányosságra, bizalomalapú rendszerre és építő jellegű értékelésre lenne szükség a tanári pályán, nem újabb típusú vizsgára – a korszerűsítés útjába viszont nem állnak – így véleményezte a Maszolnak Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ alelnöke Daniel David oktatási miniszter nemrég tett javaslatát az országos licencvizsga megszervezésére és arra, hogy ne nyugdíjig járjon az úgynevezett címzetes állás, hanem egy ötévenkénti kiértékeléstől függjön a megtartása. Bár az RMPSZ a teljesítményértékelés kapcsán nem ért egyet az esetleges bíráskodással, ám azzal igen, hogy lehetőséget kell teremteni a címzetes állás státuszának rugalmas alakítására határozatlanról meghatározott idejűre és vissza.

A pályára lépő pedagógusoknak országos licencvizsgát kellene tenniük, amelynek sikeres teljesítésével – legalább 7-es osztályzat esetén – automatikusan jogosultakká válnának határozatlan idejű állások betöltésére. A vizsgát csak egyszer kellene letenniük, és regionális központokban zajlana – ismertette javaslatát a tanári kinevezések rendszerének megváltoztatására a május 19-én bemutatott QX Jelentésben Daniel David oktatási miniszter.

A másik jelentős reform az lenne, hogy a mostani gyakorlattal szemben a tanárok kinevezése ezentúl nem életre szólna: minden öt évben teljesítményértékelés következne. A határozott idejű állásban lévő pedagógusokat pedig 4–5 év után – amennyiben jól teljesítenek – automatikusan kineveznék. A miniszter szerint az új megközelítés célja az egyensúly a védelem és a teljesítmény között.

Kapcsolódó

Új rendszer jöhet: nem nyugdíjig jár a végleges állás a pedagógusoknak

Daniel David szerint a tanárokat nem nyugdíjazásukig, hanem 5 évenkénti időszakos értékelés nyomán lehetne kinevezni.

véglegesítő vizsga tanári állás Daniel David pedagógus

Ferencz-Salamon: a méltányosság a fő szempont

A javaslatok kapcsán Ferencz-Salamon Alpárt, az RMPSZ általános alelnökét kérdeztük, aki hangsúlyozta, a pedagógusszövetség nyitott az újra, ha az a korszerűsítést, a közoktatás és a pedagógusok érdekeit szolgálja – de feltételekkel: egyrészt a méltányosság a fő szempontjuk, hisz van, aki többet dolgozik, és ezt méltányolni kellene.

„Azt szeretnénk a címzetesi rendszerrel, hogy méltányos legyen a pedagógusi közösségen belül is, hiszen az elmúlt években nem méltányos helyzeteket is hozott a rendszer. A címzetes rendszer arról szól, hogy ha valakinek sikerül a címzetes állásokra kiírt versenyvizsgája, és el tud foglalni egy végleges állást. Az a hátránya ennek a rendszernek, hogy a címzetesek közötti – egészséges, jó értelemben vett – versenyhelyzet, a plusz pedagógiai hozzáadott érték megteremtésének nincsenek feltételei” – mutatott rá.

Mint részletezte, jelenleg ugyanis nincs különbség státusz vagy jövedelem szempontjából aközött, aki mentorál, pályázik, képezi magát, és aközött, aki csak megtartja az óráit és hazamegy.

„Úgy gondoljuk, hogy ezen változtatni kell, illetve következetesen és hatékonyan kell eljárni azon pedagógusok esetében, akik a tanári deontológiai, morális és egyéb normákkal ellentétesen tevékenykednek. Rendet kell tudni teremteni azért, hogy a pozitív példákat, és a hozzáadott pedagógiai értékeket kitermelni képes pedagógusokat tudjuk kiemelni, ezáltal is megbecsülést és tiszteletet szerezni a pedagógusi szakmának, státusznak, mert erre is szüksége van” – sorolta.

Formatív értékelést, ne büntető rendszert

A javasolt ötvenkénti újraértékelés kapcsán elmondta, az ő szempontjukból nem az a fontos, hogy egy-öt vagy tízévente van ez, hanem az értékelés módja számít. Megjegyezte, kiértékelés egyébként is rendszeresen történik az oktató munkájáról a vezetőtanács és a pedagógus részéről is, valamint vannak év közbeni ellenőrzések.

„Mi szeretnék, hogy a kiértékelésnek elsősorban formatív jellege legyen: olyan visszajelzést kellene adniuk, amely segíti az önismeretet, a pedagógusi önbizalom fejlődését, és építő módon tárja fel a hiányosságokat, így minden bizonnyal a pedagógus nem igazságtalan bírálatként, hanem konstruktív visszajelzésként fogja fel, a fejlődéséhez tud hozzájárulni ez” – fejtette ki. Hozzátette: „ennek a szemléletnek a kultúráját kell elterjeszteni, hogy bármilyen értékelés a közoktatási rendszerben, legyen az a diákoké vagy a tanáraiké, formatív jellegű legyen”.

Szerinte az értékelést olyan szakembereknek kell végezniük, akik tárgyilagosan képesek megítélni a pedagógus munkáját, és lehetőséget kell teremteni – akár más országok mintájára – az állás státuszának rugalmas alakítására határozatlanról meghatározott idejűre és vissza, a teljesítmény vagy a pedagógus kérése alapján.

„Ennek van precedense az európai közoktatási rendszerekben. Jól működik, és egészséges versenyhelyzetet teremt, és hozzájárul a közoktatási rendszerek minőségének a javításához, eredményességéhez” – mutatott rá. 

Túl sok vizsga helyett iskolai autonómiát

A Daniel David által javasolt, az orvosi rezidensvizsgához hasonló országos licencvizsga kapcsán, ami által be lehet kerülni a rendszerbe, a pedagógusi pályára, Ferencz-Salamon Alpár óvatosságra int. Szerinte a pedagógusképzés amúgy is túlzottan vizsgaközpontú, inkább autonómiát adnának az iskoláknak pedagógusaik kiválasztására. 

„Úgy kell átalakítani a tanárképzést, hogy az teljes mértékben pályaalkalmassági szempontok szerint biztosítsa a pedagógus-utánpótlást. Hogy a bekerülése a rendszerbe a pedagógusnak milyen formában történjen? Mi az autonómia, a decentralizáció mellett állunk ki. Bizalomalapú közoktatási rendszert kell felépíteni, és úgy gondoljuk, hogy a legjobban az iskola kellene tudja kiválasztani – értelmes, jól meghatározott módszertanok és szempontok szerint – a legmegfelelőbb pedagógust a tanintézménye számára” – véli az RMPSZ alelnöke.

A magyar pedagógusszövetség szerint a jól kidolgozott módszertan mellett elengedhetetlen a decentralizáció és a támogatói rendszerek – mentorálás, coaching – fejlesztése is.

„A debürokratizálás és decentralizáció elvei mentén képzeljük el a teljes folyamatot, és ennek érdekében a minél kevesebb vizsga és minél több mentorálás, coaching, formatív értékelési rendszer révén képzeljük el a pedagógusok pályára való felkészítését és a pedagógusi pályán való elhelyezkedését is” – összegzett Ferencz-Salamon Alpár.

Kapcsolódó

Ezt üzeni a tanügyminiszter a pedagógusok napján

Arra buzdít: legyenek optimisták, a rendszer javítható. 

pedagógusok szabadnap oktatás Daniel David