Nicușor Dan államelnök kedden Helsinkiben kijelentette, meglehetősen pesszimista azzal kapcsolatban, hogy az Orosz Föderációnak a közeljövőben lenne szándéka a békekötésre, és hozzátette: fontos, hogy az európai szövetségesek támogatást nyújtsanak Ukrajnának a folyamatban lévő tárgyalásokhoz. Nicușor Dan a finn miniszterelnök, Petteri Orpo által összehívott, az EU keleti szárnyának államait tömörítő csúcstalálkozón vesz részt Helsinkiben Svédország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Németország és Bulgária vezetőivel együtt. A találkozó célja a védelmi együttműködés megerősítéséről szóló megállapodás és egy közös uniós álláspont kialakítása.

„A NATO-n belül, de az Európai Unión belül is több program is létezik a keleti szárny megerősítésére, és ennek a találkozónak az a célja, hogy működőképessé tegyük ezeket a programokat a keleti szárny országai között, elsősorban az erre a térségre vonatkozó európai programot” – nyilatkozta Nicușor Dan kedden, a helsinki-i csúcson, írja a News.ro.

Az elnököt arról is megkérdezték, szerinte van-e az Orosz Föderációnak valódi szándéka békemegállapodást kötni.

„Számunkra az a fontos, hogy Ukrajnának megadjuk azokat a lehetőségeket, amelyek révén erős pozícióból tárgyalhat. Ez pénzügyi mozgásteret jelent a háború folytatásához, valamint biztonsági garanciákat a háborút közvetlenül követő időszakra. Személy szerint meglehetősen pesszimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy Oroszország a közeljövőben valóban békét kívánna kötni, ugyanakkor a magunk részéről készen kell állnunk arra, hogy Ukrajnának minden szükséges eszközt biztosítsunk a tárgyalásokhoz” – mondta Nicușor Dan.

Arra a kérdésre is válaszolt, létezik-e Románia és a keleti szárny szövetségesei részéről terv arra az esetre, ha az orosz hadsereg elérné a Duna torkolatvidékét.

„Nem ebből kell kiindulnunk, de a NATO keretében, illetve a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) által jóváhagyott tervekben minden lehetséges forgatókönyv szerepel. Ami most számunkra igazán fontos, az egyrészt Ukrajna támogatása annak érdekében, hogy tartani tudja a frontvonalat, másrészt pedig az, hogy a következő években úgy erősítsük meg saját védelmi képességeinket, hogy elrettentsünk bármilyen jövőbeli potenciális agressziót” – tette hozzá Nicușor Dan.

Mint korábban írtuk, Petteri Orpo finn miniszterelnök vasárnap a YLE közszolgálati csatornának adott interjúban azt mondta, hogy a Helsinkiben összehívott keletiszárny-csúcstalálkozó célja megállapodás elérése a védelem megerősítését célzó együttműködésről és egy közös uniós álláspont elfogadása. „Oroszország ma, holnap és hosszú távon is fenyegetést jelent” – jelentette ki Orpo. „A legnagyobb nyomás Európa keleti határait éri” – tette hozzá a Bloomberg szerint. A vezetők „egyértelmű üzenetet kívánnak küldeni Brüsszelnek”, és forrásokat szeretnének szerezni különböző projektekhez – magyarázta a finn miniszterelnök.

1,5 milliárd euró áll rendelkezésre kísérleti projektekre, de a 2027-ben kezdődő következő többéves költségvetési időszakban a védelmi források elérhetik a 135 milliárd eurót – mondta Orpo. Az általa összehívott országcsoport forrásokat kíván igényelni a keleti szárny védelmére, beleértve a határbiztonság javítását, a légvédelem megerősítését, a drónok felderítését és elhárítását, valamint a szárazföldi erők fejlesztését – tette hozzá.

Kapcsolódó

Karácsonyig kaphatott haladékot Ukrajna – Trump beszélt Putyinnal

Zelenszkij beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok javaslata szerint egy szabad gazdasági övezetet hoznának létre a Donbászban.

béketárgyalás háború Ukrajna Donald Trump