Utcai tiltakozás és feszült lakossági fórum után népszavazásra viszi a helyi adók ügyét Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Március 1-jén a háromszéki megyeszékhely lakói dönthetnek arról, milyen adó- és kedvezménypolitikát alkalmazzon Sepsiszentgyörgy a következő években – vállalva annak minden következményét, a fejlesztésektől a támogatásokig.

Sepsiszentgyörgyön az elmúlt hetekben példátlan indulatokat váltott ki a helyi adók emelése. A december 30-án elfogadott tanácsi határozat nyomán több százan vonultak utcára, Antal Árpád polgármester pedig egy kedd estére összehívott lakossági fórumon adott magyarázatot egyrészt a helyi adók képzésére és annak hatására a város költségvetésére, illetve a fejlesztésekre és az önkormányzat által kínált közszolgáltatásokra és programokra.

Antal Árpád polgármester bejelentette: a helyi adók kérdését „visszateszi a közösség asztalára”, és március 1-jére helyi népszavazást ír ki. A referendumon arról dönthetnek a sepsiszentgyörgyiek, hogy 2027–2028-ban a törvény által megengedett minimális adószinteket alkalmazza-e a város a lakások, telkek és járművek esetében, vállalva, hogy ez számos kedvezményprogram eltörléséhez vezet és jelentősen kevesebb beruházást jelent majd. Vagy pedig dönthetnek arról a sepsiszentgyörgyiek, hogy valamely más város – például Brassó, Kézdivásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós vagy Nagyvárad – adó- és kedvezménypolitikáját vegye át.

Négy adónem együtt értelmezhető

Antal Árpád a lakossági fórumon hangsúlyozta: a helyi adópolitikát nem lehet egyetlen kiragadott tétel – például a gépjárműadó – alapján megítélni, hiszen a városban négy elem alkotja az „adócsomagot”: a lakásadó, a telekadó, az autóadó és a parkolás.

Mint elmondta, a város több mint másfél évtizede azt az elvet követi, hogy az ingatlanokhoz kapcsolódó terheket a törvényes minimumon tartja, míg az autóhasználatot magasabb adókkal szabályozza. Ennek ellenére a közösségi médiában az terjedt el, hogy Sepsiszentgyörgyön „kétszer akkora” az autóadó, mint Brassóban.

A polgármester konkrét számokkal érvelt: míg Brassóban egy átlagos háztartás teljes adó- és díjterhe 1227 lej, addig Sepsiszentgyörgyön ez egy átlagos háztartás esetében 642 lej. Rámutatott: számítások szerint, ha Sepsiszentgyörgy teljes egészében átvenné a brassói helyi adórendszert, azzal a háromszéki megyeszékhely 50 ezres lakosságából mindössze 48 ember járna jobban.

Antal Árpád szerint az autók 62 százalékánál azonos a járműadó Sepsiszentgyörgyön és Brassóban. Valódi különbség a hibrid járművek esetében van, ahol valóban magasabb az adóteher. Ezeknél az önkormányzat idén kompenzációt ígér, például ingyenes parkolást vagy más kedvezményt. A polgármester arra is felhívta a figyelmet: Brassóban általános, évi 500 lejes parkolási bérlet van érvényben, amelyért nem jár személyes parkolóhely – ez Sepsiszentgyörgyön nincs így.

A helyi adó mint befektetés

A fórum egyik központi üzenete az volt, hogy a helyi adók szerepe túlmutat a napi működésen. Sepsiszentgyörgy éves költségvetése megközelíti a 300 millió lejt, ebből közel 100 millió lej uniós forrás. Ezek lehívásához azonban elengedhetetlen az önrész, amelyet részben a helyi adókból fedeznek.

A magánszemélyek által befizetett lakás-, telek- és autóadó a költségvetésnek 4 százalékát teszi ki, ám enélkül nem lenne uniós pénz sem. Antal Árpád szerint minden egyes befizetett lejhez tíz lejt tesz hozzá a város kormányzati és uniós forrásokból.

Gyerekek, családok, kedvezmények

A polgármester hosszasan sorolta azokat a városi programokat, amelyek szerinte ellensúlyozzák a helyi adóterheket. Ilyen a több ezer gyermek heti sportolását támogató program, amely évi 328 lejbe kerül gyermekenként az önkormányzatnak, a családoknak viszont ingyenes, továbbá az országban egyedül Sepsiszentgyörgyön létező osztálypénzt kiváltó támogatást, a Sepsi Card, a nagycsaládos kártya kedvezményeit, valamint a sepsiszentgyörgyi roncsautóprogramot amelyben 3000 lejt fizetnek egy régi autóért – ami több évnyi helyi adónak felel meg.

Antal Árpád szerint ha mindezt összeadják, a sepsiszentgyörgyi családok többsége évente több támogatást kap vissza, mint amennyit helyi adóként befizet.

Kevesebb adó = kevesebb beruházás?

A városvezető nem hallgatta el a népszavazáson sorra kerülő döntés árnyoldalait sem. Ha a március 1-i referendumon a sepsiszentgyörgyi lakosság a minimális adók mellett dönt, az egyes kedvezmények megszűnésével és lényegesen kevesebb beruházással járhat a városban. Rámutatott: az önkormányzat kiadásainak mintegy 40 százaléka jelenleg fejlesztésekre megy el: iskolákra, óvodákra, közterekre, közlekedésre.

Politikai keverés a háttérben?

Antal Árpád szerint miközben Románia-szerte általánosak az adóemelések, Sepsiszentgyörgyön a vita különösen elmérgesedett. Véleménye szerint ennek hátterében politikai szándékok is állnak: „egy politikai bábszervezet”, egy gazdasági érdekcsoport, valamint a magyarországi Tisza Párt egyik, Sepsiszentgyörgyön született, de régóta Budapesten élő aktivistája is szerepet játszik a közhangulat gerjesztésében – fogalmazott.

A polgármester hangsúlyozta: a döntés a sepsiszentgyörgyiek kezében van. A március 1-i népszavazáson nem Facebook-posztok, hanem konkrét számok és valós összehasonlítások alapján lehet majd választani. A városvezetés vállalja, hogy a referendum eredménye szerint alakítja ki a következő évek adópolitikáját.

Hibrid autók, garázsok és „igazságtalan terhek” a fórum középpontjában

A lakossági fórum második felében a résztvevők kérdései és felszólalásai jól kirajzolták, mely területeken érzik a sepsiszentgyörgyiek a legnagyobb feszültséget.A legtöbb panasz a hibrid autók megemelt adójára, valamint a garázsok helyzetére vonatkozott, de szóba kerültek az ingatlanértékek, a vállalkozói terhek és egyes városi szolgáltatások szabályozási hiányosságai is.

Több felszólaló személyes példákkal érzékeltette a problémát. Egy egyedülálló, háromgyermekes édesanya elmondta: míg tavaly 166 lejt fizetett autóadóként, idén ez 340 lejre nőtt. Bár nagycsaládos kártyával rendelkezik, és kedvezményekben részesül, a gyerekek délutáni oktatása megterhelő számára, az autó pedig elengedhetetlen a mindennapi élet megszervezéséhez. Több felszólaló szerint az ilyen élethelyzetekben a járműadó emelése aránytalanul nagy terhet jelent.

Az ingatlanadózás kapcsán is számos kérdés érkezett. Többen panaszkodtak a túlértékelt lakások adózására, illetve arra, hogy az adóalap irreálisan megemelkedett. Antal Árpád válaszában hangsúlyozta: az önkormányzat csak arról dönthet, hogy a törvény által meghatározott minimális és maximális érték közül melyiket választja és Sepsiszentgyörgyön a törvény által engedett minimum, 0,08 százalék az ingatlanadó, az emelkedést a négyzetméterenkénti alapérték megduplázása okozza, ami kormányzati döntés volt.

A fórum visszatérő témája a hibrid autók adója volt. Több lakos aránytalannak és igazságtalannak nevezte az emelést, amivel a polgármester is egyetértett. Antal Árpád elismerte, hogy ebben a kategóriában valóban torz a rendszer, és megerősítette: az önkormányzat kompenzációs megoldásokat keres, a parkolási kedvezményektől más helyi támogatásokig.

A garázsok helyzete szintén erős indulatokat váltott ki. Több felszólaló a túlfizetések és a bizonytalan jogi státusz miatt panaszkodott. A városvezető válasza szerint, aki az év elején életben lévő négyzetméterenkénti 25 eurós áron már kifizette a garázs haszonbér díját, az visszakapja a különbözetet a jelenleg érvényben lévő négyzetméterenkénti 10 eurós díjig.

A lakossági fórumon felmerült még a játéktermek működésének problémája is: jelenleg több ilyen egység önkormányzati működési engedély nélkül üzemelhet. Antal Árpád elmondta, hogy erre március 1-jéig megoldást keresnek, és nem zárta ki azt sem, hogy a kérdés akár népszavazási témává váljon.

Vállalkozói oldalról is érkeztek jelzések: több esetben irreális telek- és járműadó emelésekről számoltak be. A polgármester ígéretet tett arra, hogy ezeket az eseteket egyenként kivizsgálják.

A parkolás és az autóadó kapcsolatáról is több kérdés érkezett. Antal Árpád hangsúlyozta: a két témát csomagban kell kezelni: az önkormányzat célja, hogy átalakítja a város parkolási rendszerét és ennek eredményeként jövő évtől akár csökkenhet is a járműadó, de hogy milyen irányba mozdul el a város, azt végső soron a március 1-jei népszavazás dönti el.

A lakossági kérdések összképe azt mutatta: a sepsiszentgyörgyiek nem általában az adófizetést utasítják el, hanem az aránytalanságokat, az átláthatatlanságot és az igazságtalannak érzett terheket kifogásolják.