Sok száz érdeklődő, tizenegy hagyományőrző csoport, felhőtlen jókedv (és időjárás), zene, tánc és móka. Címszavakban így írható le a 32. alkalommal megrendezett Hargita Megyei Farsangbúcsúztató, amelynek idén a Csíkszereda szomszédságában található Csíkszentkirály volt a házigazdája. Helyszíni riportunk során a Csíkcsicsóból érkezett farsangosokat kísértük el téltemető útjukra.

Már jóval a meghirdetett találkozási időpont előtt benépesültek Csíkszentkirály utcái. Az ásványvizeiről, vagy, ahogy errefelé inkább mondják, borvizeiről (is) híres-nevezetes község apraja nagyja a Hargita megyei farsangtemető találkozó résztvevőinek fogadására készült. Úton útfélen terített asztalok, gőzölgő kondérok, feldíszített kerítések (errefelé inkább kertek) jelezték, nem mindennapi eseményre készülnek a helybéliek.

A községközpontban muzsikával, nótaszóval, ostorcsattogtatással érkeztek sorra Hargita megye 11 településéről a farsangosok, hogy a megnyitót követően a különböző falurészeket megtöltsék jókedvvel, vidámsággal. Mindezek előtt azonban az ilyenkor szokásos megnyitót is végighallgatta a 11 órára több száz, vagy talán több ezer fősre duzzadt tömeg. A sokaságból Ferencz Angéla, a kezdeményező, főszervező Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője tűnt ki, aki készségesen állta a sajtó rohamait.

A Maszol érdeklődésére az igazgatónő elmondta: az eseményt annak üzenetei felől megközelítve a jelentől kell elindulnunk a múlt felé. „A jelenben azt látjuk, hogy nagyon fontos a farsangtemető csoportoknak, akik 32 éve részt vesznek ebben a találkozóban, hogy találkozzanak és készüljenek. Ezeknek pedig közösség-erősítő hatása van, illetve éltet egy hagyományt, egy zene- és tánchagyományt, egy táplálkozáskultúrát. De ha megyünk vissza az évszázadokon keresztül, az is az üzenete, hogy az emberiség, míg a világ, a télnek a végét és a tavasznak az elérkeztét mindig megünnepelte. Ebben az esetben egy olyan, a keresztény kultúrában meghatározó határvonalon állunk a farsang idején, amikor húshagyó kedden abbamarad a mulatozás, a bőséges táplálkozás, a bálok, a lakodalmak megszűnnek. Következik egy böjti időszak, ami a társadalomban, meg az emberek számára is egyfajta megnyugvás, visszarendeződés, megtisztulás időszaka” – osztotta meg Ferencz Angéla, hozzátéve: ha az üzeneteket nézzük, érdemes belegondolnunk, mennyi féle álságos dolog vesz minket körül. A farsangbúcsúztató figuráiban, álarcaiban oldódnak fel, érzik jól magukat, fogalmaznak meg egyfajta társadalomkritikát a hatalommal szemben a résztvevők.

„Minden, ami álságos, hamis, bűn, az esélyt kap arra, hogy jobbá váljon, megváltozzon és mi is esélyt kapunk ezáltal, hogy jobbak legyünk” – mutatott rá a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője.

A megnyitón Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd a község szülöttje, Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora lépett mikrofonhoz. Köszöntötte a megjelenteket Vincze Lóránt Európa Parlamenti képviselő, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, aki a fiával közösen írt verssel állt a dobogóra. Megtisztelte jelenlétével az eseményt Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete is. A köszöntők elhangzását követően Székely Ernő átadta a „stafétát” a jövő évi házigazda, Gyergyóremete községvezetőjének, Lackó-Albert Elemérnek, majd emléklapokat adtak át a csíkszentkirályi farsangi szokások felelevenítőinek, továbbadóinek, és a jelenlévő csoportvezetőknek.

A megnyitót követően a csoportok elindultak a számukra kijelölt falurészekre, a Maszol tudósítója a Csíkcsicsóból érkezett népes farsangos gyülekezethez csatlakozott. Érdekesség, hogy az útirányt az előző évi házigazda, a megyeszékhely Csíkszereda felé vették a csicsóiak, ugyanis a Zsögödfürdőről induló útvonaluk a városhoz közeli egészen új falurészt, Fenyést célozta meg.

A csíkcsicsóiak több mint hatvanan érkeztek, ezt már útközben osztotta meg velünk Csutak Gáspár, a csoport vezetője. Tréfásan hozzátette, akár szekérrel is el tudtak volna jönni otthonról, hiszen nem olyan nagy a távolság a szintén Csíkszereda közvetlen szomszédságában található község és Csíkszentkirály között. Hozzátette, napközben még tovább nőtt a csoport létszáma, sokan csatlakoztak ugyanis, akik önállóan utaztak és nem autóbusszal jöttek. Örömmel számolt be arról is, hogy Magyarországról is érkeztek vendégeik.

„Az első perctől résztvevői vagyunk ennek a rendezvénynek, nálunk egy iskolai farsangtemetésből nőtte ki magát a csoport a kilencvenes években, majd csatlakoztunk a falvak közös ünnepléséhez” – mondta el Csutak Gáspár.

Mint minden farsangos csoportnak, a csicsóiaknak is megvannak a maguk jellegzetes figurái, szereplői – ezt már a „gyülekezet plébánosa” árulta el érdeklődésünkre.

„Elkerülhetetlenek a pap és a kántor, a cigányok, az orvos, az ördög. Ami még jellegzetes, hogy Csíkcsicsó mindig híres volt a káposzta-termesztéséről és ezt jelképezi a botra feltűzött savanyúkáposzta-fej, amellyel jelképesen szenteltem a „híveket”, ezzel is figyelmeztetve őket, hogy vége van a farsangnak, készülünk a böjtre” – osztotta meg a pap szerepébe bújt Sárosi Levente.

A pap és a kántor Illés figurájának siratásakor régi, hagyományos szövegeket olvas fel, tudtuk meg, de a siratóasszonyok jajszavai között vannak újabbak is, tette hozzá. „Próbálunk mindig aktualitásokat, helyi érdekességeket is bevonni, de a hagyományokat és a régi dolgokat is szeretnénk megőrizni” – tette hozzá a „tiszteletes”, aki kártyavető cigánynéként kezdte farsangos „pályafutását”.

A Kocsis György főszervezésében létrejövő vendégfogadás során a siratozásban és táncban  megfáradt csicsói farsangosok ehettek, ihattak kedvükre, amíg vissza nem kellett indulni újra Csíkszentkirály központjába, ahol közös tánccal zárták a napot Hargita megye farsangos csoportjai.