Mikor fogunk ott tartani, hogy a gyermekeink önállóan gyalog, tömegközlekedéssel vagy kerékpárral, esetleg rollerrel mehetnek iskolába a nagyvárosokban? Mi hiányzik ehhez? – ez utóbbiról készítettek tanulmányt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatói a Biztonságos utak az iskola felé (Drumuri sigure spre școală) című projekt keretében, melyet múlt pénteken mutattak be Kolozsváron. Az iskolák környékén az útszakaszoknak csak 13 százaléka tekinthető igazán biztonságosnak, ami nagyon alacsony arány, derült ki. Kerekasztal-beszélgetésen meg is vitatták a kérdést civil szervezetek, a rendőrség és a tanfelügyelőség képviselőinek részvételével. Egyelőre ott tartunk, hogy „amíg nem esik valaki áldozatul, nincs változás” – mutattak rá, utalva a mintegy két héttel ezelőtt a Petőfi utcában történt balesetre, aminek áldozata a 12 éves Eduárd, a Báthory-líceum diákja. A projekt hosszú távú célja Kolozsváron bevezetni jó megoldásokat a gyerekek biztonsága érdekében, majd a beváltakat kiterjeszteni országos szintűvé törvényi változtatások által.

A gyerekek mennének önállóan iskolába majd haza gyalog, tömegközlekedéssel vagy biciklivel, akár rollerrel, ha lennének erre biztonságos útvonalak kialakítva, hisz mindez az önállósodásukat szolgálná, többet mozognának, és fenntarthatóbb megoldás lenne, a jelenlegi lehetőségek viszont nem ilyenek Kolozsváron, így kényszerből, főleg a városon kívül vagy a belvárostól távol élőket, nagyrészt autóval viszik a szüleik az iskoláig – ez a fő megállapítása annak a tanulmánynak, melyet múlt pénteken mutattak be Kolozsváron a helyi rendőrség székhelyén, épp abban az utcában, ahol nemrég a 12 éves Eduárdot elgázolta egy autó a járdán.

120 útszakaszból 47 százalék veszélyes

Tíz kolozsvári iskola környékének infrastruktúráját értékelték a Star Rating for Schools program útmutatása szerint, valamint szülőkkel, tanárokkal, iskolavezetőkkel és diákokkal beszélgettek és dolgoztak együtt – számolt be a kutatásról Diana Dulf egyetemi adjunktus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közegészségügyi Tanszékének oktatója.

A Star Rating for Schools (csillagos értékelés az iskoláknak – szerk.) nemzetközi útmutató alapján 120 útszakaszt értékeltek tíz iskola környékén. „Megmértük az ott közlekedő autók sebességét, megszámoltuk az autókat, megnéztük a forgalmi sávok szélességét és számát, a gyalogátkelőhelyeket, hogy van-e külön kerékpársáv, és van-e ezeknek folytonossága vagy nincs” – sorolta Diana Dulf. Megjegyezte, „nemcsak az iskola főbejáratát néztük, mert a gyerekek nem ott pottyannak le az égből – hanem minden irányból jönnek.” A kiértékelés után aggasztó eredményeket kaptak.

„A 120 szakaszból 47 százalék csak 1 vagy 1,5 csillagos értékelést kapott. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált szakaszok közel felén javítanivaló van” – mutatott rá. Megfigyelésük szerint csak a szakaszok 13%-a tekinthető igazán biztonságosnak, ami nagyon alacsony arány. A beszélgetések során megerősítették a szülők és a gyerekek is, hogy úgy érzik, az autózás gyakran kényszer, és szívesen járnának tömegközlekedéssel, gyalog vagy kerékpárral, ha erre biztonságos lehetőségeik lennének.

Diana Dulf szerint nem egyetlen, univerzális megoldás van a biztonságos útvonalak kialakítására, „minden helyzet más. A legtöbb megoldás talán már bennetek is megfogalmazódott. Amit viszont ezzel a jelentéssel hozzáteszünk, az a konkrét szakaszok kiemelése, ahol sürgősen lépni kellene.”

A beszélgetések, interjúk és foglalkozások során azt szűrték le, hogy az önálló iskolába járást akkor éreznék biztonságosnak, ha több iskolabusz állna rendelkezésre, szélesebb, akadálymentes járdákat alakítanának ki, kiterjedt bicikliút, biztonságosabb átjárók és jól látható iskolaövezeti jelzések léteznének.
A tanulmány készítői ezért javasolják, hogy:

• a döntéshozók rendszeresen gondolják újra az iskolabusz-menetrendeket és a megállók kijelölését, főleg a városon kívüli, város peremi buszok esetében,
• alakítsanak ki olyan zónákat az iskolák körül, ahol rövid ideig biztonságosan meg lehet állni,
• a 30 km/órás sebességkorlátozás kiterjesztését,
• forgalomlassító küszöbök és térfigyelő kamerák telepítését,
• fokozott rendőri jelenlétet,
• infrastruktúrafejlesztést, ami folyamatos gyalogos- és kerékpárutakat jelent, biztonságos átkelőket, valamint megfelelő bicikli- és rollerparkolókat az iskoláknál.

A kutatásban résztvevők szigorítanák a korhatárt a rollerezésre és kötelezővé tennék a védőfelszerelést. Ezeken kívül rendszeres, a biztonságos közlekedésre nevelés iskolai beépítését is szorgalmazzák.

„Míg nem esik valaki áldozatul, nincs változás”

A tanulmány csak az első fejezete a Biztonságos utak az iskola felé projektnek, ez a kutatási fázis, és még kettő következik, amelyek már a javaslatok megvalósítására irányulnak – mondta el Ana Măiță, a projektet kezdeményező Crucea Albă (Fehér Kereszt) Alapítvány alapítója és elnöke, aki a tanulmány kapcsán szervezett kerekasztal-beszélgetést is vezette.

Mint mondta, azért esett a választás Kolozsvárra, mert itt partnereket találtak – egyetem, intézmények és rendőrség szintjén–, akik hajlandók együttműködni a gyerekek biztonsága szempontjából fontos lépésekben, itt van remény jó megoldásokat bevezetni, bár Romániában inkább a tűzoltás-szerű szokott történni. „Míg nem esik valaki áldozatul, nincs változás” – mutatott rá Ana Măiță, utalva a beszélgetés helyszínétől mintegy 50 méterre nemrég történt balesetre, amelyben a 12 éves Eduárd, a Báthory István Elméleti Líceum diákja súlyosan megsérült.

A kisfiút a járdán gázolta el egy autó, a sofőr – szemtanúk szerint – nagyon gyorsan hajtott. „A baleset egy jelzés, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni” – emelte ki Király Attila, aki a Báthory Szülői Szövetséget képviselte a beszélgetésen. A szövetség rögtön a baleset után kérte a polgármesteri hivataltól, hogy sürgősen vezesse be a 30 km/órás sebességkorlátozást, fix sebességmérőket telepítsen és a sebességtúllépéseket következetesen büntesse, felvették a kapcsolatot a Fehér Kereszt Alapítvánnyal is. A polgármesteri hivatal válaszáról, és Eduárd állapotáról itt számoltunk be.

Kapcsolódó

Felébredt Eduárd, akit a járdán gázoltak el – A sofőr visszakapta a jogosítványát

Eduárd felébredt, pontosabban ébredezik, de azt még nem tudni, milyen maradandó sérülései vannak – mondta el a Maszolnak Király Attila, a Báthory Szülői Szövetség elnöke, aki péntek délután beszélt a Báthory István Líceum 12 éves diákjának szüleivel.

gázolás Kolozsvár Báthory Elméleti Líceum baleset

A beszélgetésen elhangzott, a kivitelezésnél szoktak elhalni a kezdeményezések: a polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérés további átjáró létesítését kéri a Petőfi utcán, a hivatalos válasz szerint erre esetleg jövőre lehet esély – jegyezte meg Diana Dulf. Bukarestben már létezik olyan útszakasz, ahol 30 km/óra a megengedett sebesség, de nem tartják be – mondta el Adriana Pitea, a Străzi pentru Oameni civil szervezet képviselője.

Éppen ezért kérdés, hogyan fogják kivitelezni Kolozsváron a 30-as sebességkorlátozást, ezt ugyanis, mint Ana Măiță kiemelte, vállalta az önkormányzat. Gina Ioana Ștefania Pop rendőr-főfelügyelő, a megyei rendőrség bűnmegelőzési és -elemzési osztályának vezetője elmondta, a városi közlekedési bizottságban régóta tárgyaltak erről. „Sajnálatos módon egy tragikus esemény sürgette meg a konkrét biztonsági intézkedések bevezetését az iskolák környékén” – mondta el.

Kiemelte, nemcsak a korlátozások fontosak: az oktatás és a tájékoztatás kulcsfontosságú, különösen ha hosszú távú, fenntartható változást akarunk. Éppen ezért rendszeresen közlekedésbiztonsági foglalkozásokat szerveznek iskolákban és óvodákban, ahol az élményalapú tanulás a cél, például szimulátorokban mutatják meg annak, aki ki szeretné kipróbálni, mekkora behatása van egy ütközésnek egy bizonyos sebességen.

Nemcsak a forgalom, a levegő is rossz

A gyerekek nemcsak a forgalom, hanem a levegőszennyezés áldozatai is – mutatott rá Alexandru Luchiian, a Strop de aer alapítója. Beszámolt arról, hogy – három nagyvárosban, köztük Kolozsváron – hátizsákra erősített szenzorokkal végzett mérései szerint „a legrosszabb a levegő a buszmegállókban, de még rosszabb a metrómegállókban, föld alatti parkolókban, utóbbiakban tízszeres a szennyezés a megengedetthez képest”. A mérések alapján térképek készültek, és az infoclima.ro oldalon elérhetők. Mára országszerte 220 szenzoruk működik, csak Kolozsváron több mint 25.

Luchiian négy éve környezeti nevelést is tart: a gyerekek szenzort építenek, mérik az osztályterem vagy épp a saját szobájuk levegőjét is hordozható szenzorokkal. Láthatóvá teszik azt is, mi történik, ha reggel takarítanak klóros vegyszerrel: az illékony szerves vegyületek felfele áramlanak. „A gyerekek megértik: takarítani este kell, szellőztetni minden óra után” – mutatott rá.

A ClueCitySense projekt keretében a hordozható szenzorok „a gyerekek hátizsákjaira csatolva gyűjtenek adatokat: mérik a zajt, a szennyező részecskéket – GPS-koordinátákkal. Látni fogjuk, hogy a gyerekek útvonalai közül, hol a legnagyobb a szennyezés, és mit lehet tenni” – számolt be. Elmondta, van két fia, és szeretné, ha egyedül járhatnának iskolába, de ehhez „a városnak is változnia kell”.

Hangsúlyozta, egyszerű lépesekkel is javulás érhető el, például buszsáv, biciklisáv kialakításával, pontra tett tömegközlekedési járművekkel többek között. Bukarestben például egy szülői közösség elindította a Stop Motors! („állítsd le a motort az iskolák előtt!”) kampányt, és „jó lenne, ha Kolozsváron is lenne ilyen” – jegyezte meg. Jó hírként elmondta, Kolozsváron az elmúlt 5-6 évben már csökkent a levegőszennyezés.

A gyerekek biztonsága is politikai kérdés

Ana Măiță, a beszélgetést követően a Maszolnak elmondta, a legfontosabb javasolt intézkedés: a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetése az iskolák környékén, és a minden oldalról jól látható, egységes, iskolát jelző közlekedési táblák kihelyezése, ami figyelmeztet, lassítani kell, mert gyerekek lehetnek az úton. Mint mondta, ezeket kérik a részt vevő civil szervezetekkel együtt, valamint azt is, hogy sebességcsökkentő eszközök (pl. fekvőrendőrök) legyenek telepítve, új gyalogátkelők jöjjenek létre ott, ahol a valós használat ezt indokolja. Mint kiemelte, a cél: valós problémákra adatokkal alátámasztott megoldások szülessenek – ne csak egy baleset utáni „tűzoltás” legyen a döntések mögött.

Ezek után a következő lépés a helyi intézkedések nyomon követése Kolozsváron, majd ha a bevezetés működik, országos szintre szeretnék emelni a programot törvényi szabályozással. „Ez valójában politikai munka: olyan embereket kell meggyőzni, akiket tulajdonképpen nem is kellene győzködni”, azonban sajnos „a gyerekek biztonsága is politikai alku tárgya lehet” – mondta.

„Előfordul, hogy egyes pártok csak azért nem támogatnak egy törvényjavaslatot, mert az ellenfél képviselője az előterjesztő. Ez nem így kellene legyen. Az ilyen törvényeket minden párt képviselőinek alá kellene írniuk, és közösen megszavazni. Ritkán történik ilyen csoda, de mi megpróbáljuk előidézni” – mondta a gyermekjogvédő alapítvány vezetője.

Nem megugorhatatlanok a javaslatok

„Sok projekt eljut a tervezésig, adatgyűjtésig, de támogatás híján az eredmények ritkán fordítódnak át változássá. A siker kulcsa, hogy az önkormányzat mennyire veszi át és alkalmazza a javaslatokat” – mondta a Maszolnak a marosvásárhelyi Gál Sándor, a Marosszéki Közösségi Alapítvány alapítója a beszélgetés után, amire eljött, hisz a gyerekek közlekedésbiztonságáért küzdenek ők is Maros megyében. Az alapítvány Szászrégenben indította el az ország első Iskola utca programját, amelynek célja a reggeli forgalmi torlódások csökkentése, és a diákok gyalogos közlekedésének biztonságossá tétele az iskolához vezető utcák lezárásával. Ezt tesztelik most.

Kiemelte, a megfogalmazott javaslatok nem megvalósíthatatlanok, hiszen lehet csökkenteni a sebességet úgy, hogy megváltoztatják az infrastruktúrát, azaz „keskenyebb utakat, szélesebb járdaszigeteket alakítunk ki, forgalomlassító megoldásokat – ezekkel lehet tartós hatást elérni”.

„Jelenleg viszont minden az autós forgalom optimalizálásáról szól – románul: fluidizarea tarficului –, minden ennek van alárendelve. A városokban gyakorlatilag autópályákat építünk” – mutatott rá. Szerinte a javasolt beavatkozások „nem igényelnek nagy beruházást, de mégis hatékonyak.”

Kapcsolódó

Szászrégenben indult Románia első Iskola utca programja

A Marosszéki Közösségi Alapítvány kezdeményezésének célja kiegészíteni az erdélyszerte egyre ismertebb LábBusz programot, és lehetőséget teremteni arra, hogy az iskolások gyalog, biztonságosan érhessenek be a tanintézményekbe.

mobilitás Szászrégen lábbusz program Maros megye