Mi tartaná itthon a fiatal orvosokat? Jó ösztönző lehet például a háziorvosi szakma
Egyre népszerűbb a háziorvosi szakma a Marosvásárhelyen orvosi egyetemet végzettek körében – tudtuk meg az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének elnökétől, Marton Lászlótól, aki elmondta, a praxisalapítás lehetősége mellett ebben a szakmában látják leginkább biztosítottnak a karrier és a magánélet egyensúlyát, ami ma fontos szempont a fiatal orvosoknak. Az erdélyi rezidensek szövetségének vezetőjét az Ilie Bolojan által emlegetett kötelező hazai munkáról, elvándorlásról és itthon maradásról kérdeztük. Vass Levente képviselő, közegészségügyi szakember pedig többek között arról beszélt a Maszolnak, hogy nincs törvényes eszköz Bolojan javaslatára, de ha formát kapna, már van ötletük: a rezidensvizsga eltörlését és a diplomázás utáni munkakezdést javasolnák.
„Minden más tandíjmentes helyen végzettnek szabad a munkavállalás bárhol, így igazságtalan lenne az orvosi diplomásokat korlátozni. A rezidensképzés pedig már nem összehasonlítható az egyetemi képzéssel, hisz, ha felügyelet alatt is, de már konkrét betegellátási és adminisztratív feladatokat látnak el: nem az állam »kárára« tanulnak, munkájukért fizetést kapnak a rezidensek” – ismertette Bolojan felvetése kapcsán a rezidensek ellenvetéseit Marton László rezidens orvos, az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének elnöke a Maszollal.

Mint korábban megírtuk, Ilie Bolojan kormányfő múlt kedden kijelentette, hogy – a vidéki és városi orvosi ellátás egyensúlytalanságainak megoldására – támogatja azt az elképzelést, miszerint, aki itthon tandíjmentes helyen kap orvosi és rezidensképzést, annak kötelező módon legalább néhány évig Romániában kell dolgoznia.
Egy ilyen intézkedés „tüneti kezelése lenne a problémának, és hosszú távon nem oldaná meg azt – az orvostanhallgatók és rezidensek közül legtöbben ellenvetésként azt emelik ki” – mondta még a javaslat kapcsán Marton László, aki szerint „inkább egy átfogó stratégia” hozhatna megoldást a Bolojan által felvetett problémára.
Jó az ösztönző: egyre vonzóbb a háziorvoslás
Ahhoz, hogy az orvosok itthon maradjanak, egyrészt ösztönzők bevezetését látja szükségesnek, másrészt a kórházak jobb felszereltsége tenné vonzóbbá a munkavállalást vidéken, tette hozzá Marton László.
„Az ösztönzésre pozitív példa, amit – az orvoshiány miatt – bevezettek a háziorvoslás terén: a megnövekedett finanszírozás, és az, hogy saját maga ura lehet az orvos, maga szervezheti meg a praxisát. Ez sokaknak nagyon jó lehetőséget jelent arra, hogy hazatérjenek a szülővárosukba, -falujukba, vagy ahhoz közel vállaljanak munkát” – mondta el példaként.

Hogy ez egy működő ösztönző, az is mutatja szerinte, hogy a Marosvásárhelyen végzettek körében egyre népszerűbb lett a családorvosi rezidensi helyekre jelentkezni, míg korábban – úgy tudja – nem teltek be a helyek. „Körülbelül 20-25 százalékra növekedett az utóbbi években a háziorvosi rezidensképzést választók aránya a magyar anyanyelvű, orvosit végzettek körében. Ők a négyéves képzés után elkezdhetik a szakrendelést mint háziorvos szakorvosok” – számolt be Marton László.
Szempont a szakma és magánélet közti egyensúly
Elmondta, „bár nem kecsegtet egyetemi karrierrel, csúcssebészeti megoldásokat nem foglal magában”, mégis vonzóbb lett a háziorvosi praxis, mert annak lehetőségét látják benne a fiatal orvosok, hogy így megteremthető a magán- és a szakmai életük egyensúlya, ami egyre inkább fontos a fiatal orvosok számára. „Nem feltétlenül a bérezés a fő motivációs faktor, hanem inkább az, hogy megfelelően tudják a karrier és a magánélet egyensúlyát megteremteni és megtartani” – mutatott rá arra, hogy mi az egyik fő elvárás.

Marton László szerint a fiatal orvosok másik fontos igénye, hogy megfelelő körülmények között dolgozhassanak. „Sok esetben egy-egy vidéki kórházban – a helyiek legnagyobb erőfeszítései ellenére is – nem megfelelők a körülmények, akár egy egyszerű laborvizsgálatot is nehezen tudnak elvégezni. Ugyanakkor, ahol nagy orvoshiány van, ott az elhelyezkedő kollégának olyan mennyiségű munkát kellene elvégeznie, ami nem fér bele a munkaidejébe, rengeteg önkéntes munkát kellene vállalnia, és nem lenne megfelelően kompenzálva” – fejtette ki.
Az elvándorlást az is ösztönzi szerinte, hogy „a zsúfolt egyetemi központokban a rezidensek nem jutnak elég esethez, és gyakran adminisztratív feladatokkal terhelik túl őket”. Ugyanakkor kevés a mentor a betanításhoz: „a rezidensképzés alatt nincs nagyon strukturált képzés, inkább ellesni lehet a szakmát, ami (...) nehézkes, vagy éppen egyenlőtlenségeket szülhet”. Ha a felsorolt problémákon változtatnának, mindenképp „kecsegtetőbb lenne itthon maradni”.
A friss diplomások közel fele elmegy
Mint kérdésünkre elmondta, az évfolyamukról, akik 2022-ben fejezték be az egyetemet, valamint az eggyel korábbi évfolyamról közel 50 százalék elhagyta az országot. „Legtöbben az egyetem elvégzése után hagyják el az országot, arányuk közelít az 50 százalékhoz legalábbis a Marosvásárhelyen végzettek közül. Ugyanakkor van, aki elkezdi a rezidensképzést, nem válik be neki, és a rezidensképzés alatt vált országot” – ismertette a helyzetet.
Ha meg kellene téríteniük az állam befektetését a képzésükbe, esetleg olyan formában tudná elképzelni, ami „semmiképp sem kötelez mindenkit, aki tandíjmentes helyre bejut az egyetemre”, hanem csakis akkor, ha például a rezidensi fizetése mellé „egyfajta ösztöndíjat kap azért, hogy itthon maradt, és hogy továbbra is itthon maradjon”. „Külön kérdés lenne egy ilyen szerződés feltételrendszere, azonban nem látom valószínűnek, hogy egy ilyen ösztöndíj sokakat itthon marasztaljon. A hosszú távú perspektíva felkínálása lenne ösztönző” – összegezte a rezidensszövetség elnöke.
Aki nem talál állást, újra rezidens lesz
Hogy mennyire nehéz vagy könnyű állást találni a rezidensképzés után, Marton szerint főként szakterületfüggő. „Annak van a legnehezebb dolga, aki egyetemi kórházhoz kötött, nagyon specializált területet választ, vagy a sebészi ágakat, intenzív terápiát, sürgősségi orvoslást, amit megyei vagy nagyobb városi kórházban gyakorolhat. Ezt érzékelik a hallgatók is, hisz a rezidensvizsgán amellett, hogy azok a szakterületek a legnépszerűbbek, ahol a magánélet és a szakma egyensúlya megteremthető, az olyan területek keresettek még, amelyeket járóbeteg- és magánrendelésben is lehet végezni, akár vidéken is” – sorolta.

Hozzátette, azt tapasztalja, nehéz kezdő orvosként a magánszektorban járóbeteg-ellátásban elhelyezkedni, illetve nehezek az első évek, amíg kialakul a pácienskör. „Talán itt lehetne egy ösztönző például annak, aki vidékre megy járóbeteg-ellátásba” – vetette fel.
Elmondta azt is, aki nem talál állást, sok esetben „elkezd egy második rezidensképzést, vagy átváltanak háziorvosi képzésre, hisz az viszonylag biztos állást jelent”.
Vass: kényszer helyett fejlett rendszer kell
„RMDSZ-ként a röghöz kötést abban a formában, ahogy Bolojan bejelentette, nem támogatjuk” – jelentette ki Vass Levente képviselő, közegészségügyi szakember, a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke a Maszol megkeresésére.
Úgy gondolja, nem így lehet a fiatalokat itthon tartani, hanem „fejlődő egészségügyi ellátórendszerrel, amely képes állást biztosítani a fiatal diplomásoknak”, akár községekben magánrendelő megnyitásával, amely szerződéses viszonyban van az egészségbiztosítási pénztárral, akár családorvosi rendelőkben, vagy épp a mobilitás biztosításával több településen. Ugyanakkor szerinte egyebek mellett a szolgálati lakások, bölcsődei, óvodai támogatás lehet még motiváló, amelyek egyébként szerepelnek az RMDSZ programjában, tette hozzá.
Kiemelte egy másik vetületét is az orvosképzés és elvándorlás problémájának: „Nem az orvosokkal van a gond, hanem az egyetemi képzéssel, hiszen az egyetemek az oktatási minisztérium költségvetését fogyasztják, amikor a beiskolázási számok szerint sokkal több orvost képeznek, mint amennyire Romániának szüksége lenne, amennyit a romániai egészségügyi ellátórendszer fel tud szívni, hisz nincs még megérve a rendszer”. Hozzátette: a kórházak esetszáma 20 százalékkal csökkent az elmúlt 5-6 évben, és körülbelül 55 százalékos az ágyak kihasználtsága a kórházakban.
Vass szerint így a helyzet javításához, az egyensúly kialakításához a képzés és itthon maradás tekintetében mindenképp módosítani kellene a beiskolázási számokat is az egészségügyben tett egyéb lépések mellett.
A rezidensi helyek kapcsán elmondta, 2019-ben a javaslatukra vezették be, hogy ahányan orvosi egyetemen végeznek és szakorvosi oklevelet szereznek, az Egészségügyi Minisztériumnak ugyanannyi rezidensi helyet kötelező meghirdetnie. „Tettük ezt pontosan azért, hogy ne vesszen el az állam hatévnyi befektetése egy-egy fiatal képzésébe, és azért, hogy a fiatalnak legyen lehetősége szakorvosi vizsgázni, itthon maradni” – magyarázta.

Hozzátette, ezenfelül oktatókórházakká alakítottak több nem nagyvárosi kórházat szintén a fiatal orvosok itthon maradását és elhelyezkedését segítendő. „Így Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Maroshévízen, Székelyudvarhelyen már a rezidensképzés alatt be lehet segíteni a kórházi tevékenységbe, meg lehet kóstolni a szülőföldön boldogulás ízét, érezni, hogy szükség van a munkájukra” – számolt be.
Nincs törvényes eszköz Bolojan kezében
Vass Levente szerint jelenleg nincs törvényes lehetőség arra, amit a miniszterelnök felvetett, de ha formát kapna a javaslata, akkor „olyan irányba tolnák el”, hogy a rezidensvizsga megszüntetését javasolnák.
„Eltörölnénk a rezidensvizsgát, és azt javasoljuk, hogy a megyei egészségügyi igazgatóságok közvetlenül, munkaszerződéssel, rezidensvizsga nélkül, egy interjú alapján alkalmazzák a frissen végzett orvosokat. A cél, hogy azok, akik vállalják a vidéki munkát, akár több településen is dolgoznának, minél hamarabb munkába állhassanak: júniusban záróvizsgáznak, és augusztus-szeptemberben már el is kezdhetik a munkát és a szakképesítés megszerzését egyidőben azon a területen, ahol a megyei egészségügyi hatóságok vagy akár kórházak, önkormányzatok szerződést kötnek velük. Ezáltal a fiatalok számára lehetőség nyílna a továbbtanulásra és itthon maradásra, a munkaadó pedig biztosítana számukra szolgálati lakást és mobilitást is, valamint a továbbképzés lehetőségét testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatok révén” – vázolta az elképzelést.
.jpg)
A javaslat szerint a munkáltatók a munkaszerződésbe belefoglalnák a képzés során nyújtott támogatásokat, így biztosítva, hogy a fiatal szakorvosjelölt jogilag is elköteleződjön a munkáltató felé.
„Amíg erre nincs lehetőség, addig a rezidens az állammal köt szerződést, és nem kötelezhető arra, hogy egy adott helyen vagy bárhol munkát vállaljon az országban. Nem fog ez működni” – szögezte le Vass Levente.
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség véleményét is kikértük, amint választ kapunk, bővítjük a cikkünket.
CSAK SAJÁT