A magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn rendszeresen tesz politikai prognózisokat, amelyek rendre megvalósulnak, 2018-ban például előre megjósolta az orosz–ukrán háborút, mutat rá elemzésében a Magyar Nemzet. Az aktuálpolitikai kihívások és a helyzetértékelés mellett a jövőre vonatkozó stratégia ismertetése jellemzi Orbán Viktor tusványosi beszédeit. A miniszterelnök immár hagyományosan a szabadegyetem utolsó napján szólal fel.

Felidézik hat évvel ezelőtt a magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn azt mondta. „Oroszország úgy tekint magára, mint ami egy nem biztonságban lévő ország abban az esetben, ha ütközőzónák nem veszik körül. Ezért Oroszország körül ütközőzónák kialakítására fog törekedni éppúgy, mint eddig. Ennek Ukrajna az egyik áldozata”.Emellett 2016-ban a világ első hivatalban lévő politikai vezetőjeként Tusványoson állt ki Donald Trump amerikai elnökjelölt mellett, míg 2014-ben itt beszélt először az illiberális demokráciáról. 2013-ban a miniszterelnök a nemzeti erőforrások megvédésének szükségességéről beszélt, kiemelve a nemzeti szuverenitás jelentőségét, a nemzeti alkotmány fontosságát, a családpolitika elsődlegességét. 2011-ben a világban zajló korszakváltásról, valamint az állami szerepvállalás új értelmezéséről szólt, fogyasztói helyett a munkaalapú társadalom kiépítését szorgalmazva, míg egy évvel ezután a közép-európai országok sikeres nemzetállami válságkezeléseiről beszélt.

2010-ben a kormányfő kétharmados forradalomról és a nemzeti együttműködés rendszerének létrehozásáról beszélt, amely a nyugati típusú spekulatív kapitalizmus ellenszereként fogalmazódott meg.

Orbán Viktor először 1998-ban mondott beszédet a szabadegyetemen. Akkor, frissen megválasztott miniszterelnökként Magyarország NATO-tagságának fontosságát hangsúlyozta, a későbbi években pedig rendre politikai programadó beszédekké váltak az itteni felszólalásai.

A hagyományoknak megfelelően idén is szombat délelőtt mond beszédet Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen. A miniszterelnök Tusványoson rendszeresen megosztja a kormányzással és a stratégiaalkotással kapcsolatos gondolatait.

Mint megírtuk, tavalyi beszédében a kormányfő kiemelte, hogy az emberiség történetének különösen veszélyes időszakát éljük, ezek a nagy változás évei. Mint fogalmazott, a világ erőegyensúlya elmozdult, ennek súlyos következményeit nyögjük most. Jelezte, hogy Kína elmozdította a világ egyensúlyát, ez pedig régi félelme a nyugati világnak. Elmondta, hogy sohasem volt ilyen gyors és tektonikus globális egyensúlyváltozás, mint amiben ma élünk. Az Euró­pai Uniót értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az embernek az az érzése, az EU-t szorongás gyötri és bekerítve érzi magát.