Gyertyagyújtással és koszorúk elhelyezésével kísért megemlékezésen vettek búcsút a múlt csütörtökön tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János államtitkártól vasárnap este. A madéfalvi Sicuicidium emlékműnél felidézték a magyarországi Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára „határokon kívül rekedtekért”, a nemzet újraegyesüléséért tett erőfeszítéseit.

Madéfalván búcsúzott el a csíki székely közösség Potápi Árpád Jánostól, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárától. A politikus az elmúlt héten, tragikus hirtelenséggel vesztette életét, 57 éves volt.

Vasárnap kora este a madéfaávi Szent Anna kápolnában tartott szentmisét követően a Siculicidium emlékműnél gyűltek össze a megemlékezők. A tiszteletadást Tóth Bálint, a helyi önkormányzat munkatársának gondolatai vezették fel, majd Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere búcsúzott a bukovinai székely gyökerekkel rendelkező politikustól.

„…a mai valósággal szembenézni gyűltünk össze, felfogni a felfoghatatlant, elhinni azt, amit nem lehet, elbúcsúzni valakitől, akinek ezek a helyek, az itt élő emberek oly sokat köszönhetnek” – mondta a községvezető, majd felidézte a tragikus csütörtöki napot, amikor Potápi Árpád János elhunyt.

„Azóta próbáljuk felfogni a felfoghatatlant, elhinni a hihetetlent, hogy falunk díszpolgárra, a magyar nemzet egyik államférfija fizikailag már többet nem lehet közöttünk. A kinevezése államtitkári rangba sorolta őt, de az ilyen embereket, akik így dolgoztak a nemzetükért, ily módon áldozzák fel életüket a hazájukért a magyar nép államférfinak nevezi. Büszke lehet az anyai méh, amely ilyen embernek ad életet, de százszorosa ennek az az anyai fájdalom, amikor az anya a ravatalon látja saját fiát. Gyászol a család, gyászol Tolna megye és Bonyhád, gyászol Madéfalva és az egész székely közösség, gyászol a diaszpóra és az egész Magyarország. Számára nincs többé madéfalvi veszedelem-megemlékezés, nincs Felcsíki Lovasnap, nincsen csíksomlyói búcsú, nincs határőr múzeum, nincs Tusványos, nincs lovas zarándoklat és nagyon hosszú lehetne még ez a felsorolás… minden helyett egy hatalmas űr lett, egy beláthatatlan, egy felfoghatatlan (…)

A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam – mondja Pál apostol… Igen, a te munkád itt véget ért, most rajtunk a sor, hogy szeretteid mellé álljunk, átvállaljunk egy kis szeletet abból a hatalmas munkából, amit te végeztél. Ezek a gyertyák az irántad való szeretetünkből gyúltak lángra, egy kis fényt, egy kis melegséget sugározva rávilágítanak a fájó valóságra, hogy te már nem vagy itt, hogy te már elköltöztél ebből a világból” – fogalmazott Szentes Csaba.

Szintén búcsúbeszédet mondott Tamás József nyugalmazott római katolikus segédpüspök. A magyar és a székely himnusz eléneklése zárta a megemlékezést, majd az emlékezők mécseseket, gyertyákat, koszorúkat helyeztek el Potápi Árpád Jánosnak az emlékműnél elhelyezett portréja előtt.