Már kora reggel ünnepi hangulat lengte be Csíkszereda főterét: népviseletbe öltözött családok, táncosok, zenészek és lovasok gyülekeztek, hogy együtt ünnepeljék az Ezer Székely Leány Napját. Az idei rendezvény tiszteletbeli házigazdája Szépvíz község volt.

A főtéri megnyitón elhangzott: minden év júliusának első szombatját öröm és hála övezi, hiszen ilyenkor ezrek gyűlnek össze, hogy a csíksomlyói Szűzanyához imádkozzanak békéért, egészségért és közösségeikért. Az Ezer Székely Leány Napja egyszerre a hagyomány és az imádság ünnepe, amely biztos kapaszkodót jelent a mai világban, miközben összekapcsolja a jelen nemzedékeit azokkal, akik 95 évvel ezelőtt életre hívták a rendezvényt.

Felidézték Domokos Pál Pétert is, aki nem csupán kutatója, hanem megélője volt a népi kultúrának: tudatosan viselte a népviseletet, megtanulta és továbbadta azt a tudást, amelynek köszönhetően a hagyomány ma is él.

Dobos Melinda, Hargita Megye Tanácsának menedzsere köszöntőjében úgy fogalmazott: számára ez a nap jóval több egy rendezvénynél. „Minden évben várom ezt a napot. Várom azt a pillanatot, amikor megtelik a főtér és a nyereg színes viseletekkel, tánccal, történetekkel” – mondta.

A népviselet nem csupán ruha, hanem örökség – hangsúlyozta, majd arra biztatta a fiatalokat, hogy tapasztalják meg azt az érzést, amelyet semmilyen képernyő nem képes visszaadni: amikor magukra ölthetik őseik viseletét. Azt kívánta nekik, hogy mindig legyen valami, ami hazahívja őket – legyen az a néptánc, a népviselet vagy egyszerűen az az érzés, hogy székelynek lenni jó.

S főtéri közös táncot követően virágokkal feldíszített szekerek zörgése és a lovak patadobogása töltötte meg Csíkszereda utcáit. A huszárok vezette ünnepi felvonulás a csíksomlyói kegytemplomhoz indult, ahol szentmisén vettek részt az ünneplők, majd onnan együtt vonultak tovább a csíksomlyói nyeregbe.

Az Ezer Székely Leány Napját 1931-ben azzal a céllal hívták életre, hogy erősítse a székelység katolikus hitét, hazahívja az idegenben munkát vállaló fiatalokat, valamint növelje a székely népviselet megbecsültségét. Kilencvenöt évvel később a rendezvény továbbra is ugyanazt az üzenetet hordozza: a hagyomány akkor marad élő, ha nemcsak őrizzük, hanem meg is éljük.

Kapcsolódó

Énekszó és szoknyasuhogás: székely ruhás leányok népesítették be a hargitai megyeszékhelyet (FOTÓK)

Szombat reggel már korán megelevenedett Csíkszereda főtere: kezdetét vette az Ezer Székely Leány Napja. 

Ezer Székely Leány Napja hagyomány Székelyföld Csíkszereda

A Hármashalom-oltárnál Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere arra emlékeztetett, hogy az idei ünnep különleges jelentőséggel bír, hiszen Domokos Pál Péter születésének 125. évfordulójára emlékeznek idén. Beszédében kiemelte: ő már közel egy évszázaddal ezelőtt felismerte, hogy a népi kultúra csak akkor maradhat fenn, ha nem csupán összegyűjtjük értékeit, hanem mindennapjaink részévé is tesszük azokat.

A délután folyamán egymást váltották a néptánccsoportok a színpadon, miközben a látogatók népviseleti kiállítást tekinthettek meg, kézműves vásárban és mesterségbemutatókon ismerkedhettek a hagyományos mesterségekkel, a legkisebbeket pedig ügyességi játékok várták.