A romániaiak több mint fele szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP legújabb felméréséből. A megkérdezettek több mint egyharmada úgy látja, hogy a problémát főként a szülők aktívabb nevelési és felügyeleti szerepvállalásával lehetne megoldani. A második legnépszerűbb megoldás az erőszakos diákok szigorúbb megbüntetése, amivel a válaszadók több mint ötöde ért egyet, írja a News.ro.

A romániaiak 51,9 százaléka szerint az iskolai erőszak megelőzésének legfőbb felelőssége a szülőkre és a diákok családjaira hárul. 16,6 százalékuk az oktatási minisztériumot, 14,2 százalékuk a tanárokat és az iskola vezetőségét, 7,9 százalékuk a rendőrséget, míg 6,9 százalékuk magukat a diákokat tartja elsődlegesen felelősnek. A nem válaszolók aránya 2,6 százalék.

A minta többi részéhez képest lényegesen magasabb arányban gondolják úgy, hogy az iskolai erőszak megelőzéséért elsősorban a szülők és a családok felelnek: a PNL és az USR szavazói, a 60 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek, valamint a nagyvárosokban élők.

Az átlagnál jóval nagyobb arányban vélik úgy, hogy az iskolai erőszak megelőzésének fő felelőssége az oktatási minisztériumot terheli: az AUR szavazói, a 30 és 44 év közöttiek, az alapfokú végzettségűek, valamint a közszférában dolgozók.

Mi lenne a megoldás?

A felmérés résztvevőinek 37,3 százaléka szerint az iskolai erőszak csökkentésének legjobb módja, hogy a szülők jobban odafigyeljenek gyermekük nevelésére és felügyeletére. A válaszadók 21,5 százaléka az erőszakos cselekményeket elkövető diákok szigorúbb megbüntetése mellett tette le a voksát, 19 százalékuk szigorúbb biztonsági ellenőrzéseket vezetne be az iskolák bejáratánál, 12,8 százalékuk erőszakmegelőző és viselkedésformáló oktatási programokat szervezne, míg 7,2 százalékuk az iskolapszichológusok és tanácsadók számának növelését javasolja. A megkérdezettek 2,2 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Az átlagnál lényegesen nagyobb arányban tartják a szülők aktívabb nevelési és felügyeleti szerepvállalását a legjobb megoldásnak: a PNL és az USR szavazói, a 60 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek és a bukaresti lakosok.

Az AUR szavazói, a 30 és 44 év közöttiek, az alapfokú végzettségűek, valamint a magánszférában dolgozók a minta átlagát jelentősen meghaladó arányban gondolják úgy, hogy az erőszakos diákok szigorúbb büntetése jelenti a legjobb megoldást.

A lakosság többi részéhez képest jóval magasabb arányban vélik úgy, hogy az iskolák bejáratánál bevezetett szigorúbb biztonsági ellenőrzések jelentik a legjobb megoldást: a PSD és az AUR szavazói, a 45 és 59 év közöttiek, az alapfokú végzettségűek és a vidéken élők.

A PNL szavazói és a 30 év alatti fiatalok a minta átlagánál jóval nagyobb arányban választották legjobb megoldásként az erőszakmegelőző és viselkedésformáló oktatási programok szervezését.

„A romániaiak úgy vélik, hogy az iskolai erőszak mindenekelőtt családi nevelési kérdés, nem csupán iskolai fegyelmezési vagy hatósági beavatkozási probléma; az iskolát inkább olyan intézménynek tekintik, amelynek ki kell egészítenie az otthonról hozott nevelést. Bár a megelőzésért elsősorban a családot tartják felelősnek, a lakosság jelentős része a szankciókon és biztonsági ellenőrzéseken alapuló megoldásokat részesíti előnyben a pszichológiai tanácsadás és az oktatási programok rovására. A társadalmi csoportok és generációk közötti különbségek azt mutatják, hogy az idősebbek és a felsőfokú végzettségűek nagyobb hangsúlyt fektetnek a család felelősségére, míg az aktív korosztályok és az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb mértékben az intézményekre hárítják a felelősséget. Ezek az eltérések arra utalnak, hogy a megoldásokat illetően nincs olyan erős konszenzus, mint a probléma súlyosságának megítélésében, az iskolai erőszak visszaszorítása pedig mind a szülők bevonását, mind pedig hiteles intézményi intézkedéseket igényel” – jelentette ki Remus Ştefureac, az INSCOP Research igazgatója.

Kapcsolódó

Ketyegő társadalmi bomba: miért nyúlnak erőszakhoz a fiatalok?

A szakember szerint figyelembe kell venni az iskolai közösségek működését, a társadalmi környezetet és azt is, milyen válaszokat kapnak a fiatalok a problémáikra.

pszichológus fiatalok radikalizmus erőszak iskolai erőszak bántalmazás