A kilencedik osztályok számának csökkenése a 2026–2027-es tanévben jelentősen fokozhatja a versenyt a jó hírű líceumokban, és a bejutási átlagok emelkedéséhez vezethet – figyelmeztetnek oktatási szakértők.

Az oktatási minisztérium megerősítette: a következő tanévre vonatkozó beiskolázási terv valóban kevesebb IX. osztállyal számol, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez nem adminisztratív megszorítás eredménye, hanem a középiskolába lépő korosztály létszámának csökkenéséből fakad, írja a News.ro.

Sorin Ion, az oktatási minisztérium államtitkára elmondta: a beiskolázási tervet kizárólag a rendszerben lévő tanulók száma alapján állítják össze, elsősorban a jelenlegi hatodikosok létszámát figyelembe véve, akik három év múlva felvételiznek líceumba.

„Már eleve kevesebb tanulóról beszélünk, ami automatikusan kevesebb osztályt jelent. A hatodikos évfolyamnál ez nagy valószínűséggel a születésszám visszaesésével függ össze, 2011 különleges év volt ebből a szempontból” – fogalmazott az államtitkár.

Bár az intézkedést demográfiai okok indokolják, azonnali következménye a kiélezettebb verseny lehet, különösen a magas teljesítményű elméleti líceumokban. A kevesebb osztály ugyanis automatikusan kevesebb helyet jelent, miközben az érdeklődés ezek iránt az iskolák iránt évek óta meghaladja a kínálatot.

A minisztérium döntése értelmében ugyanakkor nő az egy osztályba járó tanulók maximális létszáma, 26-ról 28 főre, elsősorban az elméleti profilokon.
Megjelentek olyan félelmek is, miszerint a kevesebb osztály munkahelyek megszűnéséhez vezethet a pedagógusok körében. Sorin Ion ezt határozottan cáfolta, hangsúlyozva: az osztályok számának csökkenése nem jelent automatikus létszámleépítést.

„Ha megszűnik 500 osztály, az nem jelenti azt, hogy 750 álláshely eltűnik, és a tanárok hazamennek. A pedagóguslétszám alakulása ennél jóval összetettebb. Egy líceumban például eltűnhet két románóra vagy négy matematikaóra az egész iskolára vetítve, ezeket normakiegészítéssel és átcsoportosítással kezelik” – magyarázta az államtitkár.
A minisztérium szerint az egyedi helyzeteket a tanfelügyelőségek oldják meg, a rendszer pedig évente alkalmazkodik a tanulói létszám szerkezetéhez.

Ősszel ugyanakkor életbe lép a szakoktatás reformja, az új rendszerben a szakiskola a technológiai líceum szerves része lesz, az oktatási útvonalak pedig rugalmasabbá válnak.

„A tanuló kilencedik osztályban technológiai líceumba iratkozik. Három év után két lehetősége van: kiléphet a munkaerőpiacra, vagy folytathatja még egy évig, leérettségizhet, és továbbtanulhat” – részletezte Sorin Ion.
A változás várhatóan átirányíthatja a diákok egy részét a technológiai képzés felé, ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy ez mennyiben enyhíti majd a nyomást az elméleti líceumokon, amelyek továbbra is a legkeresettebbek a magas átlaggal végző nyolcadikosok körében.

Oktatási szakértők arra figyelmeztetnek: az erősödő verseny különösen a hátrányos helyzetű diákokat sújtja, akiknek kevesebb lehetőségük van magánórákra és kiegészítő felkészítő programokra. Megfelelő támogatási politikák hiányában a bejutási átlagok emelkedése tovább mélyítheti az egyenlőtlenségeket a jó teljesítményű líceumokhoz való hozzáférésben.
A minisztérium szerint éppen ezért kulcsfontosságú a felzárkóztató és támogató programok megerősítése, hogy csökkenjen a lemorzsolódás, és megmaradjon az esélyegyenlőség az oktatásban.