Több megyében a szociális és gyermekvédelmi rendszerben dolgozók nem kapták meg a szeptemberi fizetésüket, mert a kormány nem utalt elegendő pénzt a béralapba.

A Szatmár Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál (DGASPC) több száz alkalmazott nem kapta meg a szeptemberi fizetését, és a dolgozók kétségbeesése napról napra nő.

A Maszol értesülései szerint a háromoldalú egyeztető tanács szerdán, a Victoria-palotában tartott ülésén Ilie Bolojan miniszterelnök megígérte, hogy a kormány tartalékalapjából különítenek el pénzt, hogy az év végéig folyósítani tudják a béreket a gyermekvédelmi rendszerben.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsa elnöke megkeresésünkre elmondta, náluk azért nincsenek gondok, mert minden év elején, amikor a megye költségvetését összeállítják, kidolgoznak egy tartalék-forgatókönyvet, számolva azzal hogy a kormány nem teljesíti kötelezettségeit.

Elkeseredett alkalmazottak Szatmár megyében

A Szatmár Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál kritikus helyzet alakult ki, több száz alkalmazott nem kapta meg a szeptemberi fizetését.

A hivatásos nevelőszülők egy része már azzal fenyegetőzik, hogy visszaviszik a gyerekeket az állam gondozásába, ha a helyzetet sürgősen nem oldják meg, számol be a PresaSM.

A Szatmár megyei intézményben 846 alkalmazott dolgozik, közülük 188 hivatásos nevelőszülő, 8 hivatásos személyi asszisztens, 181 munkatárs a gyermekvédelmi szolgálatokban tevékenykedik, 254 a felnőttek szociális ellátásában dolgozik, 80 személy az idősek otthonaiban alkalmazott, míg 135 fő az intézmény adminisztratív apparátusában dolgozik.

A PortalSM megkereste a Szatmár Megye Tanácsát, amelynek alárendeltségébe tartozik az igazgatóság. A válaszból kiderül, hogy a helyzetet súlyos alulfinanszírozás okozta, a kormány nem különített elegendő pénzt. Noha a törvény szerint az államnak a szociális szolgáltatások költségeinek 90%-át kellene fedeznie, a valóságban csak 60%-ot biztosított, a maradék 40%-ot pedig a megyei önkormányzat volt kénytelen fedezni saját költségvetéséből.

„Szatmár Megye Tanácsa az év eleje óta jelentős forráscsökkenéssel küzd a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) működésének finanszírozásában, amely a tanács alá tartozó legnagyobb intézmény. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szociális szolgáltatások költségszabványa 2022 óta változatlan, miközben a működési kiadások folyamatosan növekednek.
A jogszabályok szerint a kormánynak kellene biztosítania a költségek 90%-át, a megyei tanács pedig 10%-kal járulna hozzá. A gyakorlatban azonban az elfogadott költségvetés és annak végrehajtása azt mutatja, hogy a kormány csak 60%-ban finanszírozta eddig az intézmény működését, a fennmaradó 40%-ot pedig a megyei tanács fedezte” – nyilatkozták a Szatmár Megyei Tanács képviselői a PortalSM-nek.

Az alulfinanszírozás következtében a pénzügyi források kimerültek, és a 2025. szeptemberi fizetéseket nem tudták időben kifizetni. Többször is kérték a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium segítségét, de eddig nem kaptak választ.

A Megyei Tanács biztosította az alkalmazottakat, hogy amint megérkeznek a szükséges összegek, azonnal kifizetik a béreket. elsőként a bérek kifizetését fogják teljesíteni. A 2025. szeptemberi hónap összesített béralapja 6 458 009 lej.

Egyelőre csak ígéret van

Több megyében gondok vannak, a szociális és gyermekvédelmi rendszerben dolgozók nem kapták meg a szeptemberi béreket, mondta el a Maszol megkeresésére Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.

Hozzátette, a késlekedésre ellenére csak a szakszervezetek szerdai tüntetésével párhuzamosan zajló, a háromoldalú egyeztető tanács ülése során ígérte meg Ilie Bolojan miniszterelnök, hogy az év végéig biztosítják a szociális rendszerben dolgozók fizetését. Erre a célre a 240 millió lejt különítenek el.

„Ez egyelőre csak ígéret, az hangzott el, hogy a szükséges összeget kiveszik a kormány a tartalékalapjából” – részletezte. Vasile Neagovici hozzátette, több megyében késnek a bérek, máshol a megyei önkormányzatok segítségével sikerült áthidalni a pénzhiányt.

Kovászna megyében tartalék-forgatókönyvvel készültek

Háromszéken előrelátóan számításba vették, hogy a kormány ebben az évben sem teljesíti a szociális rendszer fenntartására vonatkozó törvényes kötelezettségét, és a dolgozók ne szenvedjenek hátrányt. „Minden év elején, amikor a megye költségvetését megtervezzük, A és B forgatókönyvvel is számolunk” – mondta a Maszol megkeresésére Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke.

Kifejtette, az első változatban arra építenek, hogy a kormány rendszeresen utalja a pénzt, így zökkenésmentesen működhet a szociális ellátó rendszer.

De előkészítenek egy tartalék-forgatókönyvet is, azt feltételezve, hogy a kormány nem teljesíti a feladatát, mint ahogy ez az elmúlt években több alkalommal előfordult. Erre az esetre félretesznek a megyei önkormányzat tartalékalapjába egy összeget, abból tudnak korrekciót alkalmazni. „Az a cél, hogy az embereket ne érje hátrány, amiért a kormány nem végzi a feladatát, nem teljesíti a kötelességeit. Nem költünk el mindent, előrelátóan gazdálkodunk” – mondta Tamás Sándor.

Maros megyében sincsenek fennakadások a szociális és gyermekvédelmi rendszerben dolgozók bérének folyósításával. A rendszerben 1380 alkalmazott dolgozik. „Biztosítottuk a fizetéseket, nincs gond a bérek folyósításával” – szögezte le a megkeresésünkre Maros Megye Tanácsának sajtóosztálya.

Hargita megyében kiszorították a béreket a tartalékalapból 

Hargita Megye Tanácsa október 27-i képviselő-testületi ülésén tartalékalapjából 600 ezer lejt különített el a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság bérköltségeire. Mint Elekes Zoltán, az igazgatóság vezetője a Maszol érdeklődésére elmondta: ez az összeg nagyon kis segítséget jelent az intézmény költségeihez képest, ezért mindenképpen számítanak a kormány támogatására is.

Az igazgató megosztotta: a béreket eddig ki tudták fizetni, ám a fizetések utáni adófizetési kötelezettségeiknek nem tudtak maradéktalanul eleget tenni. Elekes Zoltán hangsúlyozta: minimálisan 12 millió lejre volna szükségük. Ez az összeg biztosítaná az év további részére a bérköltségeket, egyéb kiadásaikat pedig megpróbálják „beleszorítani” a rendelkezésre álló pénzkeretbe.