A HiSky légitársaság egyik repülőgépe, fedélzetén 186 személlyel, vasárnap a Bukarest–Hurghada útvonalon indult el, ám röviddel a felszállás után sürgősséggel visszatért a Henri Coandă Nemzetközi Repülőtérre. A repülőtér képviselőinek közleménye szerint a pilóta „a kabinnyomás-érzékelő aktiválódását jelezte”, ezért döntöttek a visszafordulás mellett.

Miközben a repülőgép még a levegőben volt és visszatérésre készült Otopenibe, az egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a tárcánál válságstábot hívott össze Bukarest fő sürgősségi kórházainak bevonásával. A Alexandru Rogobete által közzétett bejegyzés szerint az intézkedés célja az volt, hogy megelőzzenek egy esetleges kritikus helyzetet, és szükség esetén gyors, hatékony koordinációt biztosítsanak, számol be a Hotnews. 

A miniszter az Országos Mentőszolgálat mellett hat bukaresti kórházat is megnevezett.
A minisztert később élesen bírálták a kommunikáció módja miatt.

A román légitársaságok egyesülete, amely többek között a HiSky és a Tarom érdekeit is képviseli, elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy kormányzati tisztségviselő „breaking news” jellegű üzenetekben sorolja fel a készenlétbe helyezett mentőautók és intenzív terápiás ágyak számát, ezzel egy közelgő katasztrófa benyomását keltve. A szervezet hangsúlyozta: valójában egy „kisebb technikai incidensről” volt szó, amely „szabványos biztonsági eljárást” indított el.

Alexandru Rogobete első reakciójában úgy fogalmazott: „teljesen abszurd” az a vád, hogy pánikot keltett volna. Elmondása szerint a bejelentés idején nem álltak rendelkezésre biztos információk azon túl, hogy „egy mintegy 180 utast szállító repülőgép dekompressziót jelzett és visszatér Otopenibe”, illetve hogy a leszállás előtt a gépnek a súlycsökkentés érdekében köröznie kell.

A miniszter vasárnap esti, Facebookon közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta: feladata nem az, hogy egy súlyos esemény után reagáljon, hanem az, hogy előre felkészüljön. Egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén akár tömeges sérültekkel is számolni kellett volna – mondta –, akiket nem a kifutópályán, hanem kórházban kell ellátni. Rámutatott arra is, hogy a fővárosi kórházak jelenleg 90 százalék feletti kihasználtsággal működnek, ami előzetes szervezést és koordinációt tesz szükségessé.

Hozzátette: még biztonságos leszállás esetén is előfordulhattak volna hipoxiás tünetek, pánikrohamok vagy más, kórházi ellátást igénylő egészségügyi problémák, amelyekre fel kellett készülni.
„Azt állítani, hogy pánikot keltettem azzal, hogy tájékoztattam a nyilvánosságot és készenlétbe helyeztem a rendszert, teljesen abszurd. A tájékoztatás átláthatóságot jelent, az átláthatóság pedig bizalmat egy potenciálisan kritikus helyzetben” – fogalmazott. Hangsúlyozta: vállalja a gyors reagálás és a kommunikáció felelősségét, mert a megelőzés és a felkészülés nem kifogás, hanem kötelesség.