Bosszantó a románok többsége számára az autonómia kifejezés, és a magyar közösségnek meg kell vizsgálnia, hogy tévedett-e valamiben a szóhasználat során, félreértették-e önrendelkezési törekvéseit – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és kormányfő-helyettes a G4Mediának adott videóinterjúban.

A magyar érdekvédelmi szövetség vezetője többek között kifejtette, hogy az autonómia alatt a közigazgatás megreformálását, a központosítás lebontását érti a magyar közösség, konkrétan a szubszidiaritás elvének az alkalmazását. „Ez azt jelenti, hogy a döntések meghozatalát minél közelebb kell hozni a helyi közösséghez, és ez érvényes minden közösség számára. Nem beszéltünk egyébről, csak ennek az elvnek az – elismerem, lehet, kissé hangsúlyos – alkalmazásáról” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Elutasította azt, hogy az ország területi integritását veszélyeztetnék, mint ahogy azt egyes nacionalista román politikusok vagy szervezetek állítják. „Az autonómia kifejezés bosszantja a románokat, tehát meg kell vizsgálnunk, hogy esetleg tévedtünk-e a szóhasználat során, aminek következtében félreértik a szándékainkat, mert ha nincs párbeszéd a románok és a magyarok között, nincs hogy elkerüld ezeket a félreértéseket” – fogalmazott.

A szélsőséges megnyilvánulások felerősödése kapcsán Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy az egykori Nagy-Románia Párt nacionalista, olykor sovén politikusai szinte valamennyi román párt soraiban megtalálhatók jelenleg, „egyesek hangosabbak, mások kevésbé”. A parlamentbe tavaly bejutott Románok Egyesüléséért Szövetségről (AUR) azt mondta, hogy nem változtatott az eddigi irányvonalán, sőt „a parlament pulpitusáról lovagol olyan témákon, amelyeket tisztázni kellene”.

Az RMDSZ elnöke szerint valamennyi pártnak, nemcsak a koalíciós partnereknek, hanem az ellenzéki Szociáldemokrata Pártnak (PSD) is el kellene gondolkodnia azon, hogy létezik egy határ, amit nem lenne szabad átlépni. „Lásd Maia Morgenstern és a Zsidó Színház esetét” – utalt a művésznőt és a társulatot ért minapi halálos fenyegetésre.

A G4Media-interjúban érintették a magyar kormány székelyföldi gazdaságfejelsztési programját is, amelynek keretében Kelemen szerint a már leszerződött pályázati támogatásokat bonyolítják le, de újakat egyelőre nem írtak ki. A miniszterelnök-helyettes úgy vélte, hogy semmi kivetni való nincs abban, ha Magyarország vagy akár Románia befektet egy szomszédos országban és ezáltal gazdasági fejlődést generál. „Nem Irán, vagy Kína, vagy mit tudom én, milyen ország fektet be, hanem egy európai uniós tagállam. Pénzt hoz az országba, nem pedig visz. Mi a gond?” – kérdezett vissza.

A medvekérdés kapcsán Kelemen Hunor kifejtette, hogy „ez már nemcsak Székelyföldet, hanem nagyobb területet érintő probléma”, és amikor már az emberek egészségét és életét veszélyezteti a túlszaporodott medveállomány, megoldást kell találni a populáció szabályozására. „Vidéken élek, és nem a tévében látom a medvéket, hanem tudom, milyen az, amikor bemegy az állat az ember kertjébe” – mondta, hozzátéve, hogy az RMDSZ nem zárkózna el a medvevadászat jóváhagyásától, ha az szakszerű szelekció lenne.