FRISSÍTVE – Jogerős: Neamț megyéé a Békás-szoros

FRISSÍTVE: A Ploiești-i Táblabíróság szerdán elutasította Gyergyószentmiklós és a Hargita megyei önkormányzat perújítási keresetét a Békás-szorosért folyó perben, így jogerőre emelkedett az ítélőtábla tavaly kimondott ítélete, amely Neamț megye javára döntött a határvitában. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint az ítélet indoklásának kézhez vétele után döntenek a további jogi lépésekről.

A per a székelyföldi Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező (Bicaz Chei) határvitájáról, voltaképpen a Békás-szoros hovatartozásáról szólt. A bírák azt is elrendelték, hogy Hargita megye és Gyergyószentmiklós fizessen 8000 lej perköltséget Almásmezőnek.

A Kárpátok egyik és másik oldalán fekvő települések határperében tavaly júniusban úgy hozott jogerős ítéletet a Ploiești Táblabíróság, hogy a perből kizárták Hargita megye önkormányzatát. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke akkor annak a gyanújának adott hangot, hogy az általa vezetett intézményt azért zárták ki, hogy a bíráknak ne kelljen figyelembe venniük azokat a „százszázalékos bizonyítékokat", amelyeket a Hargita megyei tanács nyújtott be a pereskedés során. Az RMDSZ-es politikus mindezt azért tartotta törvénytelennek, mert több jogszabály is előírja, hogy a megyék határtelepüléseinek a határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni.

A székelyföldi önkormányzatok erre hivatkozva kérték a perújítást. Ezt utasította el szerdai ítéletében a Ploiesti Táblabíróság.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A Hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozása azt követően vált kérdésessé, hogy az 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban. 1998-ban a két megye kataszteri hivatala azt rögzítette egy jegyzőkönyvben, hogy a nagy turisztikai potenciállal rendelkező terület Almásmezőhöz tartozik, és ezt a jegyzőkönyvet Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. Ennek a jegyzőkönyvnek a megsemmisítésére és a megyehatár kiigazítására irányultak az ezt követő székelyföldi kezdeményezések.

2012-ben megyeközi bizottság vizsgálta meg az ügyet, megállapítván, hogy mind a hargitai, mind a neamți fél ragaszkodik az álláspontjához, és magának követeli a vitatott területet, így a bíróságon folytatódott az ügy.

A pert többszöri áthelyezés után 2013-tól a Prahova megyei törvényszék tárgyalta, amely 2019 júniusában Gyergyószentmiklós és Hargita megye számára kedvező módon jelölte ki a megyehatárt. Ezt az ítéletet változtatta meg tavaly júniusban kimondott jogerős határozatában a Ploiesti Táblabíróság, és a tavalyi ítéletet erősítette meg a perújítás elutasítása.

Borboly Csaba, Hargita megyei önkormányzatának elnöke szerda este a közösségi oldalán élő közvetítésben reagált az ítéletre. „Nincs veszve semmi” – mondta az elöljáró, hozzátéve, hogy megvárják az ítélet indoklását,és annak ismeretében a jogászokkal döntenek a további lépésekről. „A harcot nem adjuk fel” – mondta Borboly.

 

 

Kapcsolódók

Kimaradt?