A végső átvételi szakaszban van a kavicsbányák ellenőrzésére szolgáló informatikai rendszer, a „Kavicsbánya-radar”, de az alkalmazásához még hiányzik a jogi keret és bizonyos műszaki feltételeket is teljesíteni kell a működtetéséhez.

Natalia Intotero, az új környezetvédelmi miniszter kedden úgy vélekedett, hogy ez egy rendkívül fontos eszköz a természeti erőforrások védelmében, valamint az ásványi nyersanyagok kitermelésének és szállításának átláthatóbbá tételételében. „Az alkalmazás segítségével az intézmények hatékonyabban ellenőrizhetik a kitermelt mennyiségeket, a szállítmányokat és a jogszabályi előírások betartását, hozzájárulva ezzel az illegális kitermelés megelőzéséhez és visszaszorításához” – idézte a közlemény a tárcavezetőt.

Csakhogy hozzátette azt is, a gyakorlati működéshez elengedhetetlen egy egyértelmű jogszabályi keret, amely meghatározza minden érintett felelősségét és az adatgyűjtés módját, továbbítását és ellenőrzését. „Nem elég, hogy elkészült az alkalmazás, annak törvényes, biztonságos és hatékony használatát is biztosítanunk kell” – vélekedett. Szerinte ehhez szükség van egy kormányhatározatra, amely meghatározza az érintettek kötelességeit, illetve az adatgyűjtés szabályait. Be kell továbbá fejezni az alkalmazás átvételét, és le kell ellenőrizni. Az illetékes telekommunikációs hatósággal együtt véglegesíteni kell az alkalmazás üzemeltetését, továbbá a rendszer működtetéséért és felügyeletéért felelős adminisztratív struktúrát kell létrehozni.

Diana Buzoianu, a korábbi környezetvédelmi miniszter szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) csak ürügyet keresett ahhoz, hogy ne kelljen az alkalmazást működésbe helyeznie. „A kavicsbányamaffia a legboldogabb” – fogalmazott közösségi oldalán. Közölte, az alkalmazás hivatalos átvételének hivatalos határideje hétfőn volt, és bár valóban szükség van egy kormányhatározatra, annak tartalmát a román vízügy már 90 százalékban kidolgozta, csak pár napra lett volna szükség, hogy véglegesítsék. „Bátorság PSD. Akár már a héten nyilvánosságra hozhatjátok, hogy a Kavicsbánya-radar novembertől használható legyen” – üzente.

Mint korábban írtuk, Buzoianu a nyáron terjesztett elő törvénytervezetet, hogy felszámolja az illegális sóderkitermelést és a halastavaknak álcázott kavicsbányákat. Szerinte éveken át hanyagolták a jelenséget, holott az rengeteg kárt okozott.

A környezetőrség szeptember végén kiadott jelentése szerint idén eddig összesen 840 helyszínen tartottak ellenőrzést és közel 11 millió lej értékben több mint 300 bírságot szabtak ki kilenc hónap alatt. A hatóság vezetője, Andrei Corlan szerint munkájukat jelentősen megnehezíti, hogy az ásványi nyersanyagok feldolgozása többnyire elszigetelt, lakatlan területeken zajlik, de a technikai eszközök segítettek, az összehangolt ellenőrzések eredményei pedig azt mutatják, hogy ebben az ágazatban túlságosan gyakran figyelmen kívül hagyják a környezetvédelmi és vízvédelmi előírásokat, sőt a hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat is.