A romániai szarvasgomba az elkövetkező években egyre ritkábbá válhat, sőt, akár el is tűnhet az orv-gyűjtögetők miatt, akik illegálisan behatolnak az erdőterületekre, és speciálisan kiképzett kutyák segítségével pusztítják el az erdei erőforrásokat – figyelmeztet az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM) elnöke, Laurențiu Alexandru Păștinaru.

„Vannak emberek, akik földet bérelnek az erdészeti igazgatóságoktól, hogy ellenőrzött körülmények között szarvasgombát szedhessenek, kérvényezik a környezetvédelmi ügynökségeknél a szedési engedélyeket, de végül olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem tudnak élni az erdő ezen terméseivel, mert az orvul gyűjtögetők illegálisan behatolnak és kutyák segítségével mindenhol ásnak, tönkretéve az adott földterületet. E rendkívül drága és kívánatos gombák termesztése különleges feltételeket igényel. Fejlődésük több éven át tart, és ez a túlzott ásás megváltoztatja a talaj nedvességét és tápanyagtartalmát, ami ellehetetleníti a szarvasgomba regenerálódását” – idézi ANPM elnökének közleményben kiadott nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.Állítása szerint ez magyarázza a magánszemélyeknek szóló értékesítési platformokon az ilyen termékeket kilogrammonként 100 és 200 lej közötti áron kínáló eladók nagy számát, miközben egy ilyen termékért „a csemegeboltokban több ezer lejes árat is el lehet kérni”.

Az ANPM biodiverzitással foglalkozó szakemberei szerint Romániában a fekete és fehér szarvasgomba számos fajtája terem, köztük a fekete nyári szarvasgomba, a téli szarvasgomba, a fehér szarvasgomba, amely a világ egyik legdrágábbja, az őszi szarvasgomba, a porcini szarvasgomba, a nagy spórájú szarvasgomba és a fekete szarvasgomba, amelyek mindegyikét szín, forma, bevonat, belső megjelenés, állag, illat és íz különbözteti meg.

„Ez a helyzet, amelyben egy személy fizet egy földterület koncessziójáért, hogy szarvasgombát szedhessen, míg mások illegálisan behatolnak a területre és saját fogyasztásra szedik le, amennyit csak tudnak, elkerülhető lenne a környezetvédelmi törvény és a 410/2008-as számú rendelet módosításával, amely meghatározza a szedési, felvásárlási és értékesítési módokat, hogy ezeket a jogokat csak jogi személyeknek adják meg. Ez megerősítené az Országos Környezetvédelmi Őrség ellenőrzési jogkörét, és sokkal egyértelműbben lehetne nyomon követni, hogy mennyi volt az engedélyezett és mennyi a tényleges kitermelés. Hallottam, hogy vannak polgármesterek, akik azért adnak betakarítási engedélyeket legelőterületeken, hogy érvényesítsék egyes orvgyüjtögetők eladásait, holott kizárt, hogy ilyen ritka gombák valaha is létezhettek volna azon a területen” – mondta Paștinaru.

Az idézett forrás szerint a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium néhány évvel ezelőtt nyilvános vitára bocsátott egy rendeletet, amely jóváhagyja az erdei termények betakarítására és felvásárlására vonatkozó utasításokat, de ez még nem ment át a végső jóváhagyás szükséges szakaszain, mivel még mindig a parlament előtt van.
A 410/2008-as rendelet értelmében a szarvasgombát betakarítani kívánó természetes vagy jogi személyeknek a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumnak alárendelt, az ANPM koordinálásával működő megyei környezetvédelmi ügynökségtől kell betakarítási engedélyt beszerezniük.

A dokumentumot, amely pontosan meghatározza a betakarítható mennyiséget, a fajt és a betakarítási területet, a Román Akadémiához tartozó intézmények egyike által kiállított erőforrás-felmérő tanulmány alapján kapják meg, amely szakosodott tanulmányok alapján jelzi, hogy az adott terület milyen teherbíró képességgel rendelkezik, és ebből a kapacitásból mennyit lehet betakarítani.
A törvény előírja, hogy minden szarvasgombafajtának meghatározott időszak áll rendelkezésére a betakarításra, pontosan azért, hogy a fennmaradó időben regenerálódni tudjon.