Nem előzte meg elégséges konzultáció az elmúlt csütörtökön kihirdetett, 52. számú sürgősségi kormányrendeletet. Többek között ezt hangsúlyozta a Maszol megkeresésére Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is. Veszélybe került több beruházás, valamint nagy hagyományú esemény megszervezése is, az önkormányzatok ugyanakkor egyelőre kivárnak.

A Hivatalos Közlönyben múlt csütörtökön megjelent 52. számú sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatosan hétfőn konzultációra hívta a Hargita megyei önkormányzatok vezetőit Bíró Barna Botond. A politikus a megbeszélést követően nyilatkozott a Maszolnak.

Mint a megyei tanács elnöke kifejtette: véleménye szerint a pénzügyminisztérium és a miniszterelnök nem készítette elő a rendelkezést megfelelő konzultációkkal, ugyanakkor kevés lehetőséget adtak arra, hogy a rendelet tervezetében módosításokat hajtsanak végre. Bíró Barna Botond egyetlen ilyen dolgot emelt ki, amelynek köszönhetően a szolgáltatásokra költhető keretnek megszabott, az év első kilenc hónapjának átlagát előíró rendelkezést végül tíz százalékos kiegészítéssel fogadták el.

Hargita Megye Tanácsának elnöke ugyanakkor kiemelte: az előzmények ismeretében számított a rendelkezésre, hiszen a korábbi években is történt hasonló. „A rendelkezés gyakorlatilag a szolgáltatásokat állítja le, új szolgáltatási szerződéseket, jogokat nem lehet vásárolni, és az év hátra lévő részére nem lehet új szerződéseket kötni. Olyan nagyon a működésben nem fog minket érzékenyen érinteni” – mondta el Bíró Barna Botond. Hozzáfűzte: hogy az európai uniós pályázatok benyújtásához szükséges tanulmányokat sem lehet megrendelni. Ez érint több olyan Hargita megyei községet, települést, amelyek Leader-pályázatok benyújtását tervezték.

Szükségtelen időveszteség

Hargita Megye Tanácsa a Központi Fejlesztési Régióhoz készül támogatásért fordulni egy pályázat által novemberben. Ebben olyan nehézséget okoz a rendelkezés, hogy memorandummal kell kérniük a jóváhagyását a minisztériumtól, ez pedig időveszteséget fog jelenteni – fűzte hozzá Bíró Barna Botond. A politikus szerint kivételt kellene tenni az európai uniós finanszírozású pályázatok, illetve az uniós pénzek lehívása érdekében történő lépések megvalósulása esetében.

„Azért küzdünk, hogy ezeket a pénzeket, forrásokat tudjuk hasznosítani, és ez a rendelkezés most nem segít. Pedig korábban ez mindig kivétel volt, most valamiért nem, érdemes lenne ezt ismét a kivételek közé tenni” – fogalmazott. Bíró Barna Botond hozzátette: a tanintézmények költségei biztosítottak és sürgősségi esetekben lehet kivételt tenni.

A következő időszakban a beruházások befogyasztása jelenthet problémát Hargita megyében, emlte ki a politikus. Hozzátette: több száz alkalmazottal rendelkező, tetemes adót fizető cégek kerülnek bajba, ahogy ezt már többen jelezték is neki.

„Ezek a cégek arra hívták fel a figyelmünket, hogy állami kifizetéseket várnak, és könnyen lehet, hogy nem tudják tovább fenntartani magukat, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek egy hónapon belül” – mutatott rá BíróBarna Botond. Kiemelte: a kormány le szeretné szorítani az államháztartási hiányt, növelné a bevételeket és visszaszorítaná a kiadásokat, ám valódi közigazgatási reformokat nem hajtottak eddig végre.

Ugyanott vagyunk, ahol voltunk

„A megnövelt áfa és más adónemek mellett a beruházások kifizetését tartotta vissza a kormány azzal, hogy nem adnak pénzt a Fejlesztési Minisztériumnak, hogy ki tudja fizetni az Anghel Saligny programban elindított projektek számláit. Ezáltal a legnagyobb országos, nagy infrastrukturális programban, mi például valamikor utoljára májusban kaptunk kifizetést. Tehát májustól, áprilistól errefelé a számláink nincsenek kifizetve, és ez azt jelenti, hogy a cégek kerülnek bajba. Alkalmazottakat, embereket kell elküldjenek, hogyha nem tudják fenntartani a vállalkozást, ha nem tudják a fizetéseket kiadni. Azzal pedig, hogy a munkahelyek biztonsága veszélybe kerül, a lakosság vásárolóereje csökken. Ezáltal pedig lelassul a gazdaság, kevesebb inkasszó megy az államhoz, ugyanott vagyunk, ahol voltunk, sőt még rosszabb helyzetben” – vezette le Bíró Barna Botond.

Hozzátette: véleménye szerint a sürgősségi kormányrendelet intézkedései nem fognak valódi megtakarítást eredményezni, az önkormányzatokat pedig nehéz helyzetbe hozza olyan hétköznapi esetekben is akár, amikor például meg kell javítani a fűtést. A megyei önkormányzat szempontjából példaként a régészeti program megvalósítását említette, amit esetleg nem fognak tudni teljesíteni. Mint elmondta: a rendelkezések értelmezésében akadnak véleménykülönbségek, amelyekkel kapcsolatosan értelmezést fognak kérni a pénzügyminisztériumtól.

Leállhatnak az intézmények

A Maszol érdeklődésére Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta: az elmúlt év utolsó negyedére meghozott hasonló kormányzati döntések annyiban voltak mások a jelenleg bevezetett megszorításokhoz képest, hogy akkor sikerült kiharcolniuk azt, hogy a megszorítások a felső plafonokat jelentsék, idén azonban a hasonló szigorítás mellett bevezettek olyan fajta tiltásokat, amelyek „funkcionálisan megállítják az intézményt”.

A városvezető véleménye szerint a „legfájóbb” az, hogy minden egyes, elkövetkező beruházási projekthez szükséges megvalósíthatósági tanulmányt betettek a tiltások közé, és csak memorandummal fogadják el azokat.

Korodi Attila hozzátette: elindult a visszajelzések sorozata, a megyei jogú városok szövetsége kedden benyújtott a kormánynak egy átfogó módosító csomagot. A polgármester kiemelte, hogy olyan ésszerűtlen intézkedések is napvilágot láttak a rendeletben, miszerint az anyakönyvezésekhez használt speciális nyomtatványokat nem lehet pótolni, azaz nem lehet anyakönyvezni, ha elfogynak. Vagy hasonló a fogyóeszközök beszerzésének tiltása, amely azért lehet problémás, mert ezek esetében a közbeszerzések általában az év közepétől egy éven át futnak.

Abszurd a kulturális tevékenységek letiltása

„Ugyanígy azt gondolom, hogy a teljes kulturális tevékenység letiltása is abszurdum. Hiába mondta a kormány első olvasatra azt, hogy nincs letiltva, gyakorlatilag a 20-as fejezetből kell dolgozni, az teljes tiltás alatt van, ezért ez is megszűnik” – fogalmazott Korodi Attila.

Kiemelte: véleménye szerint a pénzügyminisztérium kapkodva végezte a rendelet kidolgozását, hiányoztak az egyeztetések, amelyek konszenzust hoztak volna. Mint kifejtette: a beruházásokat ugyan lehet folytatni, de azok szervezéséhez számos olyan fajta eszköznek elérhetőnek kell lennie, „amitől működik egy hivatal”, vagy amelyek segítségével elkészülnek a tervek. Ezek viszont most hiányoznak.

A polgármester több olyan projektet is megemlített, amelynek folytatását akadályozzák a meghozott intézkedések. Példaként hozta fel a tervezett idősotthon-építési projekt előkészítését, vagy a nyugati ipari zónában egy környezetvédelmi engedélyeztetéshez a biodiverzitást érintő hatástanulmányt. Ezeknek a késlekedése a projektek megvalósításának határidejét jelentősen kitolják, emelte ki.

Korodi Attila annak a véleményének is hangot adott, hogy a most elfogadott intézkedések költségcsökkentő hatásai nem valódiak. Az év végén elindított közbeszerzési eljárások hatása a költségvetésre leghamarabb 2026 tavaszán éreztetnék a hatásukat. „Rövidebb határidő ritkán van, általában ezek ilyen mélyreható történetek, tehát nem lehet egy-két nap alatt összerakni, vagy egy-két hónap alatt lefuttatni, tehát nem is lenne költségvetési kihatása” – emelte ki Csíkszereda polgármestere.

Pályázatok és rendezvények veszélyben

Három pályázat előkészítésével torpant meg a borszéki városháza, mondta el a megszorításokat közzétevő kormányrendelet hatásairól feltett kérdésünkre Mik József, Borszék polgármestere. Mint a Hargita megye északi területén fekvő üdülőváros első embere megosztotta: sikerült megtalálniuk azokat a cégeket, amelyekkel a hatástanulmányokat elkészítenék, ám jelen helyzetben nem tudják, hogy „mi lesz a gyakorlat”.

Emellett ami még Borszéket érinti, azok a különböző kisebb-nagyobb javítások. Ezzel kapcsolatosan Mik József kiemelte: az elmúlt két évben ugyanígy jártak az utolsó negyedévben meghozott kormányzati döntések nyomán.

A polgármester szerint két nagyszabású rendezvény megszervezése, illetve önkormányzati támogatása is bizonytalanná vált, az egyik egy megyei színjátszó-találkozó, a másik pedig a hagyományos, vásárral egybekötött karácsonyi rendezvénysorozat. A városvezető ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a döntéshozók módosítani fognak még a meghozott intézkedéseken, amiket „hirtelen meghoztak és nem is gondolták végig, milyen következményei lesznek”.