Fura CNAS követelés: Fizessen egészségbiztosítási járulékot az is, akinek nincs jövedelme!
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) olyan jogi mechanizmusok bevezetését szorgalmazza, amelyek fizetésre köteleznék a bevétellel nem rendelkező állampolgárokat is, mivel jelenleg mintegy 2,9 millióan szerepelnek biztosítatlanként a rendszerben. Larisa Mezinu-Bălan, az intézmény ügyvivő elnöke úgy véli, a külföldön élő románok nyári hazalátogatásai kockázatot jelentenek az ellátórendszerre, emellett figyelmeztetett a nyugdíjasokat terhelő egészségügyi hozzájárulás 2027-es kivezetésének veszélyeire is.
A CNAS vezetője a Profit.ro Health.forum rendezvényen rámutatott: Románia lakosságának körülbelül 15 százaléka nem rendelkezik egészségbiztosítással, és a biztosítatlanok 99 százaléka 60 év alatti.
Mezinu-Bălan értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miből élnek a jövedelemmel nem rendelkezők, és sürgette az állam azonnali beavatkozását, hogy azoktól is beszedjék a járulékot, akik jelenleg csak önkéntes alapon biztosíthatják magukat.

„Aktív személy vagy, nem tartozol a járulékfizetés alól mentesített kategóriákba, tehát fizetned kell. Meggyőződésem, hogy ez pénzt hoz az egészségügybe; elvégeztük a számításokat, pontosan tudjuk, mekkora összegről van szó” – idézi az elnököt a News.ro.
Bár a CNAS elnöke pontos számításokra hivatkozott, sem a várható többletbevétel összegét, sem a behajtás konkrét módját nem ismertette. Arról sem esett szó, miként tennének különbséget a megtakarításaikból élők és a valóban nehéz anyagi helyzetben lévő, fizetésképtelen polgárok között.
Jelenleg a jövedelemmel nem rendelkezők az egységes adónyilatkozaton keresztül önkéntesen fizethetik az egészségügyi járulékot (CASS), amelynek összege 2026-ban – az adóhatóság (ANAF) szabályai szerint – évi 2430 lej. Ezen felül az elnök megemlítette, hogy több bejelentés is érkezett olyan elszámolt orvosi szolgáltatásokról, amelyeket a páciensek állításuk szerint valójában nem is vettek igénybe.
Gyanúsak a külföldről hazatérők?
A CNAS ügyvivő elnöke komoly problémaként vetette fel a külföldre távozott román állampolgárok helyzetét, akik továbbra is szerepelnek a hazai háziorvosok listáján. Bár a nyilvántartásban 2,9 millió biztosítatlan szerepel, Mezinu-Bălan elismerte, hogy egy részük életvitelszerűen már nem az országban él.
Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nyári szabadságok idején hazatérnek, és igénybe veszik az alapellátási csomagot – többek között a sürgősségi osztályokon és a háziorvosoknál –, amit a rendszerre nézve kockázatosnak minősített.
A jogszabályok értelmében ugyanakkor az alapellátási csomag (amely kiterjed az orvosi és sebészeti sürgősségi ellátásra, bizonyos szűrésekre és a terhesgondozásra) nem méltányossági alapon járó kedvezmény, hanem minden biztosítatlan állampolgár törvényes joga. A CNAS vezetője nem támasztotta alá adatokkal, hány diaszpórában élő romániai tér haza kifejezetten kezelés céljából, és ez mekkora költséget jelent.
Mivel az intézmény maga is elismeri, hogy a nyilvántartásban külföldön élők is szerepelnek, a 2,9 milliós szám nem tekinthető automatikusan olyan belföldi bázisnak, amelytől többletbevétel hajtható be.
Jövő év végén lejár a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettsége
A konferencián szóba került a nyugdíjasok hozzájárulása is. A kormány 2025 augusztusától vezette be, hogy a 3000 lej feletti nyugdíjrész után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Az intézkedés azonban átmeneti jellegű, és 2027. december 31-én hatályát veszti – hacsak a parlament nem módosítja a törvényt, 2028-tól a nyugdíjak ismét mentesülnek a járulék alól.
Kapcsolódó
„Figyelem, 2027. december 31-én lejár! Ha fenntarthatóságot akarunk, további intézkedéseket kell hoznunk, és meg kell őriznünk az alap egyensúlyát” – figyelmeztetett Mezinu-Bălan.
Bár a tisztviselő nyíltan nem követelte a nyugdíjasokat terhelő adó meghosszabbítását, a határidő lejártát a rendszer jövőbeli finanszírozását fenyegető tényezőként mutatta be – mindezt úgy, hogy beszédében egyébként hangsúlyozta: a járulékfizetői kör bővítésének köszönhetően az állami egészségbiztosítási rendszer jelenleg pénzügyileg egyensúlyban van.
CSAK SAJÁT