35 évvel ezelőtt, 1990. május 20-án tartották Romániában az első elnök- és parlamenti választásokat a kommunista rendszer bukása és az 1989. decemberi forradalom után. A részvétel hihetetlen magas volt: a választásra jogosultak 86,19%-a voksolt. Három elnökjelölt méretkezett meg, és elsöprő győzelmet aratott Ion Iliescu. Hetvenegy politikai párt indult a parlamenti választásokon, létezett zöld párt is és olyan is, amelyik nevének rövidítése AUR volt, de nem a mai AUR-ral azonos nevet fedett. 1990 májusában a parlamenti választásokon az RMDSZ a második legtöbb szavazatot kapta, többet, mint a PNL.

Az elnök- és parlamenti választásokat az 1990/92-es számú törvényerejű rendelet alapján tartották meg, amelyet 1990. március 14-én fogadott el a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa – a kommunista rendszer bukása után létrehozott ideiglenes kormányzó testület, foglalja össze az Agerpres a cdep.ro-ra hivatkozva. A törvényerejű rendelet csak az első, 1990. május 20-i parlamenti és elnökválasztásokra vonatkozott.

Három elnökjelölt, hetvenegy párt

A törvényerejű rendelet szerint a megválasztandó parlament kétkamarás volt, amely a képviselőházból és a szenátusból állt, amelyet egyetemes, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad akaratot tükröző szavazással választottak meg. A két kamarát pártlistás szavazás alapján kellett megválasztani, a mandátumok elosztása pedig az arányos képviselet elve szerint történt.

Románia elnökét egyetemes, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választották meg, szabadon kifejezett akarat alapján. A kommunizmus utáni első elnökválasztáson csak a Nemzeti Megmentési Front, a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt indított elnökjelöltet: Ion Iliescu (FSN), Radu Câmpeanu (PNL) és Ion Rațiu (PNTCDP). Ion Iliescu nyert, már az első fordulóban.

A képviselőházba 5700-an, a szenátusba pedig 1580-an jelentkeztek. Függetlenként 212-en jelölték magukat a képviselőházba és 126-an a szenátusba.

Az 1990 májusi első választásokon hetvenegy politikai párt nyújtott be jelöltlistákat, köztük a Nemzeti Megmentési Front (FSN), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Ökológiai Mozgalom (MER), Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNȚCD), a Szövetség a Románok Egységéért - Erdélyi Román Nemzeti Egység Pártja és Köztársasági Párt (AUR - PUNR és PR), Romániai Demokrata Agrárpárt (PDAR), Román Ökológus Párt (PER), Román Szocialista Demokrata Párt (PSD), Román Szociáldemokrata Párt (PSDR), Demokratikus Centrum Csoport, Románia Nemzeti Újjáépítésének Pártja (PRN), Szabad Változás Pártja (PLS), Demokratikus Munkáspárt (PDM), Brătianu Liberális Unió (ULB), Románia Szabad Demokratikus Ifjúsági Pártja, Cooperatista Párt, Kereszténydemokrata Unió, Romániai Romák Demokratikus Uniója, Német Demokrata Fórum, Romániai Örmények Szövetsége, Bukaresti Bolgár Kulturális Egyesület, Romániai Szerbek Demokratikus Uniója, Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Uniója, Romániai Görög Unió, Romániai Demokrácia és Nemzeti Egység Fóruma stb. – írja Cristian Preda a Pártok, szavazatok és mandátumok a romániai választásokon (1990-2012) című cikkében (Studia Politica: Román Politikatudományi Szemle, 2013), idézi az Agerpres.

Több mint 85 százalék Iliescura voksolt

1990. május 20-án 17 200 722 regisztrált választópolgárból 14 826 616-an mentek el szavazni, azaz a választásra jogosultak 86,19%-a – az 1990. június 8-i Hivatalos Közlönyben közzétett eredmények szerint. Összesen 360 külföldi megfigyelőt akkreditáltak a teljes választási folyamat megfigyelésére.

Az FSN jelöltjére, Ion Iliescura 12 232 498 szavazatot adtak le, ami 85,07%-ot jelent. Radu Câmpeanu, a PNL jelöltjére 1 529 188 szavazó, azaz 10,64%, Ion Rațiu, a PNȚCD jelöltjére pedig 617 007 szavazó (a választók 4,29%-a) voksolt a roaep.ro szerint.

Az RMDSZ a szavazatok több mint hét százalékát kapta

A szenátusban a Nemzeti Megmentési Front (FSN) az összes leadott érvényes szavazat 67,02%-át kapta, és 91 mandátumot szerzett, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 7,20%-ot és 12 mandátumot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 7,06%-ot és tíz mandátumot, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNȚCD) 2,50%-ot és egy mandátumot; Románia Ökológiai Mozgalom (MER) - 2,45% és egy mandátum; AUR - Erdélyi Románok Nemzeti Uniója és Köztársasági Párt - 2,15% és két mandátum; Román Ökológus Párt (PER) - 1,38% és egy mandátum; egy mandátumot független jelölt: Antonie Iorgovan szerzett.

A Képviselőházban az FSN az érvényes szavazatok 66,31%-át és 263 mandátumot szerzett; RMDSZ - 7,23% és 29 mandátum; PNL - 6,41% és 29 mandátum; MER - 2,62% és 12 mandátum; PNȚCD - 2,56% és 12 mandátum; AUR - Románok Nemzeti Uniója és Köztársasági Pártja - 2,12% és kilenc mandátum; Romániai Demokrata Agrárpárt (PDAR) - 1,83% és kilenc mandátum; PER - 1,69% és nyolc mandátum; Romániai Szocialista Demokrata Párt - 1,05% és öt mandátum stb. Ezek mellett a – magyaron kívüli –nemzeti kisebbségi szervezetek egy-egy képviselői helyet szereztek, 11 mandátummal.

A romániai kommunista rendszer bukása utáni első parlamentnek 515 tagja volt, ebből 396 képviselő (387 választott és 9 nemzeti kisebbségek által kinevezett) és 119 szenátor (118 politikai párt és egy független) – olvasható a cdep.ro oldalon.

Az 1989 utáni első parlament két évig volt hivatalban, 1990-1992 között pedig alkotmányozó nemzetgyűlésként is működött. A megválasztott szenátorok és képviselők először 1990. június 9-én ültek össze külön munkaülésen. A két kamara vezetőit 1990. június 18-án és 19-én választották meg: Alexandru Bârlădeanu lett a szenátus elnöke és Dan Marțian a képviselőház elnöke.

Az első parlament kidolgozta az ország alaptörvényét. Az alkotmányt 1991. november 21-én fogadták el, és ugyanezen év december 8-án országos népszavazáson fogadták el.

Az 1990. május 20-i választások mérföldkőnek számítottak, az 1989 előtti kommunista rendszerből demokratikus rendszerbe való átmenetet jelentették. Románia elnökének és az 1990. május 20-án megválasztott parlamenti képviselőknek a hivatali ideje egyaránt két évre szólt, az Alkotmányozó Gyűlés időszakára.