Eltűnnek a félkarú rablók? – Így döntenek erdélyi megyeszékhelyek a játékbarlangokról
Teljes kitiltás vagy szigorú száműzetés? – válaszút előtt állnak az erdélyi nagyvárosok is a szerencsejáték-termek kérdésében, miután a kormányzati szabályozás február végén döntési jogkört adott az önkormányzatok kezébe. Míg Marosvásárhelyen már körvonalazódik a megoldás: a játékgépeket az ipari zónákba szorítják ki, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron főként a lakosság véleményét mérlegelik, Csíkszeredában a tiltás hatását, az illegális tevékenységek kockázatát elemzik. Körképünkben arról kérdeztük az önkormányzatokat, eltűnnek-e végleg a „félkarú rablók” a városaikból.
„Amikor megjelent a központi rendelet, a polgármester úr a Facebook-oldalán megkérdezte a lakosságot, mit gondolnak, mi lenne a helyes döntés: a játéktermek számának csökkentése, a teljes tiltás, vagy esetleg más megoldás?” – mondta el Zörgő Noémi városházi szóvivő a Maszol kérdésére, mi lesz a játéktermek sorsa Székelyudvarhelyen. Hozzátette, egyelőre még határozattervezet nem készült, várhatóan szerveznek konzultációt a lakossággal, mielőtt napirendre kerül a játéktermek kérdése.
.jpg)
„Egyértelmű a szándékunk, hogy korlátozzuk a városban működő játéktermek számát. Vannak olyan tanácsosok, akik ezek teljes betiltását támogatják. Személy szerint úgy gondolom, hogy egy ilyen döntést felelősséggel és egyensúllyal kell elemezni. Mindenképpen nyilvános vitát szervezünk a témában, hogy meghallgassuk a közösség véleményét” – nyilatkozta Szakács-Paál István polgármester február végén.
A slatinai helyi tanács március 13-án rendkívüli ülésén jóváhagyta, hogy betiltja a szerencsejátékokat és a sportfogadásokat a megyeszékhelyen, kivéve a Román Lottótársaság által szervezett lottójátékokat. Egy év alatt fokozatosan körülbelül 70 szerencsejáték-terem és mintegy 20 fogadóiroda tűnik el a városból, ahogy a jelenlegi működési engedélyeik fokozatosan lejárnak. Slatina az első olyan romániai megyeszékhely, amely ilyen intézkedést vezetett be.
Korábban már több városvezető, köztük Sepsiszentgyörgy polgármestere is bejelentette, a tanácsosok elé terjesztik a javaslatot a nyerőgépes játéktermek teljes felszámolásáról és a játékgépek kitiltásáról a város lakott területéről. Sepsiszentgyörgyön a kocsmákban és a lottózókban található játékgépeket is kitiltani készülnek. A döntés célja, hogy a kiskorúak és a szenvedélybetegek számára is kevesebb legyen a kísértés a játékra.
A székelyudvarhelyi polgármesternek a Facebook-oldalán feltett kérdéseire a hozzászólások vegyesek, a több száz kommentelő közül nagyon sokan a nyerőgépek teljes tiltását javasolják, főként azt emelve ki, hogy „családokat tesz tönkre” a játékfüggőség, viszont sokan nem látják értelmét a kitiltásnak, mondván „a teljes tiltás kiveszi a kontrollt a város kezéből, online senki sem látja, ha szerencsjátékozol”, azzal is érvelnek, állások szűnnének meg, de nem a szerencsejátékozás. Olyan is van, aki úgy látja, az egyén maga felelős, hogy a játékszenvedélyét kezelje: „az állam szintet lépve nem védheti meg az embert saját magától”. Kevesen javasolnak csak korlátozást: azaz a játéktermek számának csökkentését, kijelölt helyen és szigorúbb szabályok szerinti működtetését, a bevételek jó célra fordítását.
A Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET) – amely a romániai piac több mint 90%-át képviselő szervezet – nemrég arra figyelmeztetett, hogy a hagyományos szerencsejátékok teljes betiltása évente több mint 700 millió euró közvetlen bevételkiesést okozna az állami költségvetésnek, 30 ezer ember veszítené el a munkáját, és a teljes gazdaságra gyakorolt negatív hatás meghaladná az évi 1,3 milliárd eurót.
Ugyanakkor szerintük a feketepiac felé terelődés kockázata nő: a FEDBET szerint a szabályozott tevékenység betiltása nem szünteti meg a keresletet, csupán a feketepiac felé tereli azt, ahol az állam egyszerre veszíti el az adóbevételeket, az ellenőrzést és a fogyasztóvédelmi eszközöket.
Marosvásárhely az ipari zónába űzi a játékgépeket
„Nincs, amit keresniük lakott övezetekben, belvárosban, iskolák környékén, hisz – mint ismert – a játékfüggőség családokat tesz tönkre. Úgy gondolom, a családokat, a gyerekeinket, a városképet is védenünk kell” – indokolta Kovács Mihály Levente, Marosvásárhely alpolgármestere, miért javasolják határozattervezetben a játéktermek kitiltását a városból. Az elöljáró szerint a kitiltás mellett szól az is, hogy abból az adóból, amit befizetnek ezek a létesítmények a központi költségvetésbe, szinte semmi nem érkezik vissza a helyi önkormányzatokhoz, míg az alkalmazottak utáni adózás elenyésző összeg az önkormányzati büdzsében.
„Elsősorban nem is költségvetési, hanem értékrendbeli és erkölcsi kérdés az engedélyezésük. A határozatjavaslatunk értelmében olyan helyeken lehetne ilyen jellegű aktivitásokat folytatni, amelyek nem lakóövezetek, hanem ipari vagy gazdasági zónák, és legalább száz méterre vannak a lakóövezetektől. Ez nagyon szigorú szabályozás. Azt jelenti, hogy a városnak több mint 90 százalékáról kiszorulnak a játéktermek. A vegyipari üzem környékén kaphatnának helyet. Nem tudom, élnek-e majd a lehetőséggel” – magyarázta a javaslatot.
A Maros megyei megyeszékhelyen több száz játékgépet tartanak számon városszinten, ami Kovács Mihály Levente szerint rendkívül sok. A Szerencsejáték-eszközök Nyilvántartása (ONJN) szerint több mint 600 nyerőgép üzemel a városban. Nem tiltanák ki a Román Lottótársaságot és sportfogadási irodákat a belvárosból és lakott területről, de a játékgépek ezekben sem maradhatnak, jelentette ki Kovács.
Minden negyedik romániai tinédzser szerencsejátékozott már, és ezen fiatalok csaknem negyede még 14 éves kora előtt kipróbálta a fogadásokat vagy a nyerőgépeket, állapította meg a Centrul de Studii în Idei Politice tavaly nyáron közzétett kutatása, adta hírül akkor az euronews.ro. A tanulmány szerint a fiatalokat leginkább az online reklámok és a baráti társaság befolyásolja abba az irányba, hogy szerencsejátékozzanak. A legnépszerűbbek az online nyerőgépek és a sportfogadások, amelyeket a kaszinójátékok követnek. A kutatás szerint ezek vezetnek leggyakrabban függőséghez és problémás viselkedéshez.
Mivel ez „nem tömegeket foglalkoztató ágazat”, a kitiltás miatt esetleg megszűnő állások szerinte nem jelentenek akkora veszteséget, mint amekkora kárt okoz társadalmi szinten az, hogy „sok kis jövedelmű embernek a pénzét elveszik” ezekben a játéktermekben.
A javaslatot közvitára bocsátják, és az áprilisi helyi tanácsülésen kerülhet napirendre. Az alpolgármester reméli, sikerül a többség támogatását megszerezni a 23 tagú tanácsban, ahol az RMDSZ-frakció tíz tagú. Kérdésünkre elmondta, lakossági fórumot nem szerveztek, de a közösségi médiában is felvetett javaslatát, úgy tapasztalta, a hozzászólók 95%-a pozitívan fogadta, sőt van, aki még drasztikusabban lépne fel.
Az USR interaktív térképekkel ösztönzi a 15 ezer lakosnál népesebb romániai önkormányzatokat a szerencsejáték-termek kitiltására, feltüntetve az érintett 239 településen működő egységek számát, írtuk nemrég. Akkori összesítés szerint Zernyest tiltotta ki a játéktermeket, további 25 helyszínen pedig még a határozattervezet elfogadására vártak. Később Slatina tanácsa hozta meg a döntést arról, hogy nem engedik a városban sem a játéktermeket, sem a fogadóirodákat.
Romániában egy 2024-ben hozott törvény már beszűkítette a szerencsejáték-szervezéssel foglalkozó cégek mozgásterét, egyebek mellett kitiltva játéktermeket a 15 ezer lakosúnál kisebb településekről. A szerencsejáték-felügyelet által begyűjtött adók és díjak 70 százalékát azóta a költségvetésbe, míg a maradék 30 százalékot a szerencsejáték-függőség kezelését célzó programok finanszírozására fordítják.
Csíkszereda mérlegel
Lakóövezetekben, iskolák környékén, ahol gyerekek és fiatalok gyakran fordulnak meg, elképzelhetetlennek tartják játéktermek létezését Csíkszeredában, ahogy ezt korábban is kijelentette, Korodi Attila polgármester, de jelenleg is egyelőre egyeztetés szintjén van a kérdés „önkormányzaton belül és kívül” – tudtuk meg a polgármesterről.
Mint a Maszolnak elmondta, úgy látja, jó hozadéka a törvénynek, hogy végre van eszköze a helyi önkormányzatnak a játéktermekről dönteni. Szeretnék látni előbb a döntésük esetleges „törvénykezési és társadalmi hatásait”, így végleges döntés arról nincs, hogy teljes tiltás lesz-e vagy az ipari övezetben helyet kaphatnak kaszinók.
Ugyanakkor kérdés Korodi szerint, hogy mi történjen a lottózókban működő nyerőgépekkel, hiszen ezekről – értelmezésükben – nem rendelkezik a törvény. Így ezekből kettő megmarad a központi övezetben a polgármester szerint.
Azért is nehéz döntést hozni, mivel kérdés az, hogy mennyire csap át illegális tevékenységbe, ha kitiltják a játéktermeket a városból, jegyezte meg Korodi Attila. Elmondta, lakossági fórumot nem terveznek a témában, hanem azokkal fognak egyeztetni, „akik érdekeltek és érintettek a kérdésben”, majd helyi tanácsban hoznak döntést. A Szerencsejáték-eszközök Nyilvántartása Csíkszeredában több mint száz játékgép van használatban a városban.
Kolozsváron is szigorúbb szabályozás jöhet
Kolozsváron az önkormányzat múlt héten tartott közvitát a szerencsejátékok korlátozásáról, esetleges betiltásáról, lehetőséget biztosítva a lakosságnak és a szakembereknek a közvetlen véleménynyilvánításra.
„A vita végére egyértelmű konszenzus alakult ki: a jelenlévők egyhangúlag támogatták a szerencsejáték-termek működésének szigorúbb korlátozását” – közölte Szőcs Ágnes, Oláh Emese alpolgármester sajtófelelőse. Hozzátette, „az önkormányzat a közvitán elhangzottakat figyelembe véve folytatja az egyeztetéseket a további jogi és szabályozási lépésekről, hogy hatékonyabb védelmet biztosítson a város közössége számára”.
Kolozsváron több mint 800 játékgép működik, és több mint 40 a lottózókban üzemelő nyerőgépek száma a nyilvános jegyzék szerint.
A kormány a közigazgatásról szóló sürgősségi rendelet révén módosította a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére vonatkozó szabályozást, előírva, hogy az engedéllyel rendelkező szolgáltatóknak az országos licenc mellett működési engedélyt is kell beszerezniük attól a helyi önkormányzattól, amelynek területén tevékenységüket folytatják.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT
.jpg)
