2025 május 26-án Nicușor Dan letette az államfői esküt. Beszélhetünk-e kiemelkedő sikerről vagy kudarcról az egyéves tevékenységével kapcsolatban? Jogosak korábbi feltételen támogatóinak mostani bírálatai? Valóban a Trump féle amerikai adminisztráció, s így a konzervatívok felé nyitott az utóbbi időben megfogalmazott üzeneteivel? Hogyan értékelhető Nicusor Dan elnöksége erdélyi magyar szemszögből? Politikai elemzőt kérdeztünk.     

Bár az említett területeknek gyakorlatilag semmi közük az elnöki hatáskörhöz, a választási kampányában Nicușor Dan több, nyilvánosan vállalt célkitűzést is ismertetett: a közigazgatás reformját, az állami intézmények depolitizálását, az igazságszolgáltatás függetlenségének támogatását, a közszféra kiadásainak csökkentését, a közigazgatási szolgáltatások digitalizálását, az intézményi átláthatóság növelését, valamint az oktatást és az egészségügyet érintő beruházások támogatását. 

Mandátumának első évében a főpolgármesterből lett államfő az Európai Tanács ülésein és a NATO csúcstalálkozóin fenntartotta Románia hivatalos álláspontját Ukrajna támogatásával, a nyugati partnerekkel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elnök nyilvános megszólalásaiban a politikai befolyás csökkentésének szükségességét hangsúlyozta a közintézményekben, és bírálta az állami vállalatoknál és közintézményeknél történő politikai kinevezéseket.

Az utóbbi egy esztendőben nem fogadtak el olyan jelentős közigazgatási reformokat, amelyeket közvetlenül az elnöki Hivatal kezdeményezett volna. A közigazgatás apparátusának átszervezésére és az intézmények depolitizálására vonatkozó projektek nem valósultak meg. A kezdeményezések között szerepeltek egyes közintézmények átszervezésére irányuló tervek, az állami vállalatok szakmai alapú vezetési kritériumai, közigazgatási digitalizációs intézkedések, valamint a közkiadások átláthatóságának növelésére vonatkozó javaslatok. E témák egy része továbbra is egyeztetési vagy politikai tárgyalási szakaszban maradt.

Kapcsolódó

Mennyien szavaznának Nicușor Dan államfő menesztésére egy népszavazáson?

Egy ilyen lépés ugyanis csak fokozná a politikai bizonytalanságot, ami gazdasági és társadalmi szempontból már most is óriási és költséges, véli az INSCOP igazgatója.

felmérés Nicușor Dan referendum leváltás

Nicușor Dan úgy kampányolt, hogy amennyiben megnyeri a választásokat, Ilie Bolojant jelöli miniszterelnöknek. Ezt meg is tette. Most azonban támogatói azt vetik a szemére, hogy már nem támogatja a kormányfőt, sőt, a fő ügyészségek vezetőit úgy nevezte ki, ahogyan azt a PSD szerette volna. Ezt az állítást mind az elnök, mind a szociáldemokraták határozottan tagadják. A legnagyobb szemrehányás mégis azért éri Nicușor Dant, hogy a kampány során írásba adta: mandátuma alatt nem emelik meg az áfát, ez azonban közvetlenül azután megtörtént, hogy megalakult Ilie Bolojan kormánya.

Pászkán Zsolt politikai elemző „útkereső” elnökként jellemezte Dant. „Érezhetően idegen számára az államfői szerep, annak terhelése és ritmusa, ez pedig időnként megjelenik a testbeszédben, a kommunikációban és abban is, ahogyan a döntéseket képviseli. Ez utóbbi különösen fontos, mert egy államfő gyakorlatilag soha nem egyedül dönt – még az autoriter rendszerek vezetői sem –, mégis a nyilvánosság előtt saját politikai irányként kell megjelenítenie ezeket a döntéseket” – mondta a Maszolnak Pászkán.  

Személyes-politikai tanulási folyamat

Mint fogalmazott, ez elmúlt egy év kevés volt annak tisztázására, hogy mi Nicuşor Dan tényleges elnöki víziója. „Mi az a Románia-kép, amelyet képviselni akar? Milyen irányt tart kívánatosnak? Az Európa-barát, illetve újabban a Nyugat-barát címkék inkább politikai rövidítések, mint valódi programok. Ezekkel választást lehet nyerni, országot tervezni már nehezebb. Ettől még később kirajzolódhat egy markánsabb elnöki profil, de jelenleg inkább keresési szakaszról beszélhetünk” – hangsúlyozta a elemző. 

Beszélhetünk-e kiemelkedő sikerről vagy kudarcról az egyéves tevékenységével kapcsolatban? – kérdeztük. Pászkán Zsolt azt mondta: leginkább személyes-politikai tanulási folyamatot látunk. „Nagyon gyorsan szembesülnie kellett azzal, hogy az elnöki hatáskörök jóval szűkebbek annál, mint amit a kampány retorikája sugallt. Az áfaemelés jó példa volt erre: egy közvetlenül választott államfőtől sokan végrehajtó hatalmat várnak, miközben az alkotmány egészen más szerepet oszt rá. Valójában a román elnöki intézmény egyik sajátossága ez az ellentmondás: rendkívül erős legitimáció társul viszonylag korlátozott eszköztárhoz. Most ráadásul olyan államfőről beszélünk, aki mögött nincs egy domináns parlamenti erő. Ezért egyelőre nem látok olyan sikert vagy kudarcot, amelyet kizárólag Nicuşor Dan személyéhez lehetne kötni. Az első ilyen jellegű valódi vizsga valószínűleg a jelenlegi politikai válság kezelése lesz” – fogalmazott a politikai elemző.

A elnök korábbi feltétlen támogatóinak azon bírálatával kapcsolatban, miszerint a PSD érdekei szerint kezeli a politikai válságot, Pászkán Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy itt elsősorban az USR radikálisabb körei és a hozzájuk közel álló, nagyon gyakran tálibmentalitású véleményformálók kritikáiról beszélünk. „A választási kudarc utáni politikai túlnyerésük, illetve az ebből fakadó feszültségek szerintem maguk is hozzájárultak a mostani helyzet kialakulásához, mégis hajlamosak úgy viselkedni, mintha teljesen kívül állnának rajta” – mondta Pászkán Zsolt.

Hozzátette: a PSD természetesen nem ártatlan szereplő, saját túlélési logikája és hatalmi érdekei mozgatják. „Ettől függetlenül nem látom annak jelét, hogy Nicuşor Dan tudatosan a PSD érdekei szerint irányította volna a folyamatot. Inkább az látszik, hogy az elnöknek ebben a válságban korlátozott mozgástere volt. A vita másik része már alkotmányos: az informális egyeztetések kérdése valóban felvetheti, hogy mennyire maradt meg a közvetítői szerep határain belül” – hangsúlyozta a szakértő.

Kapcsolódó

Nicușor Dan: gyengítené a civil társadalmat az adományozók nevének kötelező közzététele

A civil szervezetek támogatását korlátozná, és ezen keresztül az egész civil társadalmat gyengítené, ha kötelezővé tennék az adományozóik nevének közzétételét.

törvénytervezet adományok civil szervezet Nicușor Dan

Azt is felvetettük az elemőznek, hogy Dan egy-két nyilatkozatával (az EU bírálata, Ukrajna kérdésének kitárgyalására való utalás, a Nyugat-barát jelző emlegetése az eddigi Európa-barát helyett) szintén kritikát váltott ki. Bírálói szerint a Trump féle adminisztráció, s így a konzervatívok felé nyitott üzeneteivel. Mennyi igazság van ebben? - kérdeztük. Az elemző elmondta: problémásnak tartja az „Európa-barát” és „Nyugat-barát” címkék túlhasználatát. „Mit nevezünk Európának? Melyik Nyugatról beszélünk? A politikai és szellemi tér annyira sokszínű, hogy ezek a kategóriák gyakran többet takarnak el, mint amennyit megmutatnak” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.

Szerinte ettől függetlenül, valóban látszik egy óvatos korrekciós kísérlet. „Úgy tűnik, Nicuşor Dan igyekszik enyhíteni azt az egyoldalúságot, amely az utóbbi időszak román külpolitikájában megjelent. Egyelőre még nem mer kilépni az euroatlanti terráriumból, de – valószínűleg bizonyos elnöki tanácsadói hatására – megpróbálta Washington felé is jelezni jelenlétét. Vannak is visszajelzések, bár ez sem könnyű, ha Ilie Bolojan kormányfő éppen most döngöli földbe a Doiceşti-be tervezett, amerikai érdekeltségű SMR-reaktorok tervét. Nem radikális irányváltást látok, és főleg nem ideológiai fordulatot, hanem óvatos kiegyensúlyozást. Ez inkább finomhangolásnak tűnik, mint új pályára állásnak” – mondta a politikai elemző.

Kérdésünkre, hogy erdélyi magyar szemszögből hogyan értékelhető Nicuşor Dan elnöksége, Pászkán röviden válaszolt. “Az elmúlt évben nem nagyon láttunk olyan elnöki lépést, amelyet kifejezetten az erdélyi magyar közösség szempontjából pozitív vagy negatív mérlegre lehetne tenni. De van egy másik oldala is a dolognak: legalább nem jelent meg olyan kezdeményezés sem, amely közvetlenül rontotta volna a közösség helyzetét. Ez ugyan nem teljesítmény, de a román politikai térben néha már önmagában sem jelentéktelen” - fogalmazott Pászkán Zsolt.