Nincs elég tanár és erőforrás ahhoz, hogy biztosítsák a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek integrálását a hagyományos oktatásba – jelentette ki Daniel David oktatási miniszter a heti jelentés bemutatásakor.

A miniszter egy másik „komoly problémát” is azonosított, mint mondta, ezeknek a gyerekeknek „a törvényben meghatározott különböző szintekre történő besorolása nem történik meg kellő szigorúsággal”.

Az SNI-s gyerekek iskolai irányultságának meghatározása a közoktatási törvényben szereplő négy támogatási szint alapján csak papíron létezik. Meglepő módon az oktatási miniszter azt állítja, hogy történnek besorolások támogatási szintek szerint, miközben ezek a törvény előírásai szerint egyáltalán nem valósulnak meg megfelelően, állapítja meg az Edupedu.

Az SNI-s tanulók értékelése egy 2016-os közös rendelet szerint történik, amely tartalmazza a gyermekek fogyatékossági fokozat szerinti besorolásának és iskolai-pályaorientációjának módszertanát.
A valóságban azonban a törvény által előírt oktatási reform az SNI-s tanulók esetében nem valósult meg. 2023-tól kezdődően az oktatási törvény szinte minden rendelkezését elhalasztották, és a végrehajtáshoz szükséges jogszabályok sem születtek meg.

„Az SNI-s gyerekek, ADHD-val, autizmus spektrumzavarokkal komoly esetek. Külön fejezetet fogok szentelni ennek a kérdésének. Véleményem szerint jelenleg két súlyos probléma van, de továbbra is keresünk más okokat is. Elsőként: gyakran a törvényben meghatározott különféle szintekbe történő tesztelésük és besorolásuk nem történik meg elég szigorúan.
Másodszor: jó formák, keretek vannak, de nincsenek meg az erőforrások – nincs elég tanárunk, nincs elegendő forrásunk ahhoz, hogy biztosítsuk az SNI-s gyerekek integrációját a hagyományos oktatásba. Tehát ezen a téren sok a tennivaló – eljárásrend, finanszírozás és a szükséges humán erőforrás biztosítása terén is” – fogalmazott Daniel David.

Mint ismert, 2023 márciusában az akkori oktatási miniszter, Ligia Deca sajtótájékoztatón jelentette be a közoktatási törvény legfontosabb, az SNI-s tanulókat érintő intézkedéseit.

A törvény az SNI-s diákok esetében átfogó reformot irányoz elő, amelynek célja a szegregáció felszámolása:

• 4 támogatási szint kialakítása,

• a tanterv adaptálása ezekhez a szintekhez,

• kiegészítő szolgáltatások biztosítása,

• az SNI-s gyermekek esetén az egy főre eső standard költség 75%-os növelése (bölcsődés, óvodás, iskolás szinten),

• „oktatási utalványok” és szociális támogatási szolgáltatások,

• minden oktatási intézményben legalább egy erőforrás-szoba kialakítása pedagógiai és pszichológiai támogatás céljából.

A diákok 4 támogatási szintbe történő besorolásához szükséges módszertan nem készült el.
Az egy főre eső standard költséget még nem növelték meg 75%-kal, ahogy a törvény előírja – ez nem hajtható végre a módszertan hiányában.
2025-ben az általános iskolai, gimnáziumi és líceumi SNI-s tanulók után járó standard költség csak 70%-kal került kiegészítésre.
Az oktatási utalványok a terápiákhoz és támogatási szolgáltatásokhoz, valamint az erőforrás-szobák létrehozása elhalasztásra kerültek a 2026–2027-es tanévre, a 2024. december 30-án elfogadott úgynevezett salátarendelet  alapján.