Alapos diagnózist készít az oktatási rendszerről a tanügyminiszter
Daniel David oktatási miniszter megkezdte az oktatási rendszer „nagyon alapos” diagnosztizálását, hogy felmérje, „mi működik jól és mi rosszul” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában.
A miniszter beszélt az iskolák felszereltségéről, az iskolai lemorzsolódás elleni intézkedésekről, a tanárok teljesítményének értékelési mutatóiról, az oktatásra szánt idei költségvetésről, valamint az országos vizsgákról is.
Úgy fogalmazott „racionális és realista” embernek tartja magát, ezért két szakaszra osztotta a tevékenységét. Az első szakaszban a jelenlegi bonyolult gazdasági-pénzügyi és politikai helyzetre kell megoldásokat találni, arra összpontosítva, hogy biztosítsák a rendszer napi szintű, zökkenőmentes működését. A második szakasz akkor kezdődik, amikor a helyzet intézményi és politikai szempontból rendeződik, és remélhetőleg jobban alakulnak majd a gazdasági és pénzügyi körülmények, tette hozzá a miniszter. Kifejtette, az általa vezetett tárca három nagyon fontos területet fed le: a közoktatást, a felsőoktatást és a kutatást, amelyekben ténylegesen emberek milliói – gyerekek, diákok, tanárok, adminisztratív személyzet stb. – vesznek részt. Az első szakaszban arra fókuszál, hogy a rendelkezésre álló törvények alapján hatékonyabbá tegyék a rendszerek szerkezetét, ami végső soron a működésükön is javít.
Ezért nagyon fontos, hogy a mindennapi tevékenységek megfelelően működjenek. Az első szakaszban az is prioritás számomra, hogy a rendelkezésünkre álló törvények alapján hatékonyabbá tegyük e rendszerek szerkezetét, mivel ha ezeket a rendszereket hatékonyabbá tesszük, az végső soron a napi működésükön is javít.
„A közoktatás területén kulcsfontosságú kérdésekre összpontosítunk. Az első, amelyet a miniszterelnök is kifejezetten kért, az, hogy dolgozzunk ki teljesítménymutatókat, amelyek összekapcsolódnak a bérekkel, de én úgy fogalmaznék, hogy a közoktatásban dolgozók jövedelmével. Szerintem, mint minden közszférában, az alapbérnek tisztességesnek kell lennie, és az alapbéren felül teljesítménymutatók, bónuszok, díjak alapján beszélhetünk a jövedelmek növeléséről. Emellett a közoktatás területén országos és nyilvános vitára bocsátjuk a középiskolai kerettanterveket, amelyeket már régóta nem frissítettek. Ezek néhány kulcsfontosságú elemek, amelyekre az oktatás és kutatás területén összpontosítok” – fogalmazott Daniel David.Arról is beszélt, folyamatosan tartja a kapcsolatot a szakszervezetekkel, az oktatási rendszer szereplőivel, próbálja elmagyarázni, hogy az ország bonyolult helyzetben van, különösen a tavalyi nagy költségvetési hiány miatt. Abban bízik, a gazdasági-pénzügyi feltételek javulásával sikerül majd felszámolni a jelenleg fennálló akadályokat, és feloldják a bérek befagyasztását. „Természetesen az emberek elégedetlenek, különösen az oktatás területén, hiszen számos ígéret és vállalás hangzott el, hogy leállítsák a sztrájkot” – tette hozzá.
A tanügyminiszter ugyanakkor rámutatott, az új középiskolai tanterveken dolgoznak. A tanárok képzési módszereit is úgy fogják átalakítani, hogy biztosak legyenek benne: vonzó módszereket használnak, amelyek bevonják a diákokat a tanulás folyamatába. Az iskolai tankönyveket is újragondolják. Meglátása szerint, egy tankönyv akkor jó, ha a diák a második leckénél már előre elolvassa a következő négy leckét, mert kíváncsi rá, és tetszik neki. Ezzel egyidejűleg folytatják az iskolák felszerelésének korszerűsítését, hogy megváltoztassák az oktatási környezetet. A „Meleg ebéd” programot legalább a tavalyi szinten folytatják, majd amint erre lehetőség lesz, bővítik.
CSAK SAJÁT