Hosszas betegség után, életének 79. évében elhunyt Dancs Árpád pedagógus, zenész, zeneszerző, színházi és filmkritikus, közösségépítő, Sepsiszentgyörgy Pro Urbe díjas díszpolgára, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Életmű-díjasa.

Dancs Árpád 1968-ban került a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumba zene szakos tanárként és kihelyezése után Péter Albert tanárral újra létrehozták a tánc-, ének- és zenekarból álló Népi Együttest. Tették ezt azzal a céllal, hogy az akkori diákok megismerjék a magyar népi kultúrát, a klasszikus alkotásokat, hiszen a madrigálkórus olasz, német, latin műveket is énekelt.

Dancs Árpád sok generációt „fertőzött meg” a magyar népi kultúra szeretetével, a klasszikus zenével, ám ezen túlmenően talán a legnagyobb érdeme a közösségépítés volt. Árpi bácsi maradandó pedagógusi munkájának bizonyítéka a ma is létező Mikós Véndiákok Népi Együttese, amely a valamikori együttes tagjaiból áll, és jelenleg is színpadra lépnek énekelnek-táncolnak ünnepekkor.

Dancs Árpád az 1970-es évektől ’82-ig lemezlovasként szervezte a sepsiszentgyörgyi diszkóklubot, ahol nemzedékek zenei ízlését és kultúráját alakította. A 80-as évek diákgenerációja szívesen emlékszik vissza Dancs „tátá” audícióira, amely nem egyszerű zenehallgatás volt, hanem egy magyarázattal fűszerezett „rejtett” tanóra, ahol megtanulták, hogy mi a rock és a pop közötti különbség, hogy mi a blues és mi a zenei ballada. Igazi hiánypótló szórakozás…

A Székely Mikó Kollégium ma is használatos himnusza is Dancs Árpádhoz köthető, hiszen a nagynevű sepsiszentgyörgyi iskola 110 éves évfordulójára Ő hangszerelte Czegő Zoltán – Igazat vallani című versét. A tanár úr messzemenő érdeme, hogy a tanórákon kívül sokrétű és hasznos tanulási, fejlődési, szórakozási lehetőséget biztosított diákgenerációknak, és tette ezt abban az időszakban, amikor nem nézték jó szemmel a hasonló tevékenységeket, néha kockáztatva maga és családja biztonságát is.

Dancs Árpád az erdélyi magyar könnyűzene meghatározó alakja volt már a 60-as évtől, amikor a bukaresti tévé magyar adásának munkatársaként olyan neves énekesek dalait szerezte, mint Bányász István, Nagy Réka, Bokor Ildikó, Angela Similea, Ricky Dandel, Tamás Gábor, Marina Voica. Zeneszerzőként 60 könnyűzenei, 120 népzenei feldolgozás, 12 táncjáték, 45 kórusmű alkotója, hangszerelője. Ő szerezte az első sepsiszentgyörgyi musicalt, a Világraszóló lakodalmat (1974), és az első sepsiszentgyörgyi beatzenekar, a Sonor alapító tagja volt.

Dancs Árpád kiadóként több mint 350 hanglemezt gondozott, amelyek a magyar népi-, könnyű- és rockzene nagyjainak zenéjét tették elérhetővé. A 90-es évektől számos magyarországi könnyűzene-énekes turnéját szervezte Erdélyben és sok erdélyi együttes, előadó menedzselésével foglalkozott. Tehetségek felkarolásával is foglalkozott, gyermekei is az ő hatására választották a zenei pályát, így lánya, Dancs Annamari Erdély legnépszerűbb könnyűzene-énekese volt, jelenleg a budapesti Operettszínház művésze. Fia, Dancs Zsolt rockegyüttesekben dobolt, és jelenleg Erdély számos kulturális rendezvényének szervezője.

Kapcsolódó

Az én színházam: Dancs Árpád a sepsiszentgyörgyi színház első harminc évét dokumentálta

Dancs Árpád nyugalmazott zene szakos pedagógus, meghatározó személyiség Sepsiszentgyörgy életében, zenei audiciói ezrek zenéhez való viszonyát határozták meg, de zeneszerzőként, lemezkiadóként, zenei menedzserként, közösségszervezőként is maradandót alkotott.

Sepsiszentgyörgy színház Dancs Árpád

Dancs Árpád halála előtti utolsó pillanatig is aktívan tevékenykedett, kulturális visszatekintői, filmtörténeti, mozitörténeti írásai jelentek meg, az erdélyi könnyűzene történetét, alakulását és fejlődését bemutató értékes dokumentációs anyagot gyűjtött.