Románia jelenlegi diplomatái nem tudják, vagy nem akarják előnyökhöz juttatni Romániát az Ukrajnának nyújtott támogatásokért cserébe, a bukaresti kormányzati politikusok diskurzusa, az orosz-ukrán háború kimenetelétől függetlenül, gyorsan igazodik a brüsszeli és az európai nagyhatalmak vezetőinek narratívájához – vélik katonai és politikai elemzők.   

Alexandru Grumaz tábornok katonai szempontból elemezte az orosz–ukrán konfliktust, illetve Románia érintettségét. Szerinte Romániának tanulnia kell az ukrajnai háborúból. Mint mondta, a háborút már nem csupán harci technikával – például tankokkal vagy páncélozott szállítójárművekkel – zajlik, hanem drónokkal is vívják. 

„Egy védelmi vonal kialakítására van szükség arra az esetre, ha meg kell határozni azokat az irányokat, ahonnan az ellenség támadhat. Ezek az irányok Románia számára világosak. Az egyik a déli irány, amely a Krímből indul, áthalad Konstancán, és Belgrádig tart. Ez az egyik útvonal, amelyen a második világháborúban is megtámadtak minket az oroszok. Csakhogy akkor sikerült ellenállnunk. A román hadseregnek voltak tengeralattjárói, a németek pedig rendkívül erős partvédelmet építettek ki, így könnyebb volt megvédenünk magunkat. Most azonban sokkal nehezebb. Nincs többé partvédelmünk, és nincsenek hajóink sem” - mondta a Ziare.com portálnak a katonai szakértő.  

Grumaz szerint Románia az ukrajnai háború tanulságaival marad, valamint azzal a ténnyel, hogy segített egy szomszédjának, amellyel közel hatszáz kilométeres közös határa van. „Az ukrán gabonaexport kijárata a konstancai kikötő volt. Amikor az oroszok aláaknázták a Fekete-tengert, minden gabona vasúton keresztül jutott el Konstancára, onnan pedig tovább. Nyilvánvaló, hogy Románia támogatása rendkívül fontos volt – talán olykor még nagyobb is, mint Lengyelországé” – nyilatkozta tábornok. 

Kapcsolódó

Oana Ţoiu „a szolidaritás üzenetét” vitte Ukrajnának

Nem maradunk közömbösek a szenvedéssel és a barbarizmussal szemben – írta bejegyzésében a külügyminiszter.

Kijev Ukrajna Oana Țoiu román-ukrán kapcsolatok

Alexandru Grumaz úgy látja, a jelenlegi diplomaták nem tudják, vagy nem akarják elérni, hogy Románia előnyökhöz jusson azokért a támogatásokért cserébe, amelyeket más államoknak – jelen esetben Ukrajnának – nyújt. „Jót tettünk a szomszédainknak, de mi magunk semmilyen hasznot nem élvezünk ebből a támogatásból” – jelentette ki a szakértő. 

Radu Enache politikai elemző szerint Románia - amennyiben békekötés történne Ukrajna és esetleg Moldova semlegességével -, sokkal közelebb kerülne a NATO-hoz, mint Oroszországhoz. „Oroszország regionális nagyhatalom marad, ez biztos. Ez a geopolitikai háború folytatódni fog, de a mostani erőszakos epizód után valószínűleg egy viszonylagos béke és enyhülés időszaka következik. Tehát összességében: Románia annyira kötődik az Európai Unióhoz, hogy sem diplomáciailag, sem politikailag, sem geopolitikailag nem fog mást tenni, mint amit Brüsszelben döntenek el” – fejtette ki a szakértő. 

A román vezetők diskurzusa gyorsan igazodik

Enache biztos abban, hogy a konfliktus kimenetelétől függetlenül a bukaresti vezetők diskurzusa gyorsan igazodni fog a brüsszeli és az európai nagyhatalmak vezetőinek narratívájához. „Ha az EU úgy dönt, hogy holnap béke kell, a mi vezetőink is ugyanezt fogják mondani. Ha – abszurd módon – az EU vezetői úgy döntenek, hogy Putyin tárgyalópartner, akkor a román vezetők is ugyanezt fogják mondani. Nekünk már nincs önálló, élő, kreatív külpolitikánk a Năstase-kormány óta” – fogalmazott az elemző. 

Bár Románia évek óta hallgat róla, nagy mennyiségű fegyverzetet küld Ukrajnába. Nemrég az ENSZ Comtrade nemzetközi kereskedelmi adatbázisából derült ki, milyen értékben exportált a háborúban álló szomszédos országnak harci eszközöket Bukarest. A Romániából Ukrajnába irányuló fegyver-, lőszer- és katonai felszerelés-export tavaly összesen 715,9 millió dollárt tett ki. 

A román külügyminisztérium alá rendelt Stratégiai Exportellenőrzési Osztály (Ancex) egyelőre nem hozta nyilvánosságra a 2024-re vonatkozó fegyverexport-adatokat. Az ENSZ kereskedelmi adatbázisa értelmében Románia bombákat, gránátokat, torpedókat, aknákat, rakétákat és hadászati lőszerek exportált 699,4 millió dollár értékben. Ezen kívül katonai fegyverek (15,48 millió USD), revolverek, pisztolyok vagy csőtorkolaton keresztül tölthető lőfegyverek alkatrészei (1,01 millió dollár), s egyéb fegyvertípusok, így íjak, sűrített levegős vagy gázos fegyverek (5,5 ezer USD) érkeztek Romániából Ukrajnába.  

Oana Ţoiu külügyminiszter úgy látja, nem gyengített Románia légvédelmén az, hogy tavaly Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét. A tárcavezető egy két héttel ezelőtti interjúban azokra a kijelentésekre is reagált, amelyek szerint Románia a saját védelmét veszélyeztette, amikor Patriot légvédelmi rendszerét átadta a szomszédos országnak. Ţoiu hangsúlyozta, a Patriot eladományozása után az országnak „jobb légvédelmi rendszere lett”.