Egy község olvadna bele egy városba, ami a polgármesterek szerint kölcsönös előnyökkel járna.

Egyesülne Aranyosgyéres és a szomszédos Aranyoslóna, jelentette be a Kolozs megyei város polgármestere. „Giurgiu Aurel aranyoslónai polgármesterrel együtt dolgozunk a két település fúzióján, ami, szerintem, mindkettő számára előnyös lesz. Nem tudjuk, hogy sikerülni fog-e. Egy hosszú folyamatról van szó, amiben szerepe van az aranyoslónai és az aranyosgyéresi polgárok akaratának” – nyilatkozta Dorin Lojigan.

Elmondása szerint Aranyosgyéresen egy sor cég szeretne megtelepedni, de nemigen van ipari célra alkalmas beépíthető terület, Aranyoslóna azonban bővében van a földnek. A község számára nagy előnyt jelentene, ha a város részeként kiterjesztenék rá a helyi tömegközlekedést, ugyanakkor a gyéresi kórház szolgáltatásai könnyebben elérhetőkké válnának a lakosság számára.

A polgármestert nem tántorítja el, hogy az országban volt egy sikertelen precedens két település egyesülésére.

„Volt egy ilyen kísérlet Nagyvárad és Szentmárton egyesülésére. Az, sajnos, nem sikerült” – idézi az apuseni.info Dorin Lojigant. Szentmártonnak Nagyváradba történő beolvadásáról 2015-ben kétszer szerveztek népszavazást, mindkettő érvénytelenül zárult az alacsony nagyváradi részvétel miatt.  

Ahhoz, hogy két település, illetve közigazgatási egység egyesüljön, mindkettőben népszavazást kell kiírni. Az egybeolvadás akkor történhet meg, ha a részvételi arány mindkét népszavazáson eléri a 30 százalékot, s a voksolók több mint 50 százaléka támogatja a kezdeményezést. A népszavazás kiírására vonatkozó döntést a két önkormányzati testületnek kell meghoznia.   

Aranyoslóna község három faluból áll, a névadó településen kívül Aranyosgerend és Sósszentmárton tartozik hozzá. A legutóbbi népszámláláskor 4642 fő élt a községben, a lakosság kb. 10 százaléka volt magyar, többségük Aranyosgerenden él.

A Tordával szinte összenőtt Aranyosgyéresnek 20 ezernél valamivel több lakosa van, amivel az ország 77. legnagyobb városa. A 2022-es népszámláláskor a lakosok 4,72 százaléka vallotta magát magyarnak.