Románia – több európai államhoz hasonlóan – továbbra is elemzi Donald Trump amerikai elnök meghívását a Béketanácshoz való csatlakozásra. Oana Țoiu külügyminiszter kedden közölte: a döntés meghozatala előtt jogi, politikai és geostratégiai szempontokat egyaránt mérlegelnek, valamint egyeztetéseket folytatnak az Egyesült Államokkal és európai partnereikkel.

A román diplomácia vezetője egy, az Európai Unió ciprusi elnökségének indulását bemutató eseményen hangsúlyozta: Bukarest és az Európai Unió továbbra is elkötelezett a multilaterális nemzetközi rend és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) működőképessége mellett, különösen annak fényében, hogy fegyveres konfliktus zajlik Románia határainak közelében, miközben világszerte is számos válság tapasztalható, számol be a Hotnews.

Țoiu szerint az elemzési folyamat egyik kulcskérdése annak tisztázása, hogy a Béketanács milyen jövőbeni szerepet kíván betölteni, és mennyiben egészítené ki – vagy éppen átfedné – az ENSZ tevékenységét.

Bukarest a Béketanács szándékait és működését szeretné tisztázni

A külügyminiszter rámutatott: az egyik egyértelműen körvonalazott terület a Gázai övezet helyzete. „Ebben az esetben világos a jogi keret, hiszen az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata felhatalmazást adott Donald Trump elnöknek a testület létrehozására. Ez elengedhetetlen lehet a stabilizációs folyamatok és a későbbi újjáépítés szempontjából” – fogalmazott.

Ugyanakkor hangsúlyozta: Románia számára alapvető fontosságú annak tisztázása, hogy a Béketanács milyen irányítási, finanszírozási és működési struktúrával rendelkezne, illetve miként kerülhető el a párhuzamosság az ENSZ-szel. „Világosan kell látni, nem gyengülnek-e az ENSZ mandátumai azáltal, hogy átfedések alakulnak ki a feladatok vagy a finanszírozási források terén” – tette hozzá.

A román külügyminiszter közölte: Bukarest közvetlen egyeztetéseket folytat Washingtonnal annak érdekében, hogy tisztázza a Béketanács hosszú távú küldetését.

Az egymilliárd dolláros hozzájárulás is mérlegelés tárgya

Oana Țoiu kitért arra is, hogy Romániának mintegy egymilliárd dollárt kellene befizetnie, amennyiben állandó tagságra törekedne a Béketanácsban. Mint mondta, ez az összeg a permanens tagságot igénylő országok hozzájárulása lenne, ugyanakkor nem azonnali befizetésről van szó.

„Romániának közép- és hosszú távon képesnek kell lennie vállalt kötelezettségei teljesítésére. Megbízható, kiszámítható partnerként kell fellépnünk, ezért a jövőbeni finanszírozási mechanizmusokat nemcsak az ENSZ, hanem más nemzetközi intézmények esetében is alaposan át kell tekintenünk” – fogalmazott.

Kapcsolódó

Megalapították a Béketanácsot: Orbán Viktor is jelen volt az aláíráson, Nicușor Dan kivár (VIDEÓ)

Az egymilliárd dolláros belépési díjat – amely a lerombolt Gáza újraépítését szolgálná – nem kell megfizetni azoknak, akik nem kívánnak három éven túl is tagok maradni. 

Orbán Viktor Donald Trump Világgazdasági Fórum Davos

Mint megírtuk, Donald Trump múlt csütörtökön, a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be a Béketanács létrehozását. A kezdeményezés eredeti célja a gázai háború lezárásának elősegítése volt, ám rövid időn belül jóval szélesebb, globális konfliktuskezelő szerepet kapott – több európai ország szerint akár az ENSZ riválisává is válhat.

Egy, a Reuters által idézett amerikai tisztségviselő szerint eddig 25 ország csatlakozott az Egyesült Államokhoz a Béketanácsban, köztük Magyarország, Izrael, Törökország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Ugyanakkor több állam – köztük Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Ukrajna – jelezte, hogy elutasítja vagy várhatóan elutasítja a meghívást.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának másik négy állandó tagja – Franciaország, az Egyesült Királyság, Kína és Oroszország – egyelőre nem kötelezte el magát a kezdeményezés mellett.

A Financial Times szerint a Béketanács eredetileg Donald Trump veje, Jared Kushner ötlete volt, amelyet a gázai konfliktus rendezésére szántak, ám rövid idő alatt globális konfliktuskezelő fórummá nőtte ki magát. A csatlakozó országok vezetői egy végrehajtó tanácsban kapnának helyet, amelynek tagjai között Kushner mellett Tony Blair volt brit miniszterelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is szerepel.