Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Vîlceanu volt parlamenti képviselő ellen hivatalos személy elleni erőszak, hivatali túlkapás és garázdaság gyanúja miatt, miután tavaly májusban a politikus bántalmazta a parlamentben Florin Roman liberális párti képviselőt.

Dan Vîlceanu a PNL színeiben szerzett mandátumot, de az incidens idején már független képviselőként tevékenykedett, emlékeztet az Agerpres hírügynökség.

Mint megírtuk, a Dan Vîlceanu és Florin Roman közötti, dulakodásba torkolló összetűzés a képviselőház üléstermében és a parlamenti folyosón történt tavaly májusban. Florin Roman akkor azt nyilatkozta, hogy fizikai erőszak érte. Beszámolója szerint a konfliktus onnan robbant ki, hogy jelezte Dan Vîlceanunak: szabályzatot sért, amikor függetlenként a PNL-frakciónak fenntartott helyek egyikét foglalja el az ülésteremben. Megjegyzését szóváltás követte, majd Vîlceanu fizikailag is bántalmazta őt az ülésterem kijáratánál. Később a folyosón – Florin Roman szerint – Vîlceanu a térdével orrba rúgta.

A bántalmazást rögzítették a parlamentben felszerelt térfigyelő kamerák, így a felvételek megjelentek a médiában.

Kapcsolódó

Parlamenti verekedés: tagadja a harapás-ütést, csak a „lökdösődést” ismeri el a politikus

Nem harapta vagy ütötte meg a liberális Florin Romant, csak „lökdösődött” a képviselőtársával, ami „nem tölti el büszkeséggel”, jelentette ki kedden Dan Vîlceanu.

botrány a parlamentben parlamenti verekedés szankció Dan Vîlceanu

A legfőbb ügyészség vádirata szerint 2024. május 21-én 11:15-kor Dan Vîlceanu, hivatala gyakorlása közben, a parlament épületében sértegette és bántalmazta egyik képviselőtársát.

Utóbbi politikus a konfliktus során 4-5 napos orvosi ellátást igénylő sérüléseket, kemény tárgy okozta ütésnyomokat és horzsolásokat szenvedett – idézi a nyomozati anyagot az Agerpres.

Emellett a vádlott szidalmazta a sértettet, megzavarva a közrendet és a köznyugalmat.

Az ügyészek a vádiratban emlékeztetnek: Dan Vîlceanu parlamenti mentelmi joga csak a politikai állásfoglalásaira terjed ki. A képviselők és szenátorok bíróság elé állíthatók olyan bűncselekményekért, amelyek nem állnak kapcsolatban a mandátumuk ideje alatt kinyilvánított politikai meggyőződésükkel vagy a jogalkotás folyamatával.

Az ügyet a legfelsőbb bíróság tárgyalja.