Fennállása óta a leginkább kihívásokkal teli év áll Hargita Megye Tanácsa mögött, fogalmazott a Maszolnak adott évzáró, értékelő interjújában Bíró Barna Botond, a megyei tanács elnöke. A beszélgetés során szóba kerültek az elkezdett nagyberuházások, a belpolitikai bizonytalanságok és a parajdi bányakatasztrófa is.

Több szempontból is Hargita megye egyik legviszontagságosabb éveként értékelte a 2025-ös esztendőt Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Maszol megkeresésére.

A politikus beszélgetésünk indításaként gyors számvetést végzett az említett kihívásokról. Mint elmondta: számos európai uniós és országos programból elnyert beruházás megindítása kellett megtörténjen idén. „A beruházásokat tekintve júniusban felborult minden, amit terveztünk, mert leállították az országos beruházásokat. Csak párat engedtek tovább, és erre még rátevődött az is, hogy egy olyan kormányzásban vállalt szerepet az RMDSZ, ami nem arról szól, hogy mennyi új projektet hozzunk, hanem arról szól, hogy hogyan lehet stabilizálni az ország gazdasági helyzetét, hogyan lehet megelőzni azt, hogy ne kerüljön csődközeli állapotba az országt, hogyan tudjuk valahogy kikerülni a küszöbön álló gazdasági válságot, és hogyan lehet rendbetenni az országot az a fiskális alkoholizmus után, amit a 2023-24-es szociáldemokrata-liberális kormányzatot jellemezte” – fogalmazott Bíró Barna Botond.

A politikus szerint a lakosság hangulatára nagy hatással volt az érvénytelenített államelnök-választás. A megyei tanács elnöke szerint az, hogy a választópolgárok nem kaptak pontos magyarázatot a történtekre, fokozta az emberek dühét, indulatait.

Székházfelújítás – külön kihívás

A megyei tanácsot mindezen túl külön kihívás elé állította, hogy székházának energetikai felújítása miatt ideiglenes helyszínre kellett költöztetni a teljes apparátust. És „hogyha mindez nem lett volna elég”, akkor az év első felében történt a parajdi bányakatasztrófa is, ami megrendítette a teljes megye lakosságát.

„Hozzá kell tenni azt is, hogy egy alelnökkel dolgoztam szinte egész évben (a korrupcióval vádolt Barti Tihamért felfüggesztették alelnöki tisztségéből, szerk. megj.) és megyemenedzserünk nincs” – folytatta a nehézségek felsorolását Bíró Barna Botond. Hozzátette, a megyei önkormányzat áprilisban egy átszervezés útján amiből 13 százalékkkal csökkentette apparátusát.

„Ha ezt mind együtt egy helyre tesszük, akkor azt mondom, hogy a megyei tanács léte óta ez volt a leginkább kihívásokkal teli év. Mindezt, úgy gondolom, hogy egész tűrhetően kezeltük. Elindítottuk a megyeháza, régi fogászati poliklinika, illetve a hatos villa felújítását. Sajnos a többi projektet nem tudtuk elindítani, ami a helyreállítási alapból indult. Befejeztük a Székelykeresztúrt Székelydvarhellyel összekötő útszakaszt, valamint letettünk egy pályázatot hasonló értékben a regionális operatív programhoz, a Csíkdánfalvától Balánbányáig tartó felcsíki útszakasznak a teljes felújítására olyan módon, hogy ott is készüljön kerékpárút. Megépítettük a szentkirályi hidat, és mindenhol azért tudtunk egy kicsit haladni” – összegzett a tanács elnöke.

Jövőre visszaköltöznének

Megosztotta azt is, hogy 2026. végére szeretnének visszaköltözni a megyei tanács felújított székházába. Jövő augusztusig kell elszámolniuk és megvalósítani a pályázatot. „Mivel óriási munkálat, megmondom őszintén, hogy ez az egyedüli olyan beruházás, amit kicsit fájó szívvel indítottam ilyen nehéz helyzetben, mert nagyon sok pénzt felemészt. Ugyanakkor nem direkt módon segíti a Hargita megyei embereket, de nem volt lehetőségünk felbontani már a szerződést. Mégiscsak húsz intézménynek és 500 alkalmazottnak ad otthont az épület a prefektúrától kezdve a mezőgazdasági igazgatóságon át a tanfelügyelőségig. És végeredményben csökkenteni fogja azokat a számlákat, amelyeket az energiára fogunk fizetni” – fogalmazott a megyei tanács épületének felújítása kapcsán interjúalanyunk.

A politikus kitért az egészségügyi rendszert érintő fejlesztésekre is. „Átadtuk a Poliklinikát, jövő tavaszra készen lesz az új sürgősségi részleg, megnyertünk egy pályázatot palliációs szolgáltatás kialakítására Szentegyházán. A korai fejlesztőközpont csíkszámártoni épületét fel fogjuk újítani, most tervezünk Balánbányával együttműködést orvosi szolgáltatásokra. A fertőző részleggel lassan haladunk, szeretnénk, hogyha jövőben azt is el tudnánk indítani pályázati segítséggel. Mindezen túl készülünk arra, hogy a megyei sürgőség kórházat magasabb kategóriába tudjuk besorolni, ami az emberek számára még nagyobb biztonságot tud adni” – hangsúlyozta Bíró Barna Botond.

Identitást erősítő programokat támogatnak

A tanács elnöke megemlítette a kulturális tevékenységek támogatását is. „Arra helyeztük a hangsúlyt, hogy az egyházi támogatások mellett azokat az identitást erősítő közösségi élményeket támogassuk, mint amilyen volt az István a király, vagy akár az Erdélyi Táncház Találkozó. Ezek kaptak nagyobb támogatást, és jövő évben is azt tervezzük, hogy nem feltétlenül modern koncerteket, hanem az identitást őrző kulturális tevékenységeket fogunk támogatni” – jegyezte meg a politikus.

Az oktatásról szólva Bíró Barna Botond elmondta: sikerült megvásárolniuk 54 iskolabuszt, amelyeket átadtak a helyi önkormányzatnak. A járművek nagy része már műszakba is állt. A megyei tanács elnöke kiemelte: megkötötték azokat a szerződéseket, amivel már elkezdték 83 jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézmény mintegy ezer osztálytermének felszerelését IT-eszközökkel, különböző didaktikai eszközökkel, bútorzattal. Mindez 13-14 ezer diáknak fog pozitív változást hozni az oktatásban, segítséget nyújtani a fejlődésben. Bíró Barna Botond sikerként könyveli el a megyei könyvtár épületének megvásárlását, amellyel az intézmény hosszú idő után kapott saját ingatlant.

„Igaz, hogy olyan pénzügyi nehézségekkel kellett szembenézünk, ami nagy kihívást jelent nekünk, és a következő évben ez még nagyobb lesz. Be kell fejezzünk európai uniós projekteket, be kell fejezzünk olyan beruházásokat, amiket elkezdtünk. Erre még rátevődik az, hogy az autópálya építése is elkezdődik Hargita megyében, és rátevődik az is, hogy a jövő év lesz az, amit az elmúlt időszakban, 2019 és 2023-ban felvett és elköltött hiteleknek a legnagyobb értékét fizetjük vissza. Ez azt jelenti, hogy 10 millió lej a törlesztőrészlet és 10 millió lej a kamat. Jövő évben 20 millió lejtt kell már visszafizetnünk. Úgy gondolom, hogy 2026. a legnehezebb évünk lesz pénzügyileg, és a legnagyobb kihívásokat hozza a munkálatok lezárásában. Mellett pedig ott van a megyei hulladékgazdálkodási rendszer is, amit el kell indítani a legkésőbb jövő év végéig. Kértük a meghosszabbítását, hiszen most a közbeszerzés zajlik” – sorolta Bíró Barna Botond.

Meg kell növelni a költségvetést

A megyei tanács elnöke arról is szót ejtett, hogy hogyan lehet pénzügyi forrásokhoz juttatni a megyei önkormányzatot. „Kell találni egy finanszírozási keretet, vagy forrást, vagy meg kell növelni azt, amivel eddig rendelkeztünk. Miért? Az elmúlt tíz évben, minden évben utak felújítására, karbantartására az ÁFÁ-ból 19 és 22 millió euró közötti összeget kaptunk. Közben pedig a megyei utak építési költsége a többszörösére nőtt. Ha azt akarjuk, hogy a megyének az összehangolt fejlesztéseivel a megyei önkormányzat hangsúlyosabb szerepet kapjon, akkor meg kell növelni a költségvehetését. Ez az egyik dolog. A másik az, hogy valamilyen módon lehetőséget kell teremteni, hogy az eddig felvett hitelek felett is hitelhez jussunk, amivel be tudjuk fejezni azokat a beruházásokat, amire európai uniós pénzt sikerült behozni. És a harmadik az, hogy azokat a tevékenységeket, amelyek nem létfontosságúak, vissza kell szorítani” – emelte ki az elnök.

Utóbbi esetében megosztotta: csak azoknak a fejlesztési társulásoknak, egyesületeknek a tagdíjára fognak áldozni, amelyek valóban hangsúlyosan hozzájárulnak a megye fejlődéséhez. Ugyanakkor vissza fogják szorítani a civil szervezetek számára kiírt pályázatokat és minden olyan más működési költségeket, ami nem létfontosságú a következő évben, mert „olyan mértékű önrészeket kell biztosítsunk, ami másképp nem lehetséges” – tette hozzá.

A megfontolt döntések éve lesz 2026

„Mindez a menedzsment döntése. Ahhoz, hogy egy euró elnyert európai uniós pénzt hasznosítani tudjak a Hargita megyei emberek javára, én is mellé kell tegyek egy eurót. És azt az egy eurót oda kell tegyem, mert ha nem, az az egy euró is elmegy, amit az Európai Unió ad. Aztán majd meglátjuk a költségvetési sarokszámokat” – fogalmazott a politikus.

És hogy mit kíván a Hargita megyei embereknek Bíró Barna Botond a 2026-os esztendőre? „Türelmet, józanságot és igazságot kívánok mindannyiunknak. A következő év a stratégiai nyugalom és a megfontolt döntések éve lesz. Mindenkit, magamat is beleértve, arra biztatok, hogy érzelemmentesen és ne dühből közelítsük meg a történéseket. A jövő év lesz az a kulcsfontosságú év, amikor nagyon pontosan és tisztán kell tudjuk, hogy merre tartunk. Ne adjunk teret azoknak, akik a pillanatnyi nehézségeket arra akarják kihasználni, hogy a közösségünkben a dühöt fokozzák, illetve a közösségünket megbontsák.

Az RMDSZ a kormányzatban azért vállalt szerepet, hogy az utolsó védvonal legyen a magyar közösség életében. Idén meg tudta akadályozni, hogy a magyar iskolákat vonjanak össze, hogy a pedagógusokat is elkezdjék jobban vegzálni, és emellett pedig hozzájárult ahhoz, hogy a helyi közösségek életkörülményeit jobbító beruházásai ne álljanak teljesen le. Azért kell ott legyünk, hogy ne tudjanak nélkülünk, vagy a mi elképzelésünk és terveink ellenére olyan döntéseket hozni, ami a teljes erdélyi magyar közösségnek a jövőt teremtő és magyar jövőt építő lehetőségeit korlátozza be” – fogalmazott Bíró Barna Botond.