Bár a rendőrségi hivatalos számok azt a látszatot kelthetik, mintha a gyalogosok miatt történne a legtöbb halálos baleset az utakon, a számok messze mást mutatnak. Hogy miért ilyen mégis a statisztika? A népszerű elméletek helyett mi a valódi oka annak, hogy ennyi halálos baleset van Romániában? Mire elég és mire lenne elég az e-Sigur rendszer? – erről kérdeztük Sándor Gábor közúti forgalombiztonsági szakértőt, volt közlekedési államtitkárt. A szakértő szerint a mai romániai közlekedési kultúra két fő sebből vérzik: egyik az előrelátás hiánya, a másik az empátia hiánya.

Összesen 1679 közúti baleset történt az év első hat hónapjában az országban, ezekben 492-en meghaltak, 1384-en pedig súlyosan megsérültek – tájékoztatott nemrég a Román Rendőrség. A tragédiák hátterében leggyakrabban a gyalogosok szabályszegése áll (14,4 százalékkal), majd a gyorshajtás és kerékpárosok szabálytalanságai következnek – így közli a rendőrség a statisztikát, ami félrevezető lehet az olvasónak, olyan érzetet keltve, mintha a gyalogosok lennének a hibásak a legtöbb balesetért. Ám alig kell számolni, hogy nyilvánvaló legyen, nem így van.

„Ha a gyalogosok számlájára 14,4% írható, akkor egyértelmű, hogy a maradék 85,6% a járművezetőknek tulajdonítható. Kétségkívül a közlekedésben a gépjármű jelenti a fokozott veszélyforrást” – erősítette meg a Maszol megkeresésére Sándor Gábor közúti forgalombiztonsági szakértő, volt közlekedési államtitkár, akit arról kérdeztünk hogyan és miért így áll össze a statisztika, illetve, miért is van Románia folyamatosan vezető helyen a halálos balesetek számát tekintve az EU-ban.

„A statisztikák hitelességét nem vonhatjuk kétségbe, hiszen mért adatokról tájékoztat”, jegyezte meg a szakértő, ugyanakkor elismeri, az adatok közzétételének módja akár félrevezető is lehet a közvélemény számára. „A hatóság az okozói felelősségeket a jogszabályi cikkelyek alapján kategorizálja: a járművezetők hibáit darabokra bontja – külön számolja például a gyorshajtást, az elsőbbség meg nem adását és a balesetet okozó járművezetők egyéb mulasztásait –, miközben a gyalogosok szabálytalanságait egyetlen kalapba gyűjti. Így fordulhat elő az, hogy a közlésben a gyalogosok fegyelmezetlensége kerül az élre 14,4%-kal” – fejtette ki.

De miért ilyen a statisztika?

Hogy miért így közli a rendőrség a baleseti statisztikát, annak „nem oka van, hanem rendje”, világosított fel Sándor Gábor. Így mindössze következmény, hogy így néz ki a toplista. „A balesetet okozó tényezők EU-s irányelvek szerint kerülnek besorolásra”, magyarázta, hozzátéve, hogy a valós helyzetképet javasolt felismerni benne, hisz „a balesetcsökkentési törekvések követésében nem segít a hibáztatás”, mivel a tét nem a problémák felismerése, hanem az okok megszüntetésére tett lépések.

A balesetek valódi oka: az előrelátás és empátia hiánya

Hogy miért van ennyi baleset, erre több népszerű magyarázó elméletet hallani: az agresszív vezetési stílus az oka vagy a büntetések túl alacsony mértéke, de van, aki szerint nem a sofőrök a hibásak, hanem az infrastruktúra hiánya. Ám Sándor Gábor szerint a rossz infrastruktúrára és egyebekre hivatkozni „csupán kényelmes kifogás”. Ha az emberi élet védelme a tét, akkor a hibáztatás helyett a hozzáállásunkon kell változtatunk, figyelmeztetett.

„A hazai balesetmegelőzés kudarca nem a betonban és nem is a törvénykönyvekben van. A valódi ok a fejekben keresendő: az aktív jelenlét hiányában, ami a közlekedési morál alapköve” – mutatott rá. – „A számok feketén-fehéren bizonyítják, hogy a súlyos balesetek több mint 99%-át az emberi tényező: a figyelmetlenség, a szabálytalanság és a túlzott magabiztosság okozza. Ezzel szemben az infrastruktúra hiányosságai mindössze 0,1%-ért, a műszaki hibák pedig csupán 0,3%-ért felelősek” – érvelt számokkal alátámasztva.

A rendőrségnek az utóbbi öt évben közzétett baleseti adatait elemezte a közlekedési szakértő, és azt találta, hogy a súlyos balesetek négy okra vezethetők vissza:

• a figyelmetlenség és mentális távollét a vezető ok (az esetek 38%-a vezethető vissza erre), ide tartozik a telefonozás, a szétszórtság és a gyalogosok figyelmetlensége is.
• a szabályok figyelmen kívül hagyása (23%)
• az elsőbbség meg nem adása (18%) – amikor elmarad az elsőbbségadás, az szinte mindig a körültekintés és a figyelem hiányából fakad.
• a sebesség helytelen megválasztása (17%). A szakértő megjegyezte, veszélyes mellékhatása lett a gyorshajtókról szóló híreknek: megjelentek a bizonytalan, indokolatlanul cammogó autósok, akik azt hiszik, a csigatempó biztonságos, de felőrlik mások idegeit, ami több veszélyes előzést szülhet, mint amit egyébként a száguldozók részéről tapasztalhatnánk.

A számok alapján a sokszor hallott elméletek helyett két fő, átfogó okra lehet rámutatni Sándor Gábor szerint. „A mai romániai közlekedési kultúra két fő sebből vérzik: egyik a közlekedési fantázia hiánya, másik az empátia hiánya. Előbbi arra vonatkozik, hogy sem a sofőr, sem a gyalogos nem látja előre a döntései következményeit. Nem számolnak például azzal, hogy a kanyar után állhat egy elromlott autó, hogy a nedves úton megduplázódik a féktáv, vagy általában azzal, hogy a közlekedésben a legvalószínűtlenebbnek vélt forgatókönyv is életre kelhet. A közlekedési empátia hiánya pedig arra az önző reflexre értendő, hogy »én haladjak, a többi nem számít«. Holott a saját biztonságunk pont azon múlik, hogy képesek vagyunk-e vigyázni másokra” – magyarázta el Sándor Gábor. Hozzátette, „amíg a vakrutin és az előrelátás hiánya” a jellemző, addig akárhány autópályát is építünk, a baleseti statisztika élén maradunk.

Azt hangsúlyozta, semmilyen körülmények között nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tartsuk be a biztonság három alapszabályát: a folytonos figyelmet, a következetes fegyelmezettséget és az aktív kommunikációt a közlekedés többi résztvevőjével.

A kevesebb haláleset még nem javulás

Bár az első féléves statisztika szerint kevesebb halálos baleset történt, és több súlyos sérülés, mint tavaly ugyanebben az időszakban, ez nem jelent valós javulást Sándor Gábor szerint.

„Ez nem eredmény, hanem pusztán szerencse. A közlekedésbiztonságban a halálos és a súlyos sérüléssel járó baleset között sokszor csak milliméterek, vagy néhány kilométer per órás sebességkülönbség dönt. Ugyanaz a súlyos gázolás vagy ütközés az egyik pillanatban tragédiával végződik, a másikban maradandó sérüléssel, attól függően, hogy milyen szögben csapódik be az autó, hány légzsák nyílik ki, vagy milyen gyorsan ér ki a mentő” – értelmezte a statisztikát, kiemelve, hogy fontos azt is látni, hogy mindent összevetve a baleseti áldozatok száma nem csökkent, hanem nőtt 46-tal.

A halálos balesetek csökkenése, magyarázata szerint, nem a közlekedők felelősségteljesebb viselkedésének tudható be, hanem inkább annak, hogy biztonságosabbá váltak az autók, fejlődött a sürgősségi betegellátás egyebek mellett.

„Amíg a súlyos sérülések száma emelkedik, addig a rendszerben jelen lévő kockázat és az elkövetett súlyos hibák száma valójában növekszik. Ezért a halálos áldozatok számának pillanatnyi csökkenése csak egy statisztikai ingadozás és sajnos nem jelent tényleges javulást. Az adatok üzenete egyértelmű és komoly figyelmeztetés: a veszély nem múlt el, csak idén több volt a szerencsésebb kimenetelű baleset, és az orvosoknak több életet sikerült megmenteniük a roncsokból” – véleményezte a közlekedési szakértő, mi van a számok mögött.

Felére csökkenthetné a baleseti kockázatokat az e-Sigur

A büntetésekkel kapcsolatban a szakember véleménye az, hogy csak a tünetet kezelik, nem a problémát. Az év első hat hónapjában több mint 1 180 000 szabálysértési szankciót szabtak ki a rendőrök, és az e-Sigur rendszer által jelzett 36 500 szabálytalankodási esetet bíráltak el a hatósági beszámoló szerint.

„A csillagászati bírság sem ér semmit, ha a sofőr azt tapasztalja, a lebukás esélye minimális. A szabálykövetést nem az ijesztően magas büntetési tételek váltják ki, hanem a folyamatos felügyelet és az automatizált ellenőrzés, például egy jól működő forgalomfigyelő kamerarendszer” – jelentette ki. Éppen ezért úgy látja, az e-Sigur rendszer megoldást hozhat, a benne „rejlő lehetőségek a technológiai adottságok alapján szinte határtalanok”.

„A 36 500 e-Sigur rendszeren keresztül felfedett eset is azt bizonyítja, hogy a koncepció működik, és a rendszer képes betölteni a szerepét. A gond nem a technológiával van, hanem a megvalósítás ütemével és a lefedettséggel, hisz jelenleg csak helyenként alkalmazzák. A tervezett ezer kamera telepítése pedig folyamatosan halasztódik. Így viszont épp a legfontosabb elem hiányzik: a folyamatos és kiterjesztett felügyeleti hálózat” – mutatott rá a problémára.

Tavalyi év végére kellett volna üzembe helyezni a teljes hálózatot a korábbi tervek szerint. A szakértő szerint, amíg nem sikerül lefedni a kritikus útszakaszokat és csomópontokat, addig a sofőrök tudják, hol vannak a „vakfoltok”, és a lebukás elkerülhetetlensége nem tud alaptapasztalattá válni. „Ha a teljes hálózat kiépülne és élesben működne, az valóban hozhatna áttörést, és akár a felére is csökkenthetné a baleseti kockázatokat” – vélekedett Sándor Gábor.

(Nyitókép: Info Trafic Romania Facebook-oldal)

Kapcsolódó

Közel ötszázan haltak meg közúti balesetben az év első felében

Kevesebb halálos baleset történt az első félévben, de a súlyos sérültek száma nőtt.

rendőrségi mérleg közúti baleset halálos baleset gázolás