A Belügyminisztérium tíz nyugdíjasa közül hatan 5000 lej feletti nyugdíjat kapnak, és – a tavalyi évre vonatkozó adatok szerint – átlagosan 50 éves és három hónapos korukban hagyják el a rendszert, írja az Adevărul. A belügyi dolgozók épp ezért nem örültek a kormány tervének, melynek értelmében az állami szférában tilos a bér és nyugdíj halmozása. De már a nyugdíjkorhatár emelése is nemtetszést váltott ki.

A Bolojan-kormány márciusban törvénytervezetet terjesztett elő a Belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és más nemzetbiztonsági szervek nyugdíjrendszerének átalakítására. A kezdeményezés központi eleme a nyugdíjkorhatár emelése volt – mivel jelenleg sokan 47–53 évesen vonulnak vissza –, valamint a nyugdíj kiszámításának új módja.

A rendőrszakszervezetek tiltakoztak a módosítások ellen, hangsúlyozva, hogy a 2023-as törvénnyel már megemelték a korhatárt, amely 2035-re fokozatosan eléri a 65 évet. Bár az új katonai nyugdíjtörvényt még nem fogadták el, a kormány a napokban jóváhagyott egy másik javaslatot: a szolgálati nyugdíj és az állami fizetés halmozásának tilalmát, ami sok volt belügyi alkalmazottat érint.

Szakszervezet: sérül a munkához való jog

A Romániai Rendőrök és Szerződéses Személyzet Országos Szakszervezeti Szövetsége (FSNPPC) közleményben fejezte ki nemtetszését a törvényjavaslat miatt, amely korlátozza a katonai nyugdíj és a fizetés egyidejű felvételét, különösen azt a pontot kifogásolják, amely 85%-kal csökkentené a nyugdíját azoknak, akik továbbra is az államnak dolgoznak. A szakszervezetek szerint az intézkedés méltánytalan és alkotmányellenes. Úgy vélik, sértené az alkotmány és az európai jog által garantált munkához való jogot, a munkavállalás szabadságát pénzügyi szankcióval járó választási lehetőséggé alakítva. Emellett kiemelik, a katonai nyugdíj szerzett jog, nem pedig szociális segély, így annak csökkentése ellentmond az alkotmánybíróság joggyakorlatának.

A tervezetet diszkriminatív jellege miatt is bírálják, mivel csak a közszférát érinti, a magánszférát nem, a szankciót pedig aránytalannak tartják. Emellett sértené a visszamenőleges hatály tilalmát is, hiszen olyanokat érintene, akik a jelenlegi jogszabályok alapján tervezték meg bevételeiket.

A szakszervezetek továbbá megkülönböztetést látnak a civil és a katonai nyugdíjasok között: az előbbiek szabadon halmozhatják a nyugdíjat a fizetéssel, míg a tartalékosoktól ezt megvonnák.

„A román állam rosszhiszemű munkáltatóként jár el: beszedi a járulékokat a még aktív és munkaképes tartalékos rendőröktől és katonáktól, de megtagadja jogaik újraszámítását, most pedig ezzel az új tervezettel a már megszerzett nyugdíjukat is el akarja kobozni” – mutatott rá az FSNPPC.

Mint a Maszolon is beszámoltunk, a kormány csütörtöki rendkívüli ülésén jóváhagyta a nem járulékalapú nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó törvénytervezetet. Dragoş Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter elmondta, hogy a különnyugdíjban vagy katonai nyugdíjban részesülő közalkalmazottak választhatnak: tovább dolgoznak, de elveszítik nyugdíjuk nem járulékalapú részének 85 százalékát a munkaviszonyuk idejére, vagy visszavonulnak, és megkapják a teljes összegű különnyugdíjat.

A miniszter kifejtette: a nyugdíjak és fizetések halmozásáról szóló törvénytervezet csak a közszférát és csak a speciális nyugdíjjal rendelkezőket érinti. A magánszférában a halmozás továbbra is minden nyugdíjas kategória számára megengedett marad. „Ez elsősorban méltányossági kérdés, mert nem tartható állapot, hogy valaki egyszerre vegyen fel teljes speciális nyugdíjat és teljes fizetést, mindkettőt az államtól” – magyarázta. A döntés célja az is, hogy felszabadítsák a nyugdíjasok által betöltött álláshelyeket a pályakezdők számára.

Bolojan miniszterelnök bejelentette, hogy a tervezetet a parlament elé terjeszti, és kéri a képviselőket, hogy sürgősségi eljárással fogadják el.

Mekkora nyugdíjat kapnak a rendőrök?

Az Adevărul tájékoztatást kért a Belügyminisztériumtól az alkalmazottak átlagos nyugdíjkorhatáráról és a folyósított szolgálati nyugdíjak összegéről. Eszerint 2024-ben a belügyi dolgozók átlagosan 50 évesen vonultak nyugdíjba, 2025-ben pedig az életkor 50 évre és 3 hónapra nőtt, ami a szakmai tevékenység meghosszabbítása irányába mutató lassú elmozdulást jelez.

A nyugdíjak szintjét tekintve a mintegy 90 000 kedvezményezett megoszlása azt mutatja, hogy a legtöbben a közepes jövedelmi sávokba tartoznak. 2025 októberében körülbelül 35 423 volt rendőr kapott 5001 és 7000 lej közötti nyugdíjat, ez alkotja a legnépesebb kategóriát.

További 29 848 fő 3001 és 5000 lej közötti összeget vett fel. 11 932 kedvezményezett nyugdíja 7001 és 9000 lej között alakult. Viszonylag kevés az alacsony nyugdíj: 407-en kaptak 700 lej alatt, 925-en pedig 701 és 1500 lej közötti összeget. Ugyanakkor 5594 kedvezményezettnek volt 10 001 és 20 000 lej közötti nyugdíja, míg 2905 fő 9001 és 10 000 lej közötti összeget kapott.

50 felett csak nyugdíj mellett éri meg

A lap az adatokat értékelve kiemeli, mintegy 55 000-en – vagyis 61%-uk – többet kap nyugdíjként a Romániában becsült medián nettó fizetésnél (4500–5000 lej), mindeközben a rendőrszakszervezetek szerint természetes, hogy egy rendőr 50 évesen nyugdíjba vonul, és szerintük a korhatáremelést nem szabadna úgy felgyorsítani, ahogy azt a Bolojan-kormány kéri. Ám amikor a kormány megtiltja nekik a szolgálati nyugdíj és az állami fizetés halmozását, azt állítják, hogy sérül a munkához való alkotmányos joguk. Más szóval: az 50 év feletti munkavégzés csak akkor elfogadható számukra, ha a szolgálati nyugdíjat és az állami fizetést együtt vehetik fel, jegyzi meg a cikk írója.

Kapcsolódó

Ismertette a miniszter a különnyugdíjak alakulását

Jóváhagyta a kormány a nem járulékalapú nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó törvénytervezetet. 

Dragoș Pâslaru különnyugdíj fizetés törvénytervezet