Hosszú évek várakozása után szerdán, december 17-én hivatalosan is lezárult a Zilah városát elkerülő út második szakaszának végső műszaki és jogi átvétele. A Szilágy Megyei Prefektusi Hivatalban tartott sajtótájékoztatón aláírták a végső átvételi jegyzőkönyvet, ezzel a teljes, 16,7 kilométer hosszú elkerülőút minden törvényes és műszaki feltételnek megfelelve megnyílt a közúti forgalom előtt.

A sajtótájékoztatón elhangzott, a projekt sorsa 2020-ban bizonytalanná vált, amikor az első közbeszerzési eljárás sikertelenül zárult, és fennállt annak a veszélye, hogy a beruházást teljes egészében le kell állítani. Mint fogalmaztak, „egyszerűbb lett volna felbontani a szerződést”, ám ez újabb évekkel tolta volna ki a megvalósítást.

Ehelyett a döntéshozók és a CNAIR szakemberei a projekt megmentése mellett döntöttek. A felszólalások során többen is hangsúlyozták: a zilahi elkerülőút nem egyetlen politikai ciklus vagy párt eredménye. Az elképzelés még a 2000-es évek elején született meg, az 1. szakasz megépítése Haraklány–Egrespatak között 2008-ban kezdődött és 2010-ben nyílt meg a közúti forgalom számára. A második ütem kivitelezése azonban elhúzódott, és csak 2020-ban kapott új lendületet, amikor újraindították a közbeszerzési eljárást, aláírták a finanszírozási szerződést és elkezdődtek a munkálatok.

A projekt végső költsége mintegy 180 millió lej, a kivitelező pedig kilenc év garanciát vállalt a megvalósított munkálatokra. A teljes elkerülőút megépítésével Zilah belső utcáiról – elsősorban a Kossuth Lajos utcáról és a Mihai Viteazul sugárútról – jelentős mértékben kivonják a nehézgépjármű-forgalmat.

Új kihívások: csomópontok és felüljárók

A megye és a város vezetői felhívták a figyelmet, hogy az elkerülőút önmagában nem old meg minden közlekedési problémát.

Különösen kritikus pontnak nevezték a DJ191C jelzésű megyei út csatlakozását, ahol jelenleg ideiglenes körforgalom működik, valamint a Mice pataka térségét, az ipari övezet közelében.

Továbbá bejelentették, a megyei tanács és Zilah önkormányzata együttműködési megállapodást kötött két közúti felüljáró megépítésének előkészítésére. A cél az, hogy megelőzzék az újabb torlódásokat és balesetveszélyes helyzeteket, amelyek az elkerülőút forgalmának növekedésével jelentkezhetnek.

Erdélyi Autópálya: hosszabb távú összefüggések

Az eseményen szó esett az Erdélyi Autópálya jelenlegi állásáról és a jövőbeli tervekről. Elhangzott: míg 2020-ban mindössze két szakaszon zajlottak munkálatok, mára több mint 130 kilométeren lehet közlekedni az autópályán, és további mintegy 70 kilométeren zajlik kivitelezés.

A cél, hogy Zilah és Szilágy megye a következő években közvetlenebb kapcsolatba kerüljön az országos gyorsforgalmi úthálózattal. A döntéshozók szerint az elkerülőút ebben a rendszerben kulcsfontosságú szerepet tölt be: nem önálló beruházás, hanem a nagy közlekedési hálózat egyik alapvető eleme, amely hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez.

Lakossági türelem és további tervek

A felszólalók végül megköszönték a lakosság türelmét, különösen azokét, akik a hosszú kivitelezési időszak alatt közvetlenül tapasztalták meg a forgalmi korlátozásokat és az építkezéssel járó kellemetlenségeket.

A zilahi elkerülőút második szakaszának átadása mérföldkő Szilágy megye közlekedési infrastruktúrájában, ugyanakkor a résztvevők egyetértettek abban, hogy a munka nem ér véget itt: a következő években a csomópontok fejlesztése és az Erdélyi Autópályához való csatlakozás megvalósítása jelenti a legfontosabb feladatot.

Seres Dénes parlamenti képviselő a Maszolnak elmondta, a zilahiak számára valódi ünnepnap az elkerülőút második szakaszának átadása. Úgy fogalmazott: a közel hat kilométeres új útszakasz elkészültével végre megszűnik az a helyzet, hogy a Szatmár és Nagykároly irányából érkező teherforgalom a város központján haladjon át. A nehézgépjárművek eddig Zilah belső utcáit terhelték, ami jelentős zajjal, forgalmi torlódásokkal és kellemetlenségekkel járt a lakosság számára.

A képviselő személyes példával is érzékeltette a probléma súlyát: a Kossuth utcában található székházuk előtt nap mint nap elhaladt a teherforgalom, így közvetlenül tapasztalták annak negatív hatásait. Mint mondta, az utóbbi években jelentősen megnőtt a forgalom a Szatmár–Nagykároly–Kolozsvár irányában, valamint az autópálya felé vezető útvonalakon, ami Zilah lakosságát különösen megterhelte. A képviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben a forgalom további növekedésére kell számítani.

Amennyiben a következő évben átadják az autópálya Magyarnádas–Vaskapu közötti szakaszát, a Meszes irányából is gyorsforgalmi úton lehet majd közlekedni, ami újabb terhelést jelenthet a térség számára. Éppen ezért hangsúlyozta: hosszú távon nemcsak Zilah tehermentesítése fontos, hanem Kraszna és Szilágynagyfalu védelme is, amelyek az autópálya Meszes–Nagyfalu közötti szakaszának elkészülte után hasonló problémákkal szembesülhetnek.

A képviselő szerint Szilágy megyében összességében kedvezően alakult az infrastruktúra helyzete: az elmúlt évben két új megyei utat vettek át, és a települések többségében javult az úthálózat minősége. Ugyanakkor kiemelte, hogy a nagyberuházások – az elkerülőút és az autópálya – kulcsszerepet játszanak a térség életében. Az elkerülőút átadásával megoldódott Zilah közlekedési gondjainak egy része, ami a lakosság számára is kézzelfogható javulást jelent, mert a város utcáin végre eltűnnek a kamionok.

Fazakas Miklós alpolgármester szerint a zilahi közlekedés szempontjából mérföldkő az elkerülőút második szakaszának átadása. Hangsúlyozta, hogy a forgalom megnyitásával a teherautóknak már nem kell átszelniük a város belső utcáit, így a Kossuth utcán és a Mihály Vitéz sugárúton sem halad át a nehéz forgalom.

Az új kerülőút lehetővé teszi, hogy a Szatmárnémeti és Kolozsvár közötti teherforgalom gyorsan és biztonságosan eljusson a célállomásra, miközben Zilah belvárosa jelentősen tehermentesül. Az alpolgármester szerint ez a lakosság számára „egy hatalmas oxigénbuborék”, hiszen csökken a levegőszennyezés, és a város élhetőbbé válik.