A parlament létszámának radikális csökkentése a magyar és más kisebbségek kárára történne, és veszélybe sodorná a szórványmegyék magyar képviseletét, állapította meg a Maszol érdeklődésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere és az RMDSZ stratégiai igazgatója hangsúlyozta: ez azokat a politikai erőket erősítené, amelyek kizárólag egy ortodox, román nemzetállam képét akarják megjeleníteni a parlamentben. Leszögezte: az RMDSZ nyitott a parlament létszámának racionális módon való csökkentésére, amely nem változtatná meg a magyar képviselet arányát és súlyát a törvényhozásban. 

Mint arról beszámoltunk: hétfőn a szenátus hallgatólagosan elfogadta a parlament létszámát 300-ra csökkentő tervezetet. A jogszabályjavaslatot a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) terjesztette elő, és a szenátuson hallgatólagosan ment át, így a tervezetet a képviselőház vitatja meg döntő házként.

Az RMDSZ nem támogat félmegoldásokat

Antal Árpád rámutatott: a 2009-es népszavazás a parlament létszámát 300 főre csökkentené és egykamarás törvényhozást ír elő, amit csak alkotmánymódosítással lehetne érvényre juttatni. Romániában azonban jelenleg nincs meg a szükséges parlamenti többség az alkotmánymódosításhoz, fogalmazott a sepsiszentgyörgyi politikus. „Nem gondoljuk, hogy a jelenlegi alkotmány jó, de azt is tudjuk – a mai román társadalom állapotát látva –, hogy egy alkotmánymódosítás akár rosszabb helyzetet is teremthetne” – tette hozzá.

Az RMDSZ javaslata a parlament létszámának csökkentéséről összhangban van az államreformmal: be kell tartani a törvényt, amely előírja, hogy a parlamenti mandátumok számát a legutóbbi népszámlálási adatok alapján kell kiszámítani. Ez nagyjából 10 százalékos csökkentést jelentene, ami a következő parlamenti választások után, tehát 2029-ben eredményezne valamennyi spórolást, mondta Antal Árpád.

A radikális csökkentés a kisebbségek kárára lenne

A nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete alapvető demokratikus érték. Ha drasztikusan csökkentenék a parlament létszámát, az a kisebbségek kárára történne, állapította meg az RMDSZ stratégiai igazgatója.

Ma a bukaresti parlamentben 51 nemzeti kisebbségi mandátum van: ebből 32 az RMDSZ-é, a többi 19 a más nemzeti kisebbségeké. Egy radikális csökkentés azt eredményezné, hogy az RMDSZ-nek maradna 20 képviselője, a többi 19 nemzeti kisebbségnek viszont összesen 2 – figyelmeztetett Antal Árpád, aki szerint ez azokat a politikai erőket erősítené, amelyek kizárólag egy ortodox, román nemzetállam képét akarják megjeleníteni a parlamentben.

„Értem és érzem a választók elégedetlenségét a politikai osztállyal szemben, de a lakosság pénzügyi helyzete nem a képviselők és szenátorok számán múlik. Lehetne valamennyit spórolni, de ennek az lenne az ára, hogy eltűnnének a nemzeti kisebbségi képviseletek, és eljelentéktelenedne a magyar közösség politikai súlya” – fogalmazott a sepsiszentgyörgyi elöljáró, aki szerint ezért ezt a kérdést nem lehet pusztán költségvetési szempontból kezelni.

Az RMDSZ támogatja a parlament csökkentését, a magyar képviselet súlyának megtartásával

Antal Árpád szerint a parlament számának radikális csökkentése leginkább a szórványban élő magyar közösségeket sújtaná. Valószínűleg csak Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében maradna meg a magyar képviselet, a többi megyéből eltűnne a magyar hang – magyarázta.

A sepsiszentgyörgyi polgármester rámutatott: az RMDSZ nyitott a parlament létszámának racionális csökkentésre. Javaslatuk szerint a jelenleg 464 fős, kétkamarás törvényhozást a legfrissebb népszámlálási adatok alapján kellene aktualizálni, ami a mandátumok számának mintegy 10 százalékos csökkentését eredményezné. Ez esetben arányosan csökkenne a képviselői és szenátori mandátumok száma, és az RMDSZ is elveszítene pár mandátumot, de az nem befolyásolná érdemben a magyar közösség képviseletét és parlamenti súlyát.

„Nem engedjük, hogy zsaroljanak”

„Ez egyértelműen zsarolási kísérlet. Nem engedjük, hogy zsaroljanak bennünket” – reagált Antal Árpád a Maszol érdeklődésére a PSD elnökének, Sorin Grindeanunak kijelentésére, aki az alternatív választási küszöb eltörlésének lehetőségét vetette fel, mert nem tetszett neki az RMDSZ javaslata, amely a népességfogyással arányosan, 10 százalékkal csökkentené a parlament létszámát. 

Mint ismert, az alternatív választási küszöb lehetővé teszi, hogy azok a helyi pártok, amelyek legalább négy megyében 20 százalék fölötti szavazatot érnek el, bejussanak a parlamentbe. Ez az alternatív választási küszöb – amelyet még soha nem érvényesítettek – gyakorlatilag az RMDSZ számára biztosítja a parlamenti képviseletet arra az esetre, ha a magyar lakosság számának csökkenése és politikai folyamatok miatt országos szinten nem éri el a rá leadott voksok 5 százalékát. Az alternatív küszöb révén az RMDSZ a Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyékben elért eredményei alapján, a jelenleginél kevesebb képviselővel, de bejutna a parlamentbe.