Nagy visszhangot váltott ki az amerikai legfelsőbb bíróság múlt heti döntése, mely szerint az Egyesült Államokban az abortuszhoz való jog immár nem számít alapjognak, és a tagállamok hatáskörébe utalta, hogy egyénileg döntsenek a művi terhességmegszakítás engedélyezéséről. Az ügyben megszólalt a román szenátus frissen kinevezett ideglenes elnöke, Alina Gorghiu is, aki a Digi24-en közölt rövid, de annál velősebb publicisztikájában foglalt állást a női szabadságjogok mellett.

Alinga Gorghiu, akit szerdán neveztek ki a román szenátus ideiglenes elnökévé (korábban a felsőház alelnöke volt), erősen indítja írását, melynek már a címe is figyelemfelkeltő: Abortuszjogot az Alkotmányba?

A romániai politikus szerint a romániaiaknak gyakorolniuk kell az emlékezést, amikor az abortuszjogokról beszélünk. „Nekünk, romániaiaknak ez a gyakorlat nincs hogy ne ébresszen emlékeket. Történelmi tapasztalatunk van, amit nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagynunk. Román vagyok, nő vagyok, anya vagyok. Ismerem a nők drámáit a kommunizmusban. Ezt a nemzeti traumát az 1966-ban kiadott 770-es Rendelet okozta, melynek hatásai ma is érezhetők” – fogalmazott Alina Gorghiu.

Mint ismert, az amerikai legfelsőbb bíróság múlt héten érvénytelenítette az 1973-as Roe kontra Wade döntést, ezzel lehetővé tette a tagállamok számára, hogy maguk döntsenek arról, betiltják-e az abortuszt. Az 1973-as jogesetben a szövetségi legfelsőbb bíróság azt mondta ki, hogy alkotmányellenesnek számít az abortuszjog korlátozása, a mostani döntés szerint azonban az abortusz már nem számít alapjognak.

A tanulság a következő, írja a szenátus elnöke: „Az, hogy megtiltod az abortuszt, nem azt jelenti, hogy meg is állítod, csupán azt jelenti, hogy a terhességmegszakításokat titokban végzik majd el veszélyes módszerekkel”.

Körülbelül 10 000 romániai nő halt meg 1966 és 1989 között a nem megfelelő terhesség-megszakítások következményei miatt, ami az anyai halálozás 87%-át tette ki – ismertette Alina Gorghiu. „Ezek csak a hivatalos adatok. Hány nő halt meg még ilyen okokból anélkül, hogy tudnánk róla? Hány nő vált meddővé, miután kétségbeesésében csalók szolgáltatásaihoz fordult? És ami talán a legfontosabb: hány gyermeket hagytak el?” – tette fel a kérdést a politikus.

Hozzátette: ez egy olyan történelmi valóság, amelyre minden alkalommal „emlékeznünk kell, amikor az abortuszjogokról szóló vita újra a nyilvánosság elé kerül. És hogy soha nem szabad abbahagynunk a harcot azért, hogy megőrizzük a nők jogát arra, hogy maguk dönthessenek arról, hogy mit tesznek a testükkel.”

„Minden nőnek joga van a testi önrendelkezéshez. Mi lenne, ha ez szerepelne a mi Alkotmányunkban is?” – zárta írását a szenátus ideiglenes elnöke.