A második világháborúban elesett két magyar katona, vitéz Mező Ferenc és vitéz dr. Laczkó László emléke előtt hajtottak fejet a Történelmi Vitézi Rend Kézdiszéki állományának tagjai a kézdivásárhelyi református temetőben péntek késő délután. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről, valamint a rend elhunyt tagjairól is megemlékeztek.

A hűvös, szitáló eső ellenére megtartott kegyeleti eseményen a két katona halálának 82., valamint a tiszteletükre állított vörös márvány emléktábla elhelyezésének 12. évfordulója alkalmából koszorúztak. Az ünnepség szónoka vitéz dr. Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi tanár, a Történelmi Vitézi Rend tiszteletbeli székkapitánya volt, aki beszédében a katonai helytállás, a hazaszeretet és a történelmi emlékezet megőrzésének fontosságát hangsúlyozta.

Felidézte a két katona életútját és halálának körülményeit is. Az alföldi Köröstarcsáról származó, Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett Mező Ferenc 1944 szeptemberében, a Katrosa-völgyében zajló harcok során, a Nyír-ponkon esett el, miközben bajtársai életét igyekezett megmenteni. Földi maradványait a kézdivásárhelyi református temetőben, a Laczkó család kriptájában helyezték örök nyugalomra.

A berecki születésű dr. Laczkó László ügyvéd, székely zászlós ugyancsak 1944 őszén vesztette életét, a magyarországi Prügyön, ahol a református templom tornyából folytatott harc közben érte halálos lövés.

Ambrus Ágnes beszédében párhuzamot vont a második világháborúban elesett katonák helytállása és az 1956-os forradalmárok áldozatvállalása között. Mint fogalmazott, a két történelmi korszak hőseit a szabadság iránti elkötelezettség és a hazaszeretet köti össze.

Kitért arra is, hogy az 1956-os magyarországi események Erdélyben és Székelyföldön is visszhangra találtak. Kézdivásárhelyen és környékén ugyancsak voltak olyan fiatalok, diákok és munkások, akik rokonszenveztek a forradalommal, és közülük többen a kommunista megtorlás áldozataivá váltak.

„A mi feladatunk ma, a XXI. században nem a fegyveres harc, hanem a szellemi helytállás” – hangsúlyozta a szónok, hozzátéve, hogy a történelmi emlékezet megőrzése és továbbadása a fiatalabb nemzedékek számára is fontos kötelesség.

A megemlékezés résztvevői a két világháborús hős emléktáblájának megkoszorúzását követően a temetőben található hősi halottak emlékművénél is elhelyezték a kegyelet virágait, ezúttal az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai előtt tisztelegve.

A közelgő halottak napjára való tekintettel a Történelmi Vitézi Rend elhunyt tagjairól sem feledkeztek meg: közös imával idézték fel emléküket, és kértek számukra örök nyugodalmat.