A gyógyhelyek marketingje szempontjából rendkívül fontos, hogy azok a történelmi előzményekre tudjanak támaszkodni - véli Horváth Alpár egyetemi adjunktus. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának igazgatója ugyanakkor - Borszékot emlegetve példaként - problémának nevezte egyes üdülőhelyek ingatlanviszonyainak rendezetlenségét.      

Legendás fürdőhelyek Erdélyben régen és ma - Kitörési pontok a gyógyturizmusban címmel szervezett konferenciát a Culturarium Egyesület és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szombaton, Maroshévizen. Egyebek mellett szó volt a 300 éves borszéki gyógyfürdői hagyományról (Farkas Aladár helytörténész előadásában), Korondról (Pál Zoltán turisztikai szakember tájékoztatásában), a Csiszár-fürdőről (Johann Taierling tulajdonos mutatta be) és Kirulyfürdőről (Mihály János történész ismertette). Maroshévízről két előadás is elhangzott: Szabó Tekla  művészettörténész Maroshévíz, egy elfelejtett fürdőváros címmel, Czirják Károly helytörténész pedig a Maroshévíz termálfürdői címmel beszélt a múltról és jelenről. 

Mint Szabó Tekla fogalmazott, Maroshévízre ma kevesen gondolnak fürdővárosként. „Lassú pusztulása az államosításokkal kezdődött, majd az 1970-es, 80-as években a régi településközpont lebontásával és a parkok beépítésével folytatódott. Más fürdővárosokhoz hasonlóan a rendszerváltást követő évek is nagy károkat okoztak. Az egykori fürdőtelep épületeiből mára szinte semmi sem maradt meg” - mondta a Positive Transylvania Egyesület elnöke. Beszéltem a fel nem ismert erőforrások elherdálásáról, és arról, hogy hogyan lehetne ezt a jövőben másképp csinálni. „Ha nem tudjuk, mik az értékeink, akkor azt sem tudjuk, mit kéne megvédenünk” – hangsúlyozta Szabó Tekla.

Az erdélyi gyógyturizmus helyeztéről Horváth Alpár a Maszolnak elmondta: problémát jelent az egyes üdülőhelyek ingatlanviszonyainak a rendezetlensége. „Ebből adódóan a fürdővárosokat menedzselő önkormányzatoknak számos nehézséggel kell szembenézniük. Gondolok itt Borszék esetére, ahol vannak önkormányzati fejlesztések, van magántőke befektetés is, de van pár ingatlan, amely rontja a településképet, s ezt próbálják eltakarni a látogatók elől” – fogalmazott az egyetemi adjunktus. Hozzátette: a 2019-ben elfogadott gyógyturisztikai stratégiának köszönhetően elindult egyfajta tudatos építkezés, a fürdővárosok szövetségének tagjaiként az önkormányzatok tudatosan próbálják kihasználni a különböző beruházás támogatási, finanszírozási programokat, például EU-s támogatások, valamint a turisztikáért felelős minisztérium de minimis támogatását is, amely a gyógyhelynek minősített településeket érintő vállalkozásfejlesztési támogatást jelent. 

Kapcsolódó

Nőtt a turistaforgalom és a vendégéjszakák száma Maros megyében

Folyamatos növekedést mutat a Maros megyei idegenforgalom: a statisztikák szerint 2025-ben több mint 7 százalékkal nőtt a turisták száma.

idegenforgalom belföldi turizmus turizmus Maros megye Szováta Segesvár Marosvásárhely

A szakember megjegyezte: vannak üdülőhelynek minősített települések, településrészek, ezek viszont még nem gyógyhelyek. „Egyfelől van 54 országos jelentőségű üdülőhely, s van 147 helyi érdekű üdülőhely, ezek közé olyanok kerültek be, mint Csomafalva vagy Korond, de például Déda is, Maros megyéből. Megemlíthetjük a Kovászna megyei Uzon községet is. Ez még nem a gyógyhelyi, hanem az üdülőhelyi státus. Arra jó, hogy előnyt élveznek struktúrafejlesztési programoknál. Viszont, ami a nemzetközi gyógyturizmushoz való bekapcsolódásnál is ütőkártya lehet, hogy egy település vagy település rész kapjon gyógyhely tástuszt” – mondta Horváth Alpár. 

Fontosnak nevezte, hogy azok az önkormányzatok, amelyek a gyógyhely státuszt szeretnék elérni, tegyenek meg mindent az erőforrások feltérképezése érdekében. „Miután már ismertek a források, ásványi források, száraz gázömlések, gyógyhatású iszapok, sóbányák, az önkormányzatok az egészségügyi tárcához tartozó balneoklimatológiai intézettel közösen kell dokumentálni az ásványvizek és egyéb gyógytényezők gyógyszertani hatásait. Ezek alapján lehet érvelni, olyan stratégiai befektetők vonzása érdekében, akiknek kulcstényezőt jelent a szakorvosi jelenlét, a jövőkép” – fogalmazott az egyetemi adjunktus. Úgy vélte, szükség van a kapcsolatfelvételre az orvosi egyetemekkel, hogy az orvosis hallgatók egy része számára választható jövőkép legyen a fürdőgyógyászat. Hozzátette: a gyógyhely státusz azért fontos turizmus gazdasági szempontból, mert egy kezelés három hétig is eltarthat, ennyi idő alatt javulhat a települést felkereső egészségügyi állapota.

A maroshévízi konferenciáról szólva a turisztikai szakember kiemelte: a gyógyhelyek jelenlegi marketingje szempontjából rendkívül fontos, hogy történelmi előzményekre tudnak támaszkodni. „A fürdőhelyek személyiségének megtalálásához kell a történelmi múlt ismerete. Fontos, hogy a jelenleg még nem gyógyhelyként működő, de gyógyhely potenciállal rendelkező település, például Maroshévíz, egy ilyen konferencia során láthatóvá válik. Maroshévíznek is korábban bizonyított gyógyhatású vizei vannak” – mondta Horváth Alpár. Szerinte egy olyan párbeszédet segíthet elő a konferencia, amely révén a helyi szereplők, az önkormányzat, megyei tanács, más intézmények, szakmai szervezetek kiemelik Maroshévizet a relatív ismeretlenségből. Megemlítette, hogy Az Év Úticélja első kiadásában, 2022-ben Maroshévíz a kisváros kategóriában országos első helyezett lett, s azóta növekedésnek indult a vendégéjszakák száma.