Nemcsak a medvék, hanem a denevérek is alszanak téli álmot, a nem megfelelő időjárás pedig megzavarhatja az állatok életciklusát. Arról, hogy milyen hatásai vannak az enyhe télnek a denevérekre, Bücs Szilárdot, a Denevérkutatási és Védelmi Központ elnökét kérdeztük, aki többek között arról is mesélt, hogy miért fontos óvni és vigyázni a repülő emlősökre.

A január enyhe időben Nagyváradon több alkalommal is értesítették a Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrséget, mert a polgárok lehullott denevéreket találtak. Az egyik alkalommal nem is csupán egy vagy két példányról beszélhetünk, ugyanis 10 elpusztult denevért és 11 élőt találtak. A még élő denevéreket az szakemberek a nagyváradi parkok fáinak odúiba helyezték, hogy azok folytatni tudják a hibernálást. A nagyváradi denevérek valószínűleg az enyhe idő miatt ébredtek fel és hullottak le. A februári tél beköszöntével azonban nem oldódott meg a repülő emlősök problémája.

A Maszol megkeresésére Bücs Szilárd denevérkutató elmondta, hogy a denevérek stabil környezetben érzik a legjobban magukat, ami az állandó hőmérsékletre, páratartalomra és a zavartalanságra vonatkozik. Ebből a szempontból a téli periódusban a barlangok vagy más földalatti helyszínek, például bányák vagy pincék a legmegfelelőbbek, és számos denevérfaj ilyen helyszíneken alkot hibernáló kolóniákat. Viszont vannak „urbanizált denevérfajok” is, amelyek tömbházak alkotóelemei vagy más típusú épületek, akár hidak repedéseiben is hibernálhatnak – részletezte. Hozzátette, hogy ezek a helyszínek a hőmérséklet szempontjából az enyhe és változékony tél miatt kevésbé stabilak.

A változékony időjárás miatt több energiát használnak fel

Bücs Szilárd elmondta: „az instabilitás, azaz a felmelegedések és lehűlések sorozata azt eredményezi, hogy a denevérek sokkal többször ébrednek fel a téli álomból, ez az ébredés pedig jelentős energiafelhasználással jár. Olyan energiával, amit a denevér a tél elején »kiszámított«, hogy neki az elég lesz tavaszig”. A sorozatos ébredések miatt viszont sokkal hamarabb fogy el ez az energiája, és denevérelhullást tapasztalhatunk, ami azt jelenti, hogy a denevér nem ébred fel többé. „Enyhe teleken ugyan lehet kellemesebb a hőmérséklet, de a denevérek táplálékai (rovarok, éjjeli lepkék, szúnyogok) ebben az időszakban nem repülnek, így nincs mivel pótolniuk az elhasznált energiát” – magyarázta a szakértő.

Ugyanakkor nemcsak a hőmérséklet és az élelemhiány az, ami kockázatos lehet számukra, hanem a kiszáradás is egy veszélyeztető tényező, amennyiben a denevérek nem pótolják az elveszett vizet – mondta Bücs Szilárd. Ebből a szempontból is biztosabb számukra a barlangi környezet, ugyanis ott megfelelő a páratartalom. Az ilyen helyszíneken azonban az ember jelenléte okozhat problémát, amennyiben megzavarják őket, ha rájuk világítanak és lefotózzák, ezért akár többször is felébredhetnek a telelő denevérek, amelyek emiatt idő előtt elhasználják az ősszel felhalmozott energiájukat. „Úgy kell elképzelni, mintha minket is valaki folyamatosan, minden éjszaka felébresztene az alvásból. Hosszútávon mi is megszenvednénk egy ilyen zavarást” – magyarázta a denevérkutató.

Egyetlen denevér több ezer rovart is elfogyaszt egy éjszaka

Az európai denevérek, beleértve a Romániában előforduló 32 denevérfajt is, kizárólagosan rovarokkal táplálkoznak – erősítette meg Bücs Szilárdtól. „A meleg évszakokban tömegesen fogyasztják a rovarok számos faját, sok esetben egyetlen denevér több száz, de akár több ezer rovart fogyaszthat el egyetlen éjszaka alatt. Egy pár száz egyedből álló városi kolónia hatalmas pusztítást végez minden éjszaka a szúnyogok között, amiket milliószámra fogyasztanak” – mesélte.

Románia szerte több száz ilyen kolónia létezhet, ehhez pedig hozzá kell számolni a barlangok sokkal nagyobb, ezres, akár tízezres számú kolóniáit és az erdőlakó denevérfajokat is, amelyek az erdőkben táplálkoznak. Bücs Szilárd felhívta a figyelmet arra, hogy „a denevérek az egyetlenek, amelyek éjszaka fogyasztanak rovarokat, ha kipusztulnának, de már akkor is, ha jelentős mértékben csökkenne az állományuk, azt eredményezné, hogy számos kártevő rovarfaj fölött megszűnne ez a természetes szabályozás”.

Védenünk kell a lakóhelyeiket

A hiedelmekkel ellentétben a denevérek nem veszélyesek az emberre, jelenleg világszerte több mint ezerháromszáz denevérfajt tartanak számon, amik közül mindössze három vérszívó faj. „A három faj kizárólag Dél-Amerikában honos, ahol elsősorban háziállatok vérével táplálkoznak. A köztudatban elterjedt vérszívás sem helyes, ugyanis ezek a fajok nem szívják a vért, hanem fogukkal egy apró sebet, vágást ejtenek az állatok bőrén, a kicseppenő vért pedig elnyalogatják” – tájékoztatott a denevérkutató.

Arra a kérdésre, hogy mit tehet egy átlagember, hogy megvédje a denevéreket, Bücs Szilárd elmondta, az első lépés az, hogy megértjük: nem kell félnünk tőlük. „A denevérek nem keresik az ember társaságát, nem támadnak, és harapni is csak akkor harapnak, mint bármely más, vadon élő állat, ha veszélyben érzik magukat” – mondta. Hogy jó ideig élvezhessük a denevérek által nyújtott »szolgáltatásokat«, biztosítanunk kell nekik a barlangok, épületek, odvas fák és a táplálkozási helyük védelmét is. „A barlangban ne zavarjuk őket, főképp a hibernáló egyedeket vagy a nőstényekből és kölykökből álló nyári szülőkolóniákat, utóbbiak sokszor régi épületek padlásain találhatók” – mondta a denevérkutató.

Bücs Szilárd szerint fontos lenne a nagyközönség megfelelő tájékoztatása is, „főképp a tévhitekben gazdag járványkorszakban”, de a hatóságok hozzájárulására is szükség lenne az érvényben lévő denevérvédelmi törvények betartása végett.

A denevérvédelemről és általában a repülő emlősökről az egyesület honlapján lehet többet megtudni magyar nyelven is.