FRISSÍTVE: Hétfőn Kijevben, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten Áder János magyar köztársasági elnök egyebek mellett azt mondta: a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért a magyarok pontosan tudják, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója. Marcel Ciolacu román szociáldemokrata elnök szerint Áder szavai felháborítóak, és elfogadhatatlannak tartja, hogy sem a csúcsértekezleten jelen lévő Florin Cîțu miniszterelnök, sem pedig Klaus Iohannis államfő nem replikázott ez idáig és nem védte meg a „nemzeti érdeket”.

FRISSÍTÉS: A központi sajtó egybehangzó kormányzati értesülése szerint a keddi nap folyamán a román külügy diplomáciai csatornákon tiltakozott a Kijevben elhangzottak ellen. Magyarország bukaresti nagykövetének üzente meg, hogy „nagyon nem helyénvalónak” tartja Áder János köztársasági elnök a Krími Platform rendezvényen mondott beszédét, amelyben párhuzamot vont a Trianon traumája és a Krím-félsziget elcsatolása között.

Facebook-posztjában a PSD elnöke arra jutott, „Romániának nincs miniszterelnöke”, „nincsenek államférfijai, akik állást foglalnának, amikor az országukat a legmagasabb szinten alázzák meg”. Marcel Ciolacu szerint Trianont nem lehet összehasonlítani a Krím elcsatolásával, mert Erdély egyesülését Romániával nemzetközi szerződések ismerték el, és a románok egyöntetű akaratának az eredménye, míg a Krím-félsziget erőszakos elcsatolását minden demokratikus ország ellenzi.

Elfogadhatatlannak tartja, hogy Áder János szavaira sem a rendezvényen jelen lévő Florin Cîțu miniszterelnök nem reagált, de 24 órája hallgat Klaus Iohannis is, aki még egy évvel ezelőtt azzal vádolta meg a szociáldemokrata pártot, hogy el akarja adni Erdélyt a magyaroknak. „Ennyit mondok az elnöknek: Jo napot kivanok, Iohannis!” – írta Ciolacu, aki szerint Iohannis nemzetárulást követ el azáltal, hogy nem szólal fel a magyar államelnök szavai ellen.

Áder János hétfőn továbbá arról is beszélt, hogy „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást.”

(Címlapkép forrása: képernyőfotó/Facebook/Marcel Ciolacu)