Laura Codruța Kövesi leváltása átírhatja a következő időszak politikai játszmáit, az általunk megkérdezett elemző szerint azonban ez Klaus Johannis jövőbeni elnökválasztási esélyeit nem változtatja meg döntő módon. Illyés Gergő mindemellett úgy véli: a korrupcióellenes harc témája befolyásolhatja a 2019-es államelnök-választás eredményét.

Mekkora népszerűségvesztést jelentett Klaus Johannis államelnöknek Laura Codruța Kövesi leváltása, mindazonáltal is, hogy nem volt igazából más választása?

Erre a kérdésre csak közvélemény-kutatás adhatna pontos választ, de azt gondolom, hogy ennek jelenleg nincs túl nagy jelentősége. Az elnök támogatói körében lehet egy olyan szűkebb csoport, amely az alkotmánybíróság döntésének figyelmen kívül hagyását várta az elnöktől, a többség azonban szerintem belátta, hogy Johannis nem tehetett mást. Az elnökválasztásig pedig még rengeteg idő van, nem ez a lépés fogja meghatározni, hogy milyenek lesznek az erőviszonyok 2019 őszén a román belpolitikában.

Tálalhatta-e volna másképp is Klaus Johannis a DNA főügyészének menesztését? Hogyan mérsékelhette volna a népszerűségvesztést?

Persze, hogy tálalhatta volna másként is. Az elnöki hivatal szempontjából nyilván az lett volna a kellemes és gondtalan megoldás, ha Kövesi maga mond le a tisztségéről, ezzel megkímélte volna az elnököt a leváltás okozta bírálatoktól. Mivel a volt főügyész erre nem volt hajlandó, Johannisnak le kellett váltania. Az a tény, hogy ezt nem személyesen jelentette be, nyilván azt az üzenetet hordozta, hogy nem ért egyet a döntéssel. Persze vitatható taktikai lépés, talán sokkal hatásosabb és egy államfőhöz méltóbb lett volna, ha személyesen elmagyarázza döntésének körülményeit.

Ezek után milyen válaszlépése lehet a PSD-nek és az ALDE-nak, lévén, hogy az alkotmánybírósági döntés be nem tartása szolgáltatta volna a jogalapot számukra Johannis felfüggesztésének kezdeményezéséhez? Egyben marad-e ezek után a koalíció?

Azt hiszem, hogy Johannis felfüggesztési eljárásnak elindítása már csak Liviu Dragnea és legszűkebb támogatóinak állhat érdekében. A PSD, mint párt számára ez nem lenne kifizetődő, mivel Johannis mellett azok a pártok is megerősödhetnek, amelyek támogatják őt egy, a leváltásáról szóló népszavazáson. Călin Popescu Tăriceanu ALDE-elnök pedig egyenesen lehetetlen helyzetbe kerülne, mivel államfőjelölti ambícióit is aláásná az egy hónapos ideiglenes elnökség, ami alatt óriási támadásokat kellene elviselnie belföldről és külföldről is. Szóval, már az is kérdéses, hogy a felfüggesztési eljárás elindításához a parlamenti többség összejönne-e Liviu Dragneának. A koalíció ennek ellenére stabilnak tűnik, ameddig Tăriceanu elnökjelölti törekvéseit támogatja a PSD és Dragnea, addig nem is várható a szakadás. Akkor számítok problémákra, amikor majd közeledik az elnökjelöltek megnevezésének időszaka.

Hogyan "zsonglőrködhet" Liviu Dragnea mindezek után, hogy elterelje a figyelmet saját peres ügyéről?

Itt a Btk és az eljárási törvénykönyv sorsa az érdekes, arra számítok, hogy Klaus Johannis halogatni fogja a kihirdetést, ameddig csak tudja, többszöri alkotmánybírósági kontrollra és parlamentbe való visszaküldésre kerülhet sor. Az elnök és az ellenzéki pártok számára nyilván az az érdek, hogy az elnökválasztási kampányban is ez a téma uralja a politikai napirendet, a választóik egy része ugyanis erre a témára érzékeny, így lehet hatékonyan mobilizálni őket.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a volt főügyész belép a politikába? Igencsak ügyesen kommunikálta le a távozását, még a román értelmiség körében is akadt olyanok, gondolok itt Mircea Cărtărescura, aki – a megnyilatkozása szerint – támogatná például az államfői tisztségre való jelölését. Vagy ez inkább fricska Johannisnak?

Itt azért olyan döntésről beszélünk, amihez Kövesi személyes indíttatására van szükség. Az biztos, hogy az ellenzéknek nagy szüksége lenne egy olyan ismert és népszerű figurára, mint Kövesi, nemcsak az elnökválasztások fényében, hanem akár távolabbra tekintve is. De a volt főügyész eddig nem adta jelét annak, hogy politikai pályára akarna lépni, akár nemzetközi karrierben is gondolkodhat, a hírneve megvan hozzá.

Mennyire lesz központi téma a korrupcióellenes harc egy elkövetkező államelnök-választáson?

Ez az a kérdés, ami a választás eredményét is nagyban befolyásolni fogja. Ha domináns témakánt uralni fogja a napirendet – jelenleg erre minden esély megvan – az az ellenzéknek és Johannisnak kedvező környezetet jelent. Ez segíthet nekik, hogy támogatóik számára tétet adjanak a választásnak és mozgósítsák őket, amire szükségük is lesz a második fordulóban. Az eddig elnökválasztásokon csak akkor tudott baloldali jelölt győzni, ha az ellenfél szélsőjobboldali volt, például 2000-ben, amikor Ion Iliescu és Vadim Tudor mérkőzött meg. A második fordulóban egy PSD-ellenes hullám mindig segített a jobboldali jelöltnek a győzelemben. Most elképzelhető, hogy erre a megoldást olyan jelöltben találják meg, aki legalábbis önmagát jobboldalinak vallja és képes szavazatokat szerezni a PSD-voksolókon túl is. Ilyen jelölt lehet Călin Popescu Tăriceanu.