Az erdélyi magyar közösség számára, Budapest és Bukarest által kínált lehetőségekről beszélgettek a Vibe Koli Budapest-Bukarest. Dupla lehetőség című előadásán.

A kerekasztal-beszélgetés első részében Antal Géza, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke annak fontosságát hangsúlyozta, hogy egy erdélyi fiatal számára egyformán adottak a Bukarest és Budapest által kínált lehetőségek is. Egyforma mértékben élhet a pályázati lehetőségekkel, közösségi rendszerekhez és rendezvényekhez férhet hozzá. Emiatt elmondható, hogy egy erdélyi magyar fiatal talán előnyösebb helyzetben van, mint a vele egykorú román nemzetiségű társai – fűzte hozzá Antal Géza.

Bíró Barna Botond, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke többek között arról beszélt, hogy meglátása szerint a román és a magyar kormány számára egyaránt fontos Erdély és az erdélyi magyar közösség. „Ez számunkra egy előny” – fogalmazott. Tényként emelte ki, hogy az erdélyi közösség különböző módon éli meg a Trianonnal kapcsolatos eseményeket. Emlékeztetett: az európai nagyhatalmaknak érdekük volt a közép-kelet-európai országok egységének megbontása, mely régió országai egységesen erős politikai hatalmat képviseltek. A destabilizáció érdekében egy országot nyolc felé osztottak, hangzott el.

„Emiatt tény, hogy nehéz lesz a következőkben a régió országainak egy állásponton lenni. Elég lesz a magyar kérdést felszítani” – magyarázta az előadó. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy ha állandóan csak hibáztatunk valakit valamiért, akkor nagyon nehéz lesz konszenzust elérni, és megtalálni a haladás és fejlődés lehetőségét. „Nézzük meg azt, ami összeköt” – javasolta Bíró Barna Botond. Hozzátette: „egységes álláspontot kellene képviseljünk, például jó lenne kidolgozni a közép-kelet-európai országok számára egy közös agrárpolitikai stratégiát. Fontos, hogy ezen régió országai számára előnyös döntések szülessenek, ne csak a spanyolok, franciák szempontjainak megfelelően történjenek a döntések” – fejtette ki.

A beszélgetés során a fiatal vállalkozók és vállalkozások szempontjából is érintették a Budapest-Bukarest álítal kínált lehetőségeket. Antal Géza a téma kapcsán kifejtette, hogy Magyarország részéről egy erős nemzetpolitikai vonal alakult ki, amelyben az erdélyi magyar fiatalok számára is konkrét lehetőségek vannak, akár kormányzati támogatásról, vállalkozók számára kiírt pályázati lehetőségekről, szaktanácsadásról legyen szó. A budapesti lehetőségek előnye, hogy nincs nyelvhasználati korlát azok számára, akik kevésbé ismerik vagy használják a román nyelvet. Előfordulhat az is, hogy a bukaresti lehetőségekkel a román nyelv ismeretének esetleges hiánya miatt élnek kevésbé, magyarázta a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.

Bíró Barna Botond kiemelte, Székelyudvarhely az a hely, ahol a kommunizmus „nem tette csutakra teljesen az ipart, mint a fém- vagy faipart”, és a jelen pillanatban is van egy erős vállalkozói mag a városban. Elmondta, hogy a vállalkozói inkubátorházat a helyiek nagyon szkeptikusan fogadták létesítése előtt. Nem igazán értették annak hozadékát, fogalmazott Bíró Barna. Annak érdekében, hogy széles körben tudatosíthassák annak közösségi értékét, folyamatosan fórumokat, beszélgetéseket szerveztek. Két hónappal a vállalkozói inkubátorház megnyitása után az irodák megteltek, ezért újabb vállalkozói inkubátorházak létesítését és működtetését tervezik a közeljövőben Székelykeresztúrra, Csíkszeredába és Székelyudvarhelyre is. 

A helyi RMDSZ-elnök hozzátette: a magyarországi Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, Spaller Endre székelyudvarhelyi látogatása során szakmai támogatásáról biztosította annak érdekében, hogy a vállalkozói inkubátorházak megfelelően szolgálják ki a régió vállalkozói szféráját. Úgy látja, hogy ma Magyarországnak konkrét víziója, gazdasági stratégiája van, míg Székelyföldön ez hiányzik. Fontos egy közép- vagy hosszú távú vízió kiépítése, fogalmazott. Hozzáfűzte: a magyarországi támogatások mellett a romániai támogatásokat is fel kell használni, amelyek akár ki is egészíthetik egymást hatékonyan.

A székelyföldi gazdasági helyzet kapcsán többek között elhangzott az is, hogy helyi és megyei önkormányzati szinten nincs egy legalább 15–20 évre előre kidolgozott stratégia. Székelyföldnek nincs egy nagy gazdasági központja, mint például Brassó, amely nagy befektetőket odavonzana, ezért másfajta módon kell megoldásokat találni, kisebb stratégiai pontokat kell kialakítani, amelyek önállóan is működőképesek tudnak lenni – hangzott el.

A beszélgetés másik kiemelt témája a Bukarest-Budapest tengely mentén az oktatás helyzete volt. Antal Géza szerint fontosak azok a magyarországi támogatások, amelyek az erdélyi magyarság oktatási intézményeinek felújítására, működésére irányulnak. Elmondta, a román kormány kevés hajlandóságot mutatott annak érdekében, hogy megfelelően támogassa a magyar iskolákat, illetve az anyanyelven való tanuláshoz való jogot.

Bíró Barna Botond kiemelte, Romániában folyamatosan változik az oktatási rendszer, míg Magyarországon vagy Németországban egy stabil stratégia mentén dolgoznak, és nem változnak az oktatást érintő törvények. Az oktatási intézmények finanszírozásával is gondok vannak, tette hozzá. Nem felméréseken alapuló igényt szolgálnak ki – épületeket húznak föl, de nincs elég gyerek, hogy az üresen maradt osztályokat betöltsék. Nagyon kevés a szakmai képzés, pedig nagy lenne rá az igény lenne – összegzett Bíró Barna Botond.